TECH TESZT – A Microsoft szerint ma már minden Xbox, ami képernyőt kap, de a ROG Xbox Ally X valójában egy tenyérnyi gamer PC, amit zöld logóval próbálnak konzolnak eladni. A marketing csupa egyszerűséget és kanapés Xbox-élményt ígér, a gyakorlatban viszont egy barátságos, de minden rigolyáját megőrző Windows géppel élsz együtt, ami nagyjából az idő 80 százalékában tényleg kézikonzolnak érződik. A maradék 20 százalékban viszont kíméletlenül eszedbe juttatja, hogy ez egy PC, csak sokkal drágábban és sokkal közelebb a szemedhez.

A Microsoft évek óta mantrázza, hogy ami Xboxnak van nevezve, az Xbox is – legyen az valódi konzol, PC, telefon vagy akár VR headset. A ROG Xbox Ally X ebbe a narratívába simul bele: papíron egy „Xbox”, a valóságban viszont egy meglepően erős kézikonzolos formába öntött számítógép, ami Xbox-ruhát kapott. A gép mögött egy teljes értékű Windows fut, amire ráhúztak egy konzolos felületet, hogy az egész egy „fogd meg, indíts, játsz” élménynek hasson. Ha csak ránézel, simán elhiszed, hogy ez egy hordozható Xbox, de aki valaha látott már desktopot, hamar észreveszi a jelmezt.

Az Ally X lelke a PC-s Xbox ökoszisztéma: a konzol Windows 11 alatt futtatja az Xbox (PC) áruházat és a Game Pass (PC) kliensét, így a Microsoft előfizetéses kínálata gyakorlatilag zsebre vágható. Csakhogy ezzel a történet nem ér véget, hiszen ott sorakoznak mellette a jól ismert PC-s store-ok is: Steam, Epic Games Store, EA, Ubisoft, GOG, Battle.net, és gyakorlatilag minden, amit egy normális gamer PC-n használnál. Ha pedig úgy tartja kedved, billentyűzetet, egeret, monitort csatlakoztatsz, és az Ally X egy pillanat alatt „rendes” asztali géppé vedlik, csak épp egy dokkolóról lógva.

Akinek a Steam Deck túl „PC-s” volt, és igazi konzolszerű élményre vágyott, annak érdemes lehűtenie az elvárásait. Az Ally X kétségtelenül közelebb hozza a konzolos felhasználói élményt a Windows világához, de nem radírozza ki teljesen. A felszín sima Xbox, a mélyben viszont továbbra is ott morog a registry, az installer ablakok és az app-frissítések világa.

Én ráadásul kifejezetten Xbox-központú felhasználó vagyok: a nappali egyik fő gépe a Series X, azon fut a Game Pass, és az elmúlt bő húsz évben gyakorlatilag minden Xbox-generációt végigkísértem. Az Xbox One első, gyengébb félidejét leszámítva mindig volt otthon „rendes” Xbox, és tonnányi játékom van a Microsoft ökoszisztémájában. Nem kívülről nézem, hogy „milyen lehet ez az Xbox-dolog”, hanem napi szinten használok egy valódi, kanapés konzolt, amihez az Ally X-nek fel kell nőnie, ha már a nevében is Xboxot visel.

Xbox-élmény tenyérben, Windows a függöny mögött

Az Xbox-érzést az Ally X-en elsősorban az új, teljes képernyős Xbox felület próbálja elhozni. Ez a mód elrejti a Windows nagy részét, és egy letisztult, „kézikonzolosított” Xbox UI-t jelenít meg, ahol a hangsúly a játékokon és a Game Pass kínálaton van. Olyasmi, mint a Steam Big Picture módja vagy a Steam Deck saját felülete, csak kicsit kevésbé elegánsan összefésülve, néhol még látszik a ragasztó a háttérben.

Amikor minden jól működik, az Ally X tényleg úgy viselkedik, mint egy dedikált Xbox kézikonzol: belépsz az Xbox profilodba, telepíted a Game Pass játékokat, és a felület végig ismerős marad. A gondok ott kezdődnek, amikor a Windows úgy dönt, hogy ő is szeretne főszerepet, és hirtelen felugrik egy rendszerüzenet vagy egy telepítőablak, ami kíméletlenül széttépi az illúziót. Ilyenkor pillanatok alatt világossá válik, hogy a „konzolélmény” egy rétegként ül rá egy teljes értékű PC-re, nem pedig az váltotta le.

