VÉLEMÉNY – Nem véletlenül vetődik fel egyre gyakrabban a kérdés: vajon az EA újra visszatér-e régi, „sötétebb” üzleti módszereihez most, hogy új tulajdonosai nyíltan a mikrotranzakciók felé akarják tolni a céget? A fő befektetői csoportok ugyanis egy pillanatig sem titkolták, hogy céljuk az új szerzeményük megerősítése a mobilpiacon.

Az 55 milliárd dolláros Electronic Arts-felvásárlás híre igazi földrengést okozott a játékiparban, és ennek utórezgései még most is érezhetőek – nemcsak a vállalati szférában, hanem a kommunikációs térben is. Ha a Microsoft Activision-Blizzard-üzlete már önmagában is komolyan átrendezte a piacot, akkor ez a második gigadeal – időzítését és méretét tekintve egyaránt – hasonlóan mélyreható változásokat hozhat az eddig legnagyobb nyugati kiadó, az EA jövőjében.

A nagy változások mellett azonban egy régi-új fenyegetés is ott lebeg a horizonton: a mikrotranzakciók visszatérése. És ne szépítsük: van ok az aggodalomra. Ha ugyanis Szaúd-Arábia PIF alapja és a két amerikai magántőkealap, az Affinity Partners és a Silver Lake az eddigi gyakorlathoz hasonló módon közelít új szerzeményéhez, akkor könnyen lehet, hogy egy olyan vállalat, amely már eddig is szorosan kötődött ehhez az üzleti modellhez, most még keményebben rákapcsol.

Ez a „történelem” önmagáért beszél. És ellentétben más szaúdi akvizíciókkal – mint például a Niantic vagy a Scopely megszerzése a Savvy Games által, vagy az SNK felvásárlása a MiSK és az EGDC részéről – itt sokkal több játékos ül az asztalnál, akik nem is próbálnak kertelni: céljuk, hogy az Electronic Arts sport-IP-jeit rakétaként használják a mobiljátékos piac meghódításához.

Nem túl fényes kilátások

Az akvizíció bejelentése után szinte azonnal megszaporodtak az elemzések és előrejelzések arról, hogyan hat majd ez a játékosokra. A Forbes például Michael Pachter elemzőt idézte (a Kotaku közvetítésével), aki szerint „ez a lépés hatalmas lökést adhat az EA-nek a mobilpiacon, ahol eddig nem sikerült igazán erős pozíciót kiépítenie.” És ez nem a próbálkozás hiányának köszönhető – erről később még lesz szó.

Az ügylet érdekessége, hogy a korábbi felvásárlásokkal ellentétben ezúttal két amerikai befektetési alap is részt vesz benne. Különösen figyelemre méltó, hogy az Affinity Partners kvázi „híd” szerepet tölt be Kelet és Nyugat között (a PIF-fel mint partnerrel), élén pedig nem más áll, mint Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje, aki agresszív és rafinált tárgyalási stílusáról ismert.

A New York Times újságírói pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy „a befektetők lehetőséget látnak az EA IP-portfóliójában, és azt tervezik, hogy a legismertebb címeket mobilra hozzák, ingyenesen játszhatóvá téve őket, miközben fizetőssé tesznek bizonyos funkciókat.” A cél ezzel a szélesebb közönség elérése lenne – még ha ez azzal jár is, hogy elidegenítik az EA régóta hű, ám a mikrotranzakciókkal szemben erősen kritikus rajongói bázisát.

Az EA és a mikrotranzakciók hosszú története

Ha visszatekintünk 2009-re, gyorsan kirajzolódik, hogyan vezetett minden ide. Az EA aranytojást tojó tyúkja mindig is a FIFA (ma már EA Sports FC) volt, és a FIFA 09 hozta el az Ultimate Team játékmódot – a sorozat történetének legjövedelmezőbb funkcióját. A mikrotranzakcióval megvásárolható loot boxok (ma „packek”) segítségével a játékosok véletlenszerűen szerezhettek új játékosokat a csapatukba. Eredetileg fizetős DLC volt, később azonban teljesen beépült az alapjátékba, és minden évad központi eleme lett.

