SOROZATKRITIKA – A Netflix új politikai thrillere két karizmatikus női vezetőt állít egymással szembe, de a drámai potenciált végül túlírt sablonok és hiteltelen fordulatok zárják karanténba. Hiába a remek főszereplők és a stílusos körítés, ha a történet inkább egy kémfilmes bingóból építkezik, mint valódi erkölcsi dilemmákból.

„Csak azt nem akarom, hogy bármi is kárt tegyen ebben… tudod, a hármunkban?” – mondja Abigail Dalton, a széles szemekkel és komoly arccal játszó Suranne Jones karaktere a Netflix legújabb politikai drámájának nyitójelenetében. Férjével, Alexszel (Ashley Thomas) épp arról beszélgetnek, hogy vállalja-e a pártvezetést, ami automatikusan a miniszterelnöki poszttal jár. Abigail már most attól tart, hogy ez milyen hatással lesz a családjára. „Ha valaha választanod kell, úgyis a helyes döntést fogod meghozni” – feleli bizakodóan Alex, ezzel a klasszikus Csehov-féle előreutalással előrevetítve, hogy Abigailnek már az első epizódban döntenie kell majd karrier és család között.

Hatalom, nők, zsarolás – és egy kis bunkerromantika

Ez a dilemmára épül a női főszereplőkre szabott sorozat, amelyben Jones és a Mielőtt felkel a nap című filmekből ismert Julie Delpy feszülnek egymásnak: utóbbi a francia elnök, Vivienne Toussaint szerepében jelenik meg. A központi kérdés: meddig mehet el egy nő, ha a nehezen megszerzett hatalmát akarja megtartani? Miközben az Egyesült Királyságban rákgyógyszer-hiány szít elégedetlenséget, Toussaint magas rangú delegációval látogat Londonba. Abigail eközben egy brutális zsarolás közepébe csöppen: férjét elrabolják Francia Guyanában, és a terroristák egyetlen követelése az ő lemondása. A férj csapata is fogságba esik, de ők csak alibiként szerepelnek a történetben – mintha NPC-k lennének egy kémjátékban.

Vivienne sem ússza meg: múltjából előásott botrány válik a történet fő zsarolási eszközévé. Abigail ezzel párhuzamosan saját kormányát is próbálja egyben tartani: lemondással fenyegetőző kabinetfőnök (Lucian Msamati), lázadó tinilánya (Isobel Akuwudike), és haldokló apja (James Cosmo) színesítik a káoszt. Innen már nem nehéz kitalálni, milyen irányba visz a sztori: titkos ügynökök, kémek, titkos földalatti bázisok, összeesküvés-elméletek, nagy robbanások – minden, amit egy sablonos politikai thrillertől várhatunk.

Elrabolt potenciál, francia hidegség és brit biztos kezűség

Pedig minden adott lett volna, hogy Nyomás alatt valóban emlékezetes sorozattá váljon. Suranne Jones magabiztos, ha nem is különösebben meglepő alakítást nyújt, de Julie Delpy igazi jéghercegnőként brillírozik, mélyen elrejtett érzelmekkel és kimért eleganciával. 2025-ben még mindig üdítő, ha nem a férfiak parancsolgatnak, hanem a nők döntenek háborúról és békéről, saját kezükbe véve a sorsukat. Külön élmény nézni, ahogy a két főhősnő elegáns kosztümökben és kabátokban masírozik végig a hatalom folyosóin, miközben hideg mosollyal próbálják egymást túlszárnyalni kamerák előtt és zárt ajtók mögött.

A baj csak az, hogy a csillogó felszín alatt egy döcögős, sokszor túltolt és hiteltelen történet lapul. A legfőbb problémák közé tartozik például az, hogy a brit kormány épületébe szinte bárki besétálhat, sőt, a krízisterem ajtaján sincs lakat. A gonosztevők motivációja pedig sokszor nevetségesen gyenge: egyes karakterek úgy hajlandóak ártatlanokat lemészárolni és országos krízist kirobbantani, mintha csak parkolási bírságot kaptak volna. A történet vége felé végig azt várjuk, hogy jön az a bizonyos „aha-pillanat”, amikor minden értelmet nyer – de ez sosem történik meg.

Mi van, ha nem a férjed az első? És ha te vagy a főgonosz?

A legnagyobb veszteség mégis az, hogy Nyomás alatt képtelen szembenézni azokkal a kérdésekkel, amelyek valóban mélyebbé tehették volna a sztorit. Tényleg ennyire önzetlen Abigail, vagy valójában egy hataloméhes politikus, akit csak a pozíciója érdekel? Mit tesz egy házassággal, ha az egyik félnek nyilvánvalóvá válik: ő mindig csak a második lesz? És meddig bírja ki egy család azt a felismerést, hogy a szeretett személy, ha választania kell, őket fogja elengedni?

„Más szempontokat is mérlegelnem kell” – mondja Abigail, amikor az apja emlékezteti, hogy a férje megmentése lenne a legfontosabb. „Akkor nem tudom, ki vagy te” – feleli keményen az idős férfi. És ezzel talán meg is fogalmazza a legnagyobb problémát: Nyomás alatt sosem ad valódi választ arra, hogy ki is Abigail valójában.

-Herpai Gergely „BadSector”-