Az egész rendszert bonyolítja az Xbox Play Anywhere kezdeményezés is, ami elvben csodás ígéret: egyszer megveszed a játékot az Xbox ökoszisztémában, és akárhol játszod, legyen az konzol, PC vagy felhős stream. Papíron ez pont az olyan gépekre lett kitalálva, mint az Ally X, a gyakorlatban viszont jóval szürkébb a kép. A Play Anywhere támogatás korántsem univerzális, a PC-s és konzolos áruházak kínálata sok helyen nem fedi egymást, és a felhasználón múlik, hogy előre átböngészi-e a kisbetűs részt, mielőtt csalódottan rádöbben, hogy a fél gyűjteménye itt bizony nem fog futni natívan.

Az Xbox egyébként tisztán jelzi, hogy mely játékok támogatják a Play Anywhere-t, de ha csak bemész a boltba, hazaviszel egy ROG Xbox Ally X-et, és azt várod, hogy „minden Xbox játékom jön velem”, akkor könnyen érhet hidegzuhany. Ez a kézikonzol rengeteget merít az Xbox márkából, de cserébe a Microsoftnak is kéne egy kicsit jobban odatenni magát, hogy a marketing mögött valóban konzisztens élmény álljon.

Amikor az Xbox-maszk lecsúszik

Jó példa a határokra a CD Projekt Red két nagyágyúja, a The Witcher 3 és a Cyberpunk 2077. Mindkettőt birtoklom Xboxon, szépen ott csücsülnek a Series X-en, mégis, az Ally X-en natívan egyszerűen nem tudom őket elindítani. A két játék nem szerepel az Xbox PC áruház kínálatában, és nem Play Anywhere címek, így marad a felhő alapú streamelés vagy az, hogy megveszem őket újra valamelyik PC-s store-ban. Ez handheld szempontból kompromisszumos, ráadásul sok helyzetben a cloud gaming egyszerűen nem opció.

Marketing szinten veszélyes terepre téved, aki egy eszközt Xboxként árul, de valójában csak a könyvtár egy részéhez kínál natív hozzáférést. Ha komolyan gondolod, hogy az Ally X lesz a „mindenre jó Xboxod”, előre végig kell nézned, mi érhető el PC-n, és mi marad konzolon. Az elérhetetlen játékok pedig szépen átolvasztanak az alternatív boltok világába: irány a Steam, az Epic, a GOG és a többiek, és onnantól már nem Xbox-központú handheldről beszélünk, hanem klasszikus gamer PC-ről, amin éppenséggel van egy Xbox-app is.

Az alternatív store-ok mind-mind saját appot hoznak magukkal, amik az Ally X-en is teljes képernyős módban futnak. Ha például elindítod a Steam-klienst, ismét egy olyan felületet kapsz, ami eltakarja a Windowst, és a saját ökoszisztémájába zár. Ez jól hangzik egészen addig, amíg valami nem a terv szerint alakul. A Ubisoft Connect appot például szépen letöltöttem az Xbox felület egyik csempéjéről, majd semmi nem történt – csak egy háttérben megbúvó installer ablak kérte, hogy válasszak nyelvet és célnévkönvtárat, klasszikus Windows-stílusban.

PC-s háttérrel ez csak egy vállrándítós pillanat, de aki konzolról érkezik, könnyen fáziskésésben találhatja magát. Az Xbox-élményre húzott „kézikonzol csomagolást” ezek a kiszólások bármikor áttörhetik, és hirtelen ugyanott találod magad, mint egy mini gamer laptop előtt: néha installer ablakokat kell vadászni, futó appokat kilőni, vagy a tálcán turkálni, ha valami nem úgy megy, ahogy egy PlayStationön vagy Series X-en megszoktad.

Zöld és kék badge – mit bír el a vas valójában

Az Asus sem bízza teljesen az Xbox-appra az élményt: az Ally X saját ROG Command Centerrel érkezik, ami külön, a Windows és az Xbox rétege fölött lebeg. A lebegő eszköztár verziója még nem zavaró, de ha mélyebbre szeretnél ásni, teljes képernyőn nyílik meg a ROG felület, és a konzolos álarc azonnal lekerül. A frissítések, driverek, rendszerkomponensek kezelése is külön, a ROG és a Windows világa között oszlik meg, ami egy laikus szemében simán tűnhet úgy, mintha három külön rendszert kellene egyszerre menedzselnie.

Az Xbox ezt valamelyest ellensúlyozni próbálja az úgynevezett Handheld Compatibility rendszerrel. A zöld jelöléssel ellátott, „Handheld Optimised” címkéjű játékok elvben úgy vannak beállítva, hogy az Ally X-en mindenféle bütykölés nélkül játszhatóak legyenek. Fogod, elindítod, és már megy is a játék, nincs menüről menüre vándorló grafikai beállítás-vadászat. A kézikonzol-sztori szempontjából ez kulcselem, mert ha a felhasználó minden indítás előtt fél órát tölt a menükkel, az azonnal PC-s élménynek érződik.

