A Microsoft, az Activision Blizzard, a Roblox, az Epic Games, a Rockstar és pár másik nagyobb fejlesztő ellen azért indult per, mert a keresetet benyújtó fél szerint függőséget okoznak a cégek játékai.
Az utóbbi egy évben landoltak a bíróságokon a keresetek, és mind azt állítják, hogy a fejlesztők direkt úgy csinálják meg ezeket a játékokat, hogy azok függőséget okozzanak. Az egyik keresetet egy Arkansas államban élő anya és fia nyújtotta be, és ezt támadásnak nevezték a játékfejlesztők első alkotmánymódosításhoz fűződő jogai ellen. A kereset szerint a Roblox, a Fortnite, a Minecraft, a Call of Duty és más népszerű játékok „függőséget okozó pszichológiai funkciókat” használtak, hogy az akkor 12 éves gyereket bevonzzák.
Az illető ma már 21 éves, és havonta 350 dollárt (több mint 120 ezer forintot) költ játékokra, nem fejezte be az iskolát, depresszióval és „szorongással” küzd, és elvonási tünetei is vannak (düh, mérgesség, fizikai tettlegesség), és a kereset szerint az anya nem tudta kordában tartani a fia játékait, mert félni kezdett tőle, továbbá a játékfejlesztők felelősek a hibás és gondatlan tervezésért, amely „kihasználja a felhasználó (különösen a kiskorú) agyának kémiai jutalmazási rendszerét, hogy függőséget okozó elkötelezettséget, kényszeres használatot és további mentális és fizikai károkat hozzon létre”, illetve hogy nem figyelmeztették a felhasználókat a függőség kockázatára.
A kereset elutasítási kérelme szerint a játékok önkifejezési médiumként szolgálnak egy 2011-es Legfelsőbb Bírósági ítélet szerint, és az, ha túl szórakoztatóak, nem hiteles indok arra, hogy az alkotmányilag garantált szólásszabadságot korlátozni lehessen. A fejlesztők ügyvédjei szerint az anya és fia nem tudta tisztán kifejezni, hogy mely játékbeli funkciók és miképp okoztak kárt. A kereset több oldalt arra szán, hogy az állítólag függőséget okozó funkciók mik a játékokban és gyakran kritizált elemeket említ (kizsákmányoló monetizáció; megtévesztő kezelőfelületi trükkök, amiket sötét mintáknak neveztek).
A Call of Duty-t azért kritizálják, mert a játékosokat fegyver- és tartozék-feloldásokkal jutalmazza, amit a per „az operáns kondicionálás egy formájának” nevez, illetve a játék „gyors tempójú játékmenetet, kielégítő grafikát, hangokat és egyéb dopamin-emelőket” kínál;. a Minecraft többjátékos funkciói állítólag „függővé teszik a játékosokat a Minecraft világában másokkal való kapcsolatteremtésre,” és az ADHD-tól szenvedő játékosok „könnyen hiperfókuszálttá és világok építésének függőjévé válhatnak”; a Grand Theft Auto 5 pedig „tevékenységek és kihívások végtelen sorát tartalmazza, hogy folyamatosan lekösse a felhasználókat és biztosítsa, hogy soha ne unatkozzanak”. A fejlesztők szerint bajlós fogalmakat használ a kereset (visszacsatolási hurok, monetizációs séma).
„A videojáték-függőség komoly probléma, amelyet egy több milliárdos iparág hozott létre és tart fenn, amelynek célja, hogy a gyermekeinkből függőket hozzon létre. A gyermekek és fiatal felnőttek körében tapasztalható függőség súlyos, a játék az egész életüket átveszi, drasztikus és káros hatással van a jólétükre. Miközben folytatjuk a válság kivizsgálását az érintett családok nevében, alig várjuk, hogy fényt derítsünk erre az iparágra, felelősségre vonjuk ezeket a videojátékgyártó cégeket az általuk okozott károkért, és biztosítsuk, hogy a jövőben változtatásokat eszközöljenek a gyermekek védelme érdekében,” írta a hatból öt keresetet benyújtó atlantai jogi cég, a Bullock Ward Mason, ami a játékfüggőségben szakavatottnak tekinti magát.
Ha valamelyik pert nem utasítják el, a fejlesztők mindegyike kérte, hogy az ügyet vigyék választottbíróság elé. A felperesek több időt kértek arra, hogy válaszoljanak ezekre a kérelmekre, mivel várják a döntést arról, hogy mind a hat, nagyon hasonló függőségi ügy tárgyalás előtti eljárását összevonják-e vagy sem. Fura világban élünk.
Forrás: PCGamer