FILMKRITIKA – Robert Rodriguez legújabb filmje, a Konstrukció egy pszichológiai thriller, amelyben Ben Affleck egy lelki traumákkal küzdő nyomozót alakít, aki egy veszélyes hipnotizőr nyomába ered. A film az Inception és a Memento hatását próbálja meglovagolni, de sajnos nem sikerül túlszárnyalnia ezeket az elődöket. A Konstrukció inkább egy fapados Eredet, amelyben a színészek minimális játék közepette próbálnak érdekesnek tűnni.

 

 

Robert Rodriguez nem igazán hallatott magáról az utóbbi időben. A 2020-as, netflixes Mindenkiből lehet hős olyan szinten silány lett, hogy az elménk azonnal kilökte magából a látottakat. Mondjuk a negatív kritikák nem gátolták meg a rendezőt abban, hogy nekiálljon a Kémkölykök új részének, a Spy Kids: Armageddon nak, amely idén landol a Netflixen. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy Rodriguez utolsó értékelhető filmje a 2019-es Alita: A harc angyala volt, amely mind kritikailag, mind a számokat tekintve elég nagyot ment. A Konstrukció viszont nem tartozik ezek közé.

 

 

Az emlékek labirintusa

 

A film főszereplője Danny Rourke (Ben Affleck), egy rendőrnyomozó, aki pszichológushoz jár, mert képtelen feldolgozni lánya elvesztését. Minduntalan csak az a borzalmas nap jár a fejében, amikor egy játszótéren a kislánynak örökre nyoma veszett – mint később kiderült, elrabolták. A tettest elfogták, azonban semmire nem emlékezett, így arra sem, hogy mi történt Rourke lányával. Egy bankrablás viszont azonnal visszarántja Rourke-ot a valóságba. Megjelenik egy furcsa alak (William Fichtner), aki látszólag bárkire képes hatni csak annyival, hogy beszél az illetőhöz. Ez a pasas hipnózissal képes embereket egymás ellen fordítani, és könnyen kipakol úgy egy bankot, hogy semmi megerőltetőt nem kell csinálnia. A veszélyes hipnotizőr (ahogy nevezik: “hipnota”) viszont valamiképp kapcsolódik Rourke múltjához és eltűnt lányához.

A film alapötlete nem rossz, de sajnos nem is túl eredeti. A hipnózis mint téma már sokszor felbukkant a mozivásznon, legutóbb például az Oldboy remake-ben vagy az Ébredések-ben. A Konstrukció viszont nem használja ki ezt az eszközt annyira ügyesen és izgalmasan, mint ezek a filmek. A hipnózis itt inkább egy olcsó trükknek tűnik, amellyel a rendező próbálja meglepni a nézőt, de nem ad neki elég magyarázatot vagy logikát. A hipnota képességei nem tisztázottak, és nem is következetesek. Hol csak egy szemkontaktusra van szüksége, hol egy telefonhívásra, hol pedig egy egész szobára. Hol csak egy-két mondatot mond, hol pedig hosszú beszédeket tart. Hol csak a tudatot befolyásolja, hol pedig a testet is. A film nem ad választ arra, hogy miért és hogyan tudja ezt csinálni, és milyen határai vannak.

 

 

Filmsztár és rendező legenda: láttunk már tőlük jobbat

 

A film másik nagy problémája Ben Affleck. A színész már bizonyította, hogy tud jó alakításokat nyújtani, például az Argo-ban vagy a Holtodiglan-ban. De sajnos ezeket a filmeket már rég elfelejtettük, és inkább az utóbbi idők botrányai és bukásai jutnak eszünkbe róla. Affleck itt sem nyújt emlékezetes alakítást, inkább unalmas és közömbös, viszont vicces, hogy külsőleg mennyire hasonlít Max Payne-re a Max Payne 2-ből.

Hasonlóság ide, vagy oda, Affleck karaktere sem túl érdekes vagy szimpatikus, csak egy sablonos nyomozó, akinek van egy tragikus múltja és egy küldetése. Affleck nem ad neki semmilyen mélységet vagy érzelmet, csak végigbambulja a filmet. A többi színész sem sokkal jobb, William Fichtner a hipnota szerepében elég klisés gonoszként tűnik fel, Alice Braga pedig egy jósnőként próbál segíteni Rourke-nak, de nem sok sikerrel.

Robert Rodriguez sem mutatja meg a legjobb oldalát ebben a filmben. A rendező korábban olyan izgalmas és szórakoztató filmeket készített, mint a Desperado, a Sin City vagy az Alita: A harc angyala. Ezekben a filmekben megmutatta, hogy milyen jó érzéke van a látványhoz, az akcióhoz és a humorhoz.

A Konstrukcióban viszont ezekből semmi sem látszik. A film unalmasan néz ki, az akciójelenetek gyengék és kevesek, a humor pedig hiányzik belőle. Rodriguez nem tudja felkelteni a néző érdeklődését vagy feszültségét, csak egy ugyan kellően csavaros, de ugyanakkor teljesen hiteltelen történetet mesél el.

 

 

Nem sikerült vele hipnotizálna

 

A Konstrukció egy csalódást keltő film Robert Rodriguez-től és Ben Affleck-től. Egy olyan thrillernek próbál látszani, amely okosan játszik a hipnózis fogalmával és a valóság torzításával, de valójában csak egy sablonos és tipikusan 2000-es évek eleji, Christopher Nolan-utánzat, amely nem tud meglepni vagy lekötni a nézőt. A film nem használja ki az alapötletét, túl nyakatekertek és túl hiteltelenek a csavarok, nem ad elég magyarázatot vagy logikát a hipnózisnak, és nem mutat be érdekes vagy izgalmas karaktereket vagy helyzeteket.

A színészek sem tesznek hozzá semmit a filmhez, Ben Affleck kifejezéstelen, üres tekintettel játszik egy lelki traumákkal küzdő nyomozót, William Fichtner pedig egy klisés gonoszt alakít. A rendezés ugyan időnként viszonylag fordulatos és akciódús jelenetekkel dolgozik, de ezek sem elég látványosak vagy dinamikusak, ami meglepő a Desperost is rendező Robert Rodrigueztől. A Konstrukció egy fapados Eredet lett volna jó esetben is, de így még annál is rosszabb.

-BadSector-