A gyakorlatban a rendszer ígéretes, de messze nem tökéletes. A zöld plecsnis Gears of War: Reloaded például gyönyörűen futott az Ally X-en, és látványban is hozta azt a szintet, amit egy ekkora kijelzőn elvárnék. Az Indiana Jones and the Great Circle alapértelmezésben alacsonyabb grafikai szintre lő, de a kisebb kijelzőn ez kevésbé fáj, a framerate pedig stabil marad. A South of Midnight pedig kifejezetten otthon érzi magát a kézikonzolon, látványvilága kifejezetten jól áll ennek a formátumnak.

Hogy a jövőben melyik zöld jelölésű játék hogyan teljesít, azt csak hosszabb tesztelés fogja igazán megmutatni. Az Xbox egyértelműen azt üzeni a plecsnikkel, hogy „nyugi, ezzel nem lesz gond”, de a PC-s világ tapasztalata alapján mindig marad némi bizonytalanság. A Steam Deck esetében a Valve is használ jelöléseket arra, hogy egy játék mennyire „Deck-ready”, ott sem jelentett minden „Verified” címke kifogástalan élményt. Az Ally X-nél is idővel dől el, hogy a kézikonzolos pecsét tényleg minőségi garancia lesz-e, vagy csak útmutató.

Steam Deck után ugrás, Z1 után finomhangolás

A képlet még árnyaltabbá válik, ha összevetjük az Ally X-et a már piacon lévő kézikonzolokkal. Azoknak, akik eddig egy alap Steam Deck-kel játszottak, a ROG Xbox Ally X nagyon látványos előrelépés: az újabb generációs RDNA 3.5 alapú Z2 Extreme APU egyszerűen többet bír, mint a Deck régebbi RDNA 2 megoldása, főleg az újabb, hardverigényes címeknél. Olyan játékok, amik a Valve gépén vért izzadva próbáltak 30 fps közelében maradni, az Ally X-en már elfogadható kompromisszumokkal, élvezhetően futnak.

Nem tudományos pontosságú mérésekkel, de bőven elegendő játékidővel a hátam mögött világosan látszik a különbség. Az olyan címek, mint az Avowed, a Hellblade 2, a Dead Space, a Doom: The Dark Ages, az Avatar: Frontiers of Pandora vagy a Borderlands 4 a Steam Deck-en vagy küzdelmesen, vagy csak nagy grafikai engedményekkel futnak. Az Ally X-en ezzel szemben már könnyebben találsz olyan beállításokat, ahol a képsebesség barátságos, a látvány pedig még mindig vállalható, és nem kell mindenre „krumpli módot” kapcsolni.

Ha viszont már eleve egy Z1 Extreme-re épülő handhelddel játszol – mondjuk az előző generációs ROG Ally X-szel vagy a Legion Go-val -, akkor a kép jóval árnyaltabb. Itt már egy 15-30 százalék körüli pluszt jelent a Z2 Extreme ereje, ami bizonyos játékoknál aranyat ér: egy 50 fps környékén billegő címből 60 fps fölé ugrani érezhető élménybeli javulást hoz, egy 30-at kapargató játék pedig végre átlépheti a kényelmesebb tartományt. De ezt a pluszt nem mindenki érzi majd 300-400 fontnyi előrelépésnek, főleg, ha már egyszer komoly pénzeket fektetett egy hasonló gépbe.

Ami a jövőt illeti, reálisan számolni lehet azzal is, hogy a driverek és a szoftveres optimalizálások idővel még többet hoznak majd ki a hardverből. Egy friss hardverplatformnál szinte biztosra vehető, hogy 1-2 év alatt több hullámban érkeznek olyan frissítések, amik finoman kitolják a határokat. A kérdés az, hogy a vásárló képes-e ezt előre beárazni magának: megéri-e most beruházni, bízva abban, hogy a teljesítmény csak jobb lesz, vagy érdemes lesz kivárnia a következő generációkat.

Nem olcsó játék, és még mindig nem igazi Xbox

A magyar pénztárcának is van egy szava: a ROG Xbox Ally X ára 380 000 forint körül alakul, miközben az alap Steam Deck nagyjából 220 000 forintért elhozható. A ROG jóval erősebb vasat kínál, ami újabb, technikailag igényes címeknél valóban látványos különbséget jelent, és a 120 Hz-es, VRR-t támogató kijelző is kelendő extra. Az akkumulátor szempontjából sincs ok panaszra: ha mindent csutkára tekersz, nagyjából másfél órát kapsz, de visszafogottabb címeknél bőven belefér a hatórás játékidő is.

