TESZT – A Ubisoft és a Beyond Good & Evil IP helyzete felettébb furcsa: hiába készül a Netflix-adaptáció belőle, a franchise-ból jelenleg van egy rész, van ennek egy PS3/X360 remastere (ki emlékszik még rá?), és most van egy újabb remastere. A folytatás pedig „készül”, de valahogy a Ubisoftnak nem akaródzik összejönni ennek kivitelezése. Ez nem sok, pedig Jade ennél többre hivatott.
A Beyond Good & Evil 2-t akarja a Ubisoft a 20. évfordulós verzióval felvezetni (holott az első rész 2003-ban jelent meg, LOL), de ez a játék már rosszabb helyzetben van mint a Duke Nukem Forever. Annak elég volt 14 év, ez meg már 16 éve lett bejelentve…
Kamerát a kézbe
Michel Ancel (aki korábban Rayman alkotója volt, és a Ubisoft zaklatásos ügyei során hátrált ki a játékiparból) remekműve ma is megállja a helyét. Ez ugyanúgy egy olyan jó akció-kaland lopakodással és puzzle-kkel megspékelve mint 2003-ban (akkor miért nem 21st Anniversary Edition?), de azért történt látványra egy kis változás. Az asseteket újracsinálták, de talán nem mindenhol tűnik olyan kimagaslónak a vizualitás. A karaktermodellek elfogadhatóak, a dinamikus megvilágítás és a plusz vizuális effektek jók. A művészeti irányzatba nem nagyon nyúlt bele a francia kiadó, de jobban is tette, hogy ezt nem alakította át, így többnyire pontosan azt a stílust hozza, amit az eredeti képviselt. (A GOG-on még meg lehet venni másfél euróért, alapból pedig ötért, tehát max. 2000 forint.) De ez a kisebb modernizáció a régebbi alapokon nem teljesen jó ötlet. Ez olyan, mintha egy régebbi számítógépbe teszünk egy modernebb videókártyát: működni működik, de visszafogottan. Lehet, hogy jobb ötlet lett volna érintetlenül hagyni az egészet.
Mintha ezt a megközelítést használta volna a PlayStation Network/Xbox Live Arcade verzió. A soundtrack esetében viszont komolyabb változás történt, de az új hangzásvilágra nem lehet panasz, és nem is volt hülyeség felfrissíteni az amúgy sem gyenge OST-t (néha azért nem tökéletes a végeredmény, lásd Final Fantasy X/X-2 HD Remaster). A játékmenet sem módosult sázmottevően, ugyanis továbbra is megvan benne az a The Legend of Zelda-féle inspiráció, hiszen vannak dungeonök, azokat többnyire lineáris módon kell végigjátszani, és nem nagyon van mozgástér abban, hogy miképp visszük tovább a sztorit. Kissé elengedi a játékos kezét, de ez akkoriban megszokott volt, ám talán egy opcionális mankó jó lett volna, mert nem mindenki fogja tudni, hogy a járművünk fejlesztéséhez a gyöngyök gyűjtése elengedhetetlen. Azért az kissé furcsa, hogy gyakran látni töltőképernyőket. Egy PS2 esetében ez megérthető (azért PS2, mert Jade sztorija ERRE jött ki először, majd még 2003-ban jött a PC, aztán 2004-ben az Xbox/GameCube páros), de egy PlayStation 5-ön már kissé anakronisztikus, azaz időben kilógó élményt biztosít ennek jelenléte.
Egyről a kettőre (vagy… kettőből egybe?)
A lopakodás továbbra is korszerűtlen (akkoriban ez volt a standard, sans Metal Gear Solid 2), a kameraállások néha ugyanúgy hajmeresztőek (volt azért ennél rosszabb), de kényelmi funkciók ellensúlyozzák mindezeket. Automatikus mentések, a jelenetek átugrásának lehetősége, jobb irányítás (az X és Y tengelyeket külön-külön invertálni is lehet), de a hangsúly mégis azon van, hogy tartalmilag is egy kicsit bővült. Ott van az évfordulós galéria, ami meglepően sok képet, koncepciós rajzot és még videót is tartalmaz, ami összefoglalja, hogy miképp lett Ancel ötletéből egy kész videojáték, és még kivágott tartalmakból is láthatunk egyet s mást. Van a Speedrun mód, ami elveszi a mentési lehetőséget, cserébe elvárja, hogy minél gyorsabban jussunk végig a pályákon – a platina trófeához bizony ezzel is foglalkozni kell.
Új kozmetikus tárgyak is vannak, de a legfontosabb mégis a kincsvadászat, amit akkortól kezdhetünk el, ha hozzáférést nyerünk a Beluga űrhajóhoz. Ezekkel lehet videónaplókat szerezni, és bizony ezzel köti össze a Ubisoft a BG&E 2-t az első résszel. Kiderül az is, hogy ki Jade anyja, és ezt az illető maga erősíti meg az egyik ilyen felvétel során (ezek amúgy kézzel rajzolt cuccok). A rajongóknak biztosan tetszeni fog, és ezzel a Ubisoft egy hosszú ideje tartó vita végére tett pontot. De azért meg kell kérdezni, hogy Double H, Pey’j és a többiek mindezek ellenére megér-e 20 dollárt, vagy 8 ezer forintot. PC-n a válasz egyértelműen NEM, mert Denuvóval terhelték meg, és a Ubisoft Connect is kötelező mindezek mellé. A GOG nem véletlenül lett megemlítve: töredék áron megkapjuk ugyanazt, és azt bármikor lehet OFFLINE játszani. Szégyen, hogy a Steamen az eredetit levették és csak az újat lehet megvenni.
Nem meggyőző a régi kiadással szemben
Ilyenkor van bonyolult helyzet. Ha a Beyond Good & Evil 20th Anniversary Edition plusz tartalmait kellene értékelni, kaphatna egy 7-est. Az alapjáték kicsit koros, ezért szintén egy 7-est kapna. De az eredeti helyett ezt nem lehet ajánlani. Érdemes megvenni a GOG-on (amilyen régi a játék, nem kell neki modern konfig), és AZT játszani. Ha ez nem opció, konzolon csak akkor ajánlott, ha a régies játékstílus (és platformerkedés) tetszik.
-V-
Pro:
+ Anniversary Gallery
+ Megpróbálják összekötni a folytatással
+ Pár jó életminőség-javító funkció
Kontra:
– PC-n igyekeznek eltörölni a múltat ezzel a verzióval
– Anakronisztikus grafikája lett
– A múltból megmaradt benne pár furcsaság, ami ma már szokatlan
Kiadó: Ubisoft
Fejlesztő: Virtuos/Ubisoft Montpellier
Stílus: akció-kaland
Megjelenés: 2024. június 25.
Beyond Good & Evil 20th Anniversary Edition
Játékmenet - 6.2
Grafika - 6.3
Történet - 7.8
Zene/hangok - 7.7
Hangulat - 7
7
KORREKT
Már megint a múlt eltörlése történik: a régi verziót a plusz tartalom ellenére sem múlja felül.