TESZT – A Milestone újabb műfaj felé kanyarodott el azzal, hogy ezúttal nem motokrosszal (Monster Energy Supercross), gyorsasági motorokkal (MotoGP), utcai motorversenyzéssel (RIDE), vagy minijárművek versenyével (Hot Wheels Unleashed) próbálkozik, hanem szörnyverdákkal, avagy termetes kerekekkel megáldott, többméteres autókkal.

A Milestone játékáról első körben talán elegendő annyit mondani, hogy hozza a kötelezőt, amit az olasz stúdiótól elvárhatunk, de egy bizonyos eleme mintha ezúttal sem lenne a helyén, így a végeredmény sem olyan kiemelkedő.

Bőgjenek csak azok a motorok

Valós szörnyverdákat láthatunk a Monster Jam Showdown-ban (innentől a végéig csak MJS), amiket offroad versenyeken és bemutatókon lehet vezetni. Pár példa: Pirate’s Curse, Dragon, Earth Shaker, El Toro Loco, vagy Soldier of Fortune. Ezzel kb. véget is ér a szimuláció, ugyanis erősen árkádos stílusú lett a játék, ami például a Ride 5-höz képest nagy visszalépésnek tekinthető, bár az is igaz, hogy ez a mű nem akart a szimulátoros közönséghez szólni. Ezt már a menü látványvilágán is láthatjuk, ugyanis ezek a hatalmas méretű betűk és a már-már okádék színkavalkád például a Need For Speed Unboundot juttathatja az eszünkbe. Már ez is talán meg fogja osztani a közönséget. Hét opció (PC-n legalábbis): a Showdown Tour takarja itt a karriermódot, a multiplayer evidens, a garázs is, a Training Groundon lehet gyakorolni, a settings már megint evidens, már most van bót is (Shop), az Exitet meg hadd ne kelljen megmagyarázni. A játékmenet nem nagyon hasonlít a Milestone eddigi játékaira (sans Hot Wheels Unleashed, esetleg), ugyanis a pályákon nem egyszer elágazások is lehetnek, a nagy kocsikhoz méretezett nagy ugratók is vannak, és ha átugrunk a pályákon elszórt célpontokon, a kocsikból elengedhetetlen nitro is újratöltődik (ha esetleg nem lenne elegendő, mert automatikusan is kapjuk azt).

Akár nyolc autó is lehet a pályákon, de lesz olyan verseny is, ahol mindössze egyetlen ellenfelünk lesz. Eközben viszont ki kellene térni a fizikára is, mert ez nem egy motor vagy egy F1-es vagy utcai autó. Nagy járművekről beszélünk. Ezeknek a tömege hatalmas, de a tömegeloszlást is figyelembe kell venni: a járgányoknak főleg a felső felén van a tömeg túlnyomó része. Na ebből következik, hogy ha nem figyelünk oda, a túl nagy tempóból akkorát borulunk, hogy azt már tévében kellene mutatni. Emiatt a kezelést meg kell tanulni. Ha egy Forza Horizon vagy DiRT (ha már offroad címeket kell említeni…) után váltunk ide, akkor ezen a folyamaton át kell esni, de nem annyira bonyolult megszokni. Erre mondjuk az Extreme Freestyle esemény a jó, ahol a minél nagyobb pontszám elérése (és így riválisaink legyőzése) lesz a feladat. Ehhez trükköket is elő kell adni. Ez nem egy random Tony Hawk’s Pro Skater epizód, de azért ez is egy lehetőség…

Fiataloknak szóló élményt kínál

Ez a gondolat azért is állja meg a helyét, mert a főmenün túl a kezelőfelület is felettébb ezt juttathatja eszünkbe az itt is több színből összeálló felület miatt. A grafika elmegy, de azért kissé túlzásba vitték talán a motion blurt, úgyhogy az elmosódás talán zavaró is lehet. A zene éppen azt a stílust hozza, amit ettől a műfajtól lehet elvárni, és ez felettébb szubjektív lehet. A fizika, na az viszont már kissé furcsa. Ha a szörnyverdánkkal nekimegyünk egy kis ugratónak, talán az már bizarr, hogy kb. 10-15 autónyi magasságba elszállunk. Ennél még a THPS is életszerűbb volt (ott sem lehetett csalás nélkül olyan hú de könnyen kiforgatni egy 900°-os trükköt, igaz, ott is elég magasra lehetett ugrani). A kezelőfelület azért még érdemel egy-két gondolatot. Itt is ez a modernebb stílus érzékelhető a minitérképpel a bal alsó, a sebességgel a jobb alsó sarokban. A kihívásokért (ebből lazán 150 feletti számra kell gondolni… például ilyen van, hogy egy trükköt egy adott járművel X alkalommal kell csinálni), az események teljesítéséért tapasztalati pontot kapunk, így pedig lehet aztán szinteket is lépni. Így nem lesz meg azonnal mind a 40 jármű (a garázsban ennyi számozott hely volt). A Showdown Tour általában helyszínekhez kötődik (Colorado, Death Valley, Alaska…), és itt lesz változatosság. A sivatagi versenynél készüljünk fel arra, hogy rohadt gyorsan nulla közeli lesz a látótávolság, ha nem törünk előre a mezőnyben, és bizony a Milestone játékaiban ismert rásegítő, könnyebb játszhatóságot biztosító funkciók alkalmazása nélkül ez eleinte nem is nagyon fog menni. Ha esetleg egy Best Trick eseményhez jutunk a karrierben, akkor egyetlen kombóval kell tarolni.

