FILMKRITIKA – A gonosz színei: Vörös egy új lengyel krimi a Netflixen, amely mélyen belemerül a brutalitás és az emberi kegyetlenség sötét világába. Adrian Panek rendezésében és Jakub Gierszał, valamint Maja Ostaszewska főszereplésével, a film egy összetett és zavarba ejtő történetet tár elénk, amelyben a véres gyilkosságok és az igazság keresése központi szerepet kapnak. A Małgorzata Oliwia Sobczak regényén alapuló film nem fél bemutatni a rideg, kegyetlen lengyel valóságot, amelyben a karakterek mozognak.

Monika egy életvidám fiatal nő volt, akit mindenki kedvelt, aki ismerte. Amikor azonban a testét feldarabolva találják meg a tengerparton, Leopold Bilski ügyész (Jakub Gierszał) az egyetlen tisztviselő, aki hajlandó keresni az igazságot. A gyászoló anya, Helena (Maja Ostaszewska) segítségével Bilski szembesül egy olyan veszélyes világgal, amely brutálisabb, mint amit valaha is elképzelt volna. A gonosz színei: Vörös című filmet Adrian Panek rendezte, a forgatókönyvet Lukasz M. Maciejewski (Anya napja) és Adrian Panek írta, és Małgorzata Oliwia Sobczak regénye alapján készült.

A brutalitás sötét bugyrai

A gonosz színei: Vörös  története egy olyan erőszakos világba vezet minket, ahol a szereplők kegyetlensége és közönye dominál a történetben. A film számos kínzással teli jelenetet használ arra, hogy bemutassa a Monikával szembeni szörnyűségeket, azonban néha a brutalitás már túlzottan öncélúvá válik, és elveszti a szükségszerűségét.

A film főgonosza egy igazi szörnyeteg. Még ha csak a tetteinek felét mutatnánk be, akkor is rémálomba illő figura maradna. A rendszer kihasználása és az emberek hajlandósága, hogy eltűrjék, csak még félelmetesebbé teszik őt. Azonban a túlzott próbálkozás, hogy bemutassák, milyen szörnyeteg, végül nem fokozza a történet erejét, hanem inkább gyengíti.

Zavaros idővonalak

Az időnként őncélú erőszak mellett a legnagyobb probléma a történetvezetés átláthatatlansága. A film két időpont között váltakozik: a jelenlegi nyomozás és Monika élete a halála előtt. Bár ez a megközelítés önmagában nem lenne rossz, a film nem teszi egyértelművé, mikor történnek az események a múltban, ami összezavarja a nézőt. Ahogy a film halad előre, a jelenetek ismétlődő felbukkanása megnehezíti az időbeli tájékozódást. Végül világossá válik a jelenetek struktúrája és célja, de addigra a néző már elveszíthette a fonalat. Az időbeli ugrálások követhetetlenné teszik a történetet, ami kizökkenti a nézőt a film élvezetéből.

A jelenbeli narratíva egy izgalmas, bár nem túl eredeti történetet kínál. Bilski nyomozása tele van csavarokkal és fordulatokkal, miközben egyre mélyebbre ássa magát a város erőszakos alvilágába és Gierszał egyébként is kiválóan alakítja Hármasváros utolsó becsületes zsarujának szerepét. A színész meggyőzően ábrázolja a karakter eltökéltségét anélkül, hogy túlságosan heroikus lenne. Nincsenek nagy szónoklatok a helyes cselekvésről, csak a makacs elszántsága, hogy elvégezze a munkáját.

A gonosz színei: Vörös egyik legnagyobb érdeme, hogy mennyire finoman építi fel Bilski karakterét. A film során apró részletekre derül fény a karakter életének személyes elemeiről. Ezek az elemek sosem kerülnek teljesen kibontásra, de a mód, ahogyan mellékesen megemlítik őket, elárulja a nézőnek Bilski motivációit.

Helena küzdelme

Bilski mellett Monika édesanyja, Helena is az igazságot keresi. Maja Ostaszewska nagyszerű munkát végez, amikor karakterét a gyászon keresztül mutatja be. A narratíva Helena küzdelmének ábrázolása az életben maradásért és válaszok kereséséért rendkívül hatásos cselekményszál, amely hatalmas érzelmi töltettel bír.

De míg a jelenkori történet szereplői jól teljesítenek, igazán Monika viszi el a pálmát. A gonosz színei: Vörös tele van összetett karakterekkel, de Monika megközelítése túlmutat a többieken. Az, ahogyan Monika belekerül a világ sötét oldalába, egy izgalmas történet, amely lehetővé teszi számára, hogy hibázzon és mégis szimpatikus maradjon. Nagy hibákat követ el, amelyek rossz helyre és rossz időbe vezetik.

Megkapó és tragikus sztori

A gonosz színei: vörös egy megkapó és tragikus történetet mesél el, amely erőteljesen hat, amikor a narratíva teljes egészében feltárul. A történetvezetési hibák és az időnként öncélú erőszak ellenére is erős történet, ha van hozzá gyomrod.

– Gergely Herpai „BadSector” –