A Microsoft közel egy évtizeden át hangoztatott egy nagy ígéretet, amelyet végül éppen akkor teljesített, amikor az Xbox népszerűsége talán a legalacsonyabb pontra süllyedt. Közben az Xboxhoz tartozó stúdiók az elmúlt hónapokban látványosan sok új játékot adtak ki.
„Ez az Xbox éve.” – ezt a mondatot az elmúlt években rengetegszer hallhattuk, sokszor már gúnyos mellékhanggal. 2025-re azonban a redmondi cég tényleg felmutatott egy olyan játékfelhozatalt, amely mennyiségben, minőségben és változatosságban is erős. Stephen Totilo Game File-ban publikált kutatása pedig rámutat: a Microsoft több évtizedes távon épített stratégiája mostanra hozta meg a gyümölcsét – még ha ezt a sikert részben el is takarják a vállalat vitatott üzleti döntései.
A stúdiófelvásárlások, amelyek végül megtérültek
A háttérben egy hosszú évekre visszanyúló felvásárlási hullám áll, amely 2017 óta folyamatosan bővítette a Microsoft játékipari birodalmát. A folyamatot felgyorsította a ZeniMax Media 2021-es bekebelezése, amely olyan ikonikus csapatokat hozott házon belülre, mint a Bethesda, az id Software vagy a később a Kraftonhoz került Tango Gameworks. Ezt követte 2023-ban az Activision Blizzard felvásárlása, amellyel a Blizzard, a Treyarch és a King is az Xbox-portfólió része lett.
A képlet egyszerű: minél több stúdió, annál több játék. Természetesen ez nem egyik napról a másikra működik, hiszen egy AAA-projekt fejlesztése több évig tart. A Microsoft viszont úgy alakította át a játékrészlegét, hogy tucatnyi csapat dolgozzon párhuzamosan – sok esetben együttműködve olyan címeken, mint a készülő Call of Duty: Black Ops 7. Ennek a többfrontos munkának az eredménye lett a 2025-ben már jól érzékelhető, folyamatosabb megjelenési ütem.
Az utóbbi hónapokban az Xbox stúdiói szinte minden műfajból hoztak valamit: fantasy és sci-fi RPG-ket, különleges világokban játszódó kalandokat, pörgős lövöldéket és remastereket is. Csak hogy néhány példát említsünk: februárban érkezett az Obsidian-féle Avowed, áprilisban a Bethesdával készített The Elder Scrolls IV: Oblivion Remastered, májusban az id Software démonvadász új része, a DOOM: The Dark Ages, augusztusban pedig a The Coalition újragondolása, a Gears of War: Reloaded. A kínálatot tovább színesítette a South of Midnight és a frissen megjelent Keeper, és akkor még nem említettük az óriásnak számító Call of Duty: Black Ops 7-et.
Az év, amelyet az áremelések és az Xbox Game Pass körüli viták határoztak meg
2025 ugyan a valaha volt legerősebb Xbox-megjelenési év lett, de ezt a teljesítményt folyamatosan árnyékolták a vállalat vitatott döntései. A játékosközösséget hetek óta olyan lépések foglalkoztatják, mint az exkluzívnak szánt játékok – köztük a zászlóshajónak számító Halo: Campaign Evolved – PlayStationre történő kiadása, a játékok és konzolok árának emelése, valamint az Xbox Game Pass átrendezése, amely számos csomagnál magasabb havi díjjal jár.
Ehhez társul a Microsoft új irányvonala, amely az „minden Xbox” elv alapján próbálja egyetlen márka alá szervezni a legkülönfélébb eszközöket – ez azonban sok játékos számára inkább zavaró, mint megnyugtató. A helyzetet tovább rontotta, hogy kiszivárgott: a vállalat 30 százalékos kötelező profitmarzsot írt elő az Xbox üzletág számára, ami még a mai óriáskiadókkal teli iparágban is szokatlanul magasnak számít.
Összességében 2025 az Xbox számára a szélsőségek éve lett. Minden eddiginél több játék jelent meg, a játékosok pedig a fantasy szerepjátékoktól a túlélőjátékokig hatalmas választékot kaptak. Mégis az áremelésekről, az exkluzivitás felszámolásáról és a Game Pass átalakításáról szóló viták dominálják a közbeszédet. A nagy kérdés most az, hogy a profitnövelést célzó stratégia – vagyis a drágulások, a többplatformosság és a sűrűbb megjelenési ütem – valóban képes lesz-e hosszú távon megerősíteni az Xbox márkát, és stabilabb irányt adni a következő évekre.
Forrás: 3djuegos
