TESZT – Egykor legendás harcos, ma dühös özvegy: Mehran története elsőre hősies eposznak tűnik, de a Permanent Way fejlesztői mintha a bosszú útját egy pixelhibákkal teli sivatagon vezették volna végig. A sztori vérrel, fájdalommal és árulással átitatott, de vajon ez az indie bosszúdráma tényleg új életet lehel a műfajba, vagy csak egy újabb homokvár, amit elsodor az idő szele?

Az ősi Mezopotámia poros városaiban játszódó történetben a játékos a címszereplő Mehrant irányítja, akit rögtön a nyitójelenetben egy halálos párbajban látunk viszont – azzal a királlyal szemben, aki lemészároltatta a családját. A rövid, intenzív összecsapás után visszaugrunk az időben, amikor hősünket elfogják, feleségét és gyermekét pedig elhurcolják. Innen indul a bosszú, a szenvedés és a menekülés története, amely végül a börtön mélyéről tör ki a vér és a homok birodalmába.

A cselekmény egy klasszikus bosszútörténet sémáját követi, ám időnként felvillannak benne érdekesebb, keleti ihletésű motívumok is, például az Ezeregyéjszaka meséire hajazó jelenetek. Ezek sajnos csak érintőlegesen kapnak helyet, és nem bontják ki azt a misztikus atmoszférát, amire a játék egyébként törekedhetett volna. Az alapanyag ígéretes, de a narratíva lapos marad – mintha egy félig elmesélt legenda szavait sodorná a szél a sivatagban.

Szandálban a pixelviharban

A Blood of Mehran technikailag sajnos a modern kor elvárásait messze nem üti meg. Mehran karaktermodellje egész részletes, de a mellékszereplők külseje, haj- és ruhafizikája olyan, mintha egy elfeledett PS2-játékból maradt volna ránk. Az animációk darabosak, a mozdulatok merevek, a drámai jelenetek pedig sokszor önkéntelenül is nevetségessé válnak. A harc valamivel jobban működik, de az ellenfelek reakciói hiányosak: kardcsapás után is tovább támadnak, mintha semmi sem történt volna.

A környezet betöltése közben állandó a textúra-pop-in, a részletek késve rajzolódnak ki, a kamera forgatásakor pedig furcsa, szédítő vibrálás rontja az élményt. Hiába kapcsoltam ki a mozgáselmosást, semmit sem segített – a kamerakezelés még így is hányingert keltő. A framerate 15–25 FPS között ingadozik, ami egy 2025-ös játéknál vállalhatatlan, ráadásul több alkalommal is kifagyott a játék, néha már a főmenü betöltése előtt. A hangzás valamelyest menti a helyzetet: a melankolikus, közel-keleti dallamok remekül hozzák a hangulatot, de a szinkron katasztrofális. A túlzottan színpadias, érzelemmentes beszéd és a siránkozó háttérhangok között néha nehéz eldönteni, hogy sírjunk vagy nevessünk.

Kard, íj és idegösszeomlás

A játékmenet egy klasszikus akció-kaland képletet követ: lineáris pályákon verekedünk, kisebb kitérőkkel, ahol gyűjthetünk fejlesztési pontokat és nyersanyagot. Mehran több fegyvert is használhat – egykezes shamshir kardot, ikerpengéket, kard-pajzs kombinációt és íjat. A harcrendszer a szokásos R1/R2 kombinációkra épül: a könnyű és nehéz támadások mellett, ha feltöltjük a különleges energiacsíkot, látványos „special move”-okat is előhívhatunk. Az íj használata élvezetes, de ritkán öl egyetlen lövéssel, és amikor a játék egyszerre zúdít ránk egy tucat ellenfelet, az irányítás nehézkessé válik. Többször előfordult, hogy a dodge egyszerűen nem működött, miközben az ellenfelek unblockable támadásokkal szedték le az életerőmet.

A harc tempós, de valahogy sosem áll össze igazán. A Rage Meter feltöltése után ugyan kapunk néhány látványos, brutális támadást, de ezek inkább showelemek, mintsem taktikai fegyverek. A lopakodás lehetne alternatíva, de itt is hibás a megvalósítás: a „stealth kill” ugyanarra a gombra van rakva, mint a könnyű támadás, így sokszor lebukunk, mert Mehran simán lecsapja az ellenfelet csendes gyilkosság helyett. A mesterséges intelligencia pedig kritikán aluli – néha szó szerint a holttestek mellett sétálnak el az őrök, mintha semmit sem látnának vagy hallanának. Ez persze megkönnyíti a dolgunkat, de egyben el is veszi a kihívás varázsát.

Vér, homok és félkész bosszú

A Blood of Mehran tele van potenciállal – és legalább ennyi hibával is. Néha felcsillan benne valami, ami emlékeztet arra, miért szeretjük az indie fejlesztéseket: mert mernek mások lenni. De ezúttal a bátorság kevés volt, a kivitelezés pedig gyenge. A technikai problémák, a bugok, az ingadozó teljesítmény és a rosszul megírt dialógusok miatt a játék inkább komikus, mint drámai. Ha egyszer megérkezik egy nagyobb patch, talán egy középszerű, de élvezhető kaland válhat belőle – jelenlegi formájában viszont inkább egy félresikerült bosszúszimulátor, mint hősi eposz.

-Herpai Gergely „BadSector”-

Fejlesztő: Permanent Way
Kiadó: Permanent Way
Műfaj: Akció-kaland
Megjelenési dátum: 2025. június 12.