Ami sokaknál kiverheti a biztosítékot, az az OLED kijelző hiánya. Ebben az árkategóriában egyre több gyártó ad OLED panelt, és aki már hozzászokott a mély feketékhez, annak a hagyományos LCD valóban visszalépésnek érződhet. Engem személy szerint kevésbé zavart – a saját Steam Deck-em és a Switch 2 sem OLED -, de aki egy másik OLED-es handheldről ül át, annak ez keserű pirula lesz. Ebben a ligában az ember egyre kevésbé tolerálja a spórolást.

Konkurenciából sincs hiány: hasonló teljesítményt kapunk például a Lenovo Legion Go 2 vagy az MSI Claw A8 esetében is. A Legion nagyobb és OLED kijelzővel érkezik, plusz memóriával, de felárért, az MSI a kijelző méretében próbál rálicitálni, ugyancsak drágábban. A ROG nagy ütőkártyája, hogy ergonómiában nagyon eltalálták: az Xbox-szerű markolatokkal ez messze az egyik legkényelmesebb kézikonzol, amit valaha kézben tartottam. Buszon még mindig túl nagy ahhoz, hogy két megálló között előkapd, de egy kanapés, hosszabb játékidőre szívesebben nyúlsz érte, mint egy Steam Deck vagy akár a Switch 2 után.

A spórolás viszont más téren is meglátszik. A 380 ezres ár mellé nem jár normális tok – még az olcsóbb Steam Deck is kap egyet -, a dobozban található karton „állvány” pedig egyenesen sértésnek hat egy magát prémium kategóriába pozicionáló eszköz esetén. A dokkoló külön költség, bár ha nem zavar a barkácsmegoldás, egy USB – HDMI kábel és a karton állvány kombinációja is ellátja a feladatát. Ha viszont a maximumot akarod kihozni a gépből, ott a ROG XG Mobile (2025) külső GPU, ami nagyjából 1400 fontért cserébe egy GeForce RTX 5090 Laptop szintjét ígéri. Egy ilyen páros már bőven mini gamer PC-ként funkcionál egy tévére vagy monitorra kötve.

Xbox vagy PC – és számít ez egyáltalán?

A jövőre nézve az Xbox részéről érkezik még egy ígéret: az Automatic Super Resolution (Auto SR). Ez a beépített NPU erejét használná arra, hogy alacsonyabb felbontáson renderelt játékokat nagyobb kijelzőn is szebben, élesebben jelenítsen meg, különféle felskálázási trükkökkel. A gond csak az, hogy ez leghamarabb 2026 elején kerül majd a felhasználók kezébe, így jelenleg legfeljebb remélni lehet, hogy az Ally X hosszabb távú értékét tovább növeli majd.

Visszatérve az alapkérdéshez: valóban Xbox-e a ROG Xbox Ally X, vagy ez csak egy jól hangzó címke a dobozon? A válasz attól függ, honnan érkezel. Aki eddig is PC-n játszott, annak az Ally X egy hordozható gamer laptop érzetét nyújtja Xbox-matricával, némi extra kényelemmel. Aki a nappaliból, egy Series X mellől váltana rá, az sokszor fogja azt érezni, hogy ez még mindig PC, apró furcsaságokkal, frissítésekkel, különféle appokkal és néha elkerülhetetlen menüzéssel.

Számomra a ROG Xbox Ally X inkább egy PC, ami szeretne Xbox lenni, mint egy Xbox, ami véletlenül PC-vé vált. A konzolszerű élményhez szükséges egységes felület, a „minden játék megy, csak indítsd el” egyszerűsége még hiányzik. Ugyanakkor az, hogy az összes nagy PC-s áruház egyetlen kézikonzolon érhető el, a letöltött játékok pedig egy meglepően használható felületen keresztül egy helyen láthatók, hatalmas plusz annak, aki amúgy is PC-s gondolkodású. Aki inkább a PC-s szabadságra vágyik, és csak bónusz, hogy az Xbox-app is ott csücsül a gépen, annak ez az eszköz maga a főnyeremény.

Hogy 380 000 forint megéri-e egy olyan handheldért, ami képes elvinni a friss, technikailag igényes játékokat is, arra a válasz teljesen egyéni. Aki most lép át a handheld-PC korszakba, annak az Ally X nagyon erős belépő. Aki viszont már korábbi Z1 Extreme gépről vagy egy kifacsart Steam Deck-ről érkezik, annak ez inkább finomhangolás, mint forradalom. Egy dolog biztos: a ROG Xbox Ally X nem igazi Xbox kézikonzol, de rengeteg játékosnak így is jobb, rugalmasabb és erősebb társ lesz, mint bármelyik klasszikus konzol, amit eddig magával vihetett.

A ROG Xbox Ally X tesztpéldányát az ASUS Magyarország biztosította.

-Herpai Gergely BadSector-