Csak akkor növekszik a sokszorozó, ha a jobb felső sarokban megadott trükköket hajtjuk végre (és így még magasabbra guríthatjuk a pontszámunkat). Ott van még a Head to Head is, ami az 1v1 versenynek felel meg kieséses bajnokságos rendszerben (Extreme változat: nyitott terepen, akár az alaszkai hóban küzdhetünk meg). A cél az, hogy füstbombák által jelzett útvonalat ellenfelünknél gyorsabban teljesítsük. A többjátékos opció alatt amúgy lehet örülni annak, hogy az online-on túl osztott képernyős lehetőséget is biztosít az MJS. Az Extreme Freestyle esetében a kombóknál javasolt eleinte a határokat NEM feszegetni, mert ha falban vagy a tetőnkön végezzük, bukjuk az egészet, amit abban a kombóban addig összeszedtünk (és hozzá kell tenni azt, hogy az arénákban sokkal inkább csúszik alattunk a talaj, úgyhogy ott ha nem is biztos, hogy borulással végezzük, valószínűleg kicsúszunk, vagy a falba küldjük a kocsit!). Eddig még nem volt szó arról, hogy miképp hangzanak maguk a verdák: nos, legalább erre nem lehet panasz, mert elég jól szólnak. Ez gyakran szokott gyenge, vagy átlagos pont lenni a Milestone termékeiben, de ebben az esetben ezt nem nagyon lehet elmondani róla. A visszajátszásokban ott van a fotó mód is, és több szűrőt, kameraállást és maszkolást (pl. vízcseppek) is alkalmazhatunk, és mivel közismert (legalábbis az amerikai piacon igen) szörnyverdák vannak az MJS-ben, valószínűleg jó ötlet volt, hogy már a megjelenésre bepakolták ezt. Legalább felkészültek erre is.

Csak kisebb adagokban javasolt?

A Milestone játékaiban másik gyakori elem az, hogy a profilunkat is valamennyire testre lehet szabni, így a hátteret, az ikont, a jelzőket, az emblémákat, vagy a pilótánk verseny végi ünneplését is. A beállításokban könnyedén lehet egyedi játékélményt csinálni. A mesterséges intelligencia nehézsége nem hangolható be százalékosan, de mindegy is. Lehet kézi váltó, lehet állítani az offline játék sebességét (akár lassíthatunk is rajta), az irányításban segíthet a gép, a fékezésben, a gázadásban is, vagy a hátsó kerekek kormányzásában, a driftelésben, vagy amikor repül járművünk. Szerencsénkre a játék nem hagy minket a sötétben, amikor nem tudjuk, hogy egy bizonyos trükköt (pl. a Best Trickben) miképp lehet előadni. Ekkor meg kell állítani a játékot, és a Stunt List opcióban megtekinthetjük. Ez jó ötlet, és ez nagyon is hasznos (és azon belül is van az alap, a nagyobb mega, és az ultra trükklista…). Kicsit poénos látvány, amikor egy iskolabusszal forgunk a levegőben (komolyan van ilyen: a Higher Education, a 33-as járgány az!). A kihívásokkal a trükkök pontszámait is lehet növelni, és ezzel játszatja magát, de azért fel kell tenni a kérdést: nem lenne-e jobb csak rövidebb adagokban játszani? Egy óra alatt kb. minden versenymódot látni fogjuk, és ezek felettébb ismétlődnek. Ezért is bukott egy felest a pontszámból (kerek helyett feles eredmény)…

PSP-re lenne jó

A rövid futamok és a gyakran ismétlődő versenytípusok miatt a Monster Jam Showdown mintha kissé eltévedt volna. Ez a játék egy PSP-n vagy PS Vitán tökéletesen megállta volna a helyét. Manapság viszont egy Nintendo Switch talán nem biztos, hogy egy megfelelő célplatform lett számára (ezen kívül PlayStation 5-re, Xbox Series-re, PC-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra is megjelent, szóval ez is egy tipikus cross-gen cím, ami azért is furcsa, mert a PS4/X1 duó ma már lassan 11 éves lesz). De ezt leszámítva a játék végül egy 6,5-est kap. Ha egy kicsit kevésbé lenne ismétlődő, akkor egy 7-est kapna, és ha esetleg nem lenne a kezelőfelületben ekkora színkavalkád, egy 7,5-est is kiérdemelt volna. A fizika ha egy kicsit jobb lett volna, egy 8/10-et abszolút megérdemelne. A játék nem rossz (és kicsit szubjektív az értékelés: egy 7-esnek is lehet venni), de ez inkább csak barátokkal jobb. Egyedül gyorsan ismétlődik. El lehet vele szórakozni, nem is az a baj, hanem inkább az, hogy ez kiindulópontnak lesz csak jó. Errefelé nem nagyon ismertek ezek a szörnyverdák, így kissé rétegjátéknak is lehetne mondani. Valószínűleg egy év múlva PlayStation Plus Essential cím lesz, de addig ez akkor egy javasolt vétel, ha mondjuk a DiRT 3 bejött volna akkoriban, és esetleg ez a járműtípus is kedvelt.

-V-

Kiadó: Sony Milestone

Fejlesztő: Milestone

Stílus: szörnyverda, autós

Megjelenés: 2024. augusztus 29.