De nem csak a FIFA lett kísérleti terep. A Mass Effect 3 – a BioWare legendás sci-fi trilógiájának lezárása – is a monetizációs kísérletek része lett. A többjátékos mód bevezetésével a „valódi” befejezések megszerzéséhez időt kellett fektetni a multiplayerbe, és loot boxokat vezettek be, amelyekből véletlenszerűen lehetett karaktereket és fegyvereket nyerni.

A Plants vs. Zombies az EA első nagy mobilos próbálkozásai közé tartozott. Eredetileg a PopCap tulajdonában volt, de a hatalmas siker után az EA felvásárolta, majd elkészítette a Plants vs. Zombies 2: It’s About Time-ot – amit sokan csak az EA „mobilos kísérleti laborjaként” emlegettek. Bár a játékot alapvetően jól fogadták, a mikrotranzakciók itt már sokkal agresszívebbek és zavaróbbak voltak, ami feszültséget keltett a kiadó és a rajongók között. 2013-ban még nem voltak kialakult szabályok a mobilpiacon, az EA pedig egy frissen megszerzett „aranytojást” próbált minél jobban kihasználni.

A Star Wars Battlefront 2-botrány

2017-ben az EA minden korábbinál messzebbre ment. A Star Wars Battlefront 2-vel a cég ikonikus hősöket, fegyvereket és játékelemeket zárt fizetős fal mögé. Bár elméletileg minden megszerezhető volt játék közben is, a szükséges idő annyira abszurd volt, hogy a „Pay-2-fast” modell egyértelműen „Pay-2-win”-né vált. Még a Blizzard és a Gaijin Entertainment (a War Thunder fejlesztője) is keményen kritizálta az EA-t – noha később ők maguk is hasonló modellekre váltottak.

Az EA végül kénytelen volt visszakozni, és a loot boxokat úgy módosította, hogy csak kozmetikai tartalmakat kínáljanak. Belgium és több más ország jogszabályokat alkotott, amelyek betiltották ezek értékesítését. De sem az EA, sem más kiadók nem mondtak le teljesen erről a modellről. A The Sims például továbbra is jól profitál belőle, az Apex Legends pedig már a rajtnál erre épített – bár mára veszített lendületéből, induláskor óriási sikert aratott.

Leáll a vihar, vagy most kezdődik igazán?

Most, hogy a cég magánkézbe került, az EA felvásárlásának két fő következménye van a játékosokra nézve. Az első, hogy az új tulajdonosok várhatóan minden erejükkel megpróbálják megerősíteni az EA pozícióját a mobilpiacon. Ahogy A Gyűrűk Ura Gollamja mondaná: „Ha egyszer már megtették, újra meg fogják.” Ennek kulcsa lehet az EA Sports FC, az Apex Legends Mobile vagy akár a The Sims – sőt, talán a Plants vs. Zombies is visszatérhet, annak ellenére, hogy az IP hírnevét erősen megtépázta az agresszív monetizáció.

A második – és sokkal aggasztóbb – következmény az, hogy az EA immár nem tőzsdei cég, így nem köteles megfelelni a nemzeti vagy nemzetközi szabályozóknak a mikrotranzakciós modellek bevezetésekor. Tekintve a vállalat múltját – és új tulajdonosainak világos céljait –, könnyen lehet, hogy olyan játékok is újra monetizálásra kerülnek, amelyek eddig mentesek voltak ettől (például a Battlefield széria, amelynek új része már küszöbön áll).

Persze ne legyünk túl pesszimisták: a Niantic és az SNK felvásárlása után sem nőtt drasztikusan a mikrotranzakciók száma olyan játékokban, mint a Pokémon GO, és a The King of Fighters XIII Global Match esetében sem volt érdemi változás. Ettől függetlenül a múltbeli tapasztalatok és az érintett szereplők személye nem ad sok okot az optimizmusra. Minden jel arra mutat, hogy az EA agresszívebb monetizációs stratégiákat alkalmaz majd – legyen szó mobilról vagy konzolról. Klisésen hangzik, de végül tényleg csak az idő adhat választ.

-theGeek-

Forrás: 3djuegos