Azért az nem teljesen tiszta, hogy a törvényben megfogalmazott „alapvető” film, zenei album, vagy TV-műsor pontosan mit is takar…

Alyaksandr Lukashenka (nem az orosz írásmódot alkalmaztuk!) január 3-án törvénybe iktatta az államilag engedélyezett kalózkodást, ha az a társadalom intellektuális spirituális, morális potenciálját fejlesztő tartalomra vonatkozik, és így a jogtulajdonosok engedélye nélkül szoftvert, filmet és zenéket is le lehet tölteni, ha azok az ország „barátságtalan cselekedeteket elkövető barátságtalan országokból” származnak, és ha azok „alapvetőek a helyi piacon”.

Mondjuk ki: ez tipikusan az a nem tiszta, átláthatatlan, értelmezhetetlen jogi szöveg, amit Magyarországon is előszeretettel alkalmaznak. Ebből a definícióból ugyanis nem derül ki, hogy mi számít alapvetőnek, és maga a törvény sem említi meg ezt. Valószínűleg a Windows operációs rendszer beletartozik, esetleg a szintén a Microsofthoz köthető Office, vagy mondjuk az Adobe termékei. A filmek, zenék és a játékok esetében pedig ki tudja, hogy mi illik ide. (A játékokat a szoftveres kategóriába tehetjük, de azon túl már megint nem tiszta, hogy mi tekinthető jó példának, és mi az, ami továbbra is tiltott!)

Ez nem jelenti azt, hogy mindenki mindent szabadon lewarezolhat (azért az például nem tekinthető annak, ha egy olyan játékról van szó, amit digitálisan nem, lemezesen pedig nagyon ritka esetben lehet megvenni – az már inkább az abandonware kategória, de ez más történet…), ugyanis azon személyek és cégek, amik kalóz tartalmat használnak, a fehérorosz (vagy belarusz, ha úgy tetszik) bankszámlákra, az ország szabadalmi hatóságnak fizetniük kell, a jogtulajdonosok pedig az ország kormányzatától igényelhetik a pénzüket három éven belül, ezen kívül pedig az államé lesz a pénz.

Oké, tegyük fel, hogy mindenki bejelenti ezt, fizet, és a kormányzat őszintén, rövid időn belül reagál a jogtulajdoosoknak. A tényleges összeg mértékéről a fehérorosz minisztertanács dönt, és maximum 20%-ot levonhat a törvény keretein belül a kiutalás előtt. Ez pedig egyrészt bonyolulttá, bürokratikussá teszi az igénylést. (Nahát, ilyesmit magyar példára is lehet mondani…) Talán pont ez a céljuk, de van itt még egy cseles dolog: a releváns jogtulajdonosok engedélye nélkül legális lett az országba az „alapvető” termékeket importálni, és ez bármelyik országot érinti…

A törvény 2024. december 31-éig marad hatályban, de nagy eséllyel ezt meg fogják hosszabbítani.

Forrás: PCGamer