TESZT – A Hard West II után ismét egy körökre osztott stratégiát láthatunk a lengyel Ice Code Gamestől, és a Rogue Waters nem is egy olyan régen bejelentett játék, hiszen augusztus vége felé hullott le róla a lepel, és szeptember utolsó napján jutott el a Steamre. Kapitányunk halhatatlan lett, és most már képes vízalatti, már-már eldritchnek is nevezhető lényekkel lecsapni, így nem egy tipikus kalandot kapunk.

Mivel négy nehézségi szint is elérhető a Rogue Watersben, így a kezdők számára is ajánlott címről van szó.

Egy vita és más semmi

A tutorial annyiból áll, hogy két kalóz összeveszik. Sajnos itt is közhelyes, hogy eleinte sok dolog a rendelkezésünkre áll, aztán hirtelen huss, elveszik mindenünk… ez már két évtizede is kissé fárasztó volt (Need For Speed Underground, anyone?), most meg pláne. Aztán mégis össze kell verbuválnia hősünknek egy kis alakulatot, és végül csapattagjainknak egyedi skillfája lesz. Lesz persze egy eleinte egészen vacak hajónk is, amit szintén lehet tuningolni. A küldetések közötti választás kb. pontosan ugyanazt a struktúrát követi, amit például a Slay the Spire is kínál, és idővel eljutunk vagy egy bosshoz, vagy egy különleges eseményhez. Mindig érdemes tüzetesebben elolvasni, hogy melyik opció hova vezet és mit ad jutalomként. A hajós csatákban persze kifejezetten fontos lehetne hogy miképp helyezkedünk el (ezt már az Uncharted Waters óta lehetne folyamatosan hangsúlyozni…), de ezek amúgy nem annyira izgalmasak, mert rögtön egymás mellé teszi a két hajót a játék. Marad a palánkolás. Vagy legalábbis az, hogy döntsünk, hogy először a másik hajó ágyúit szedjük le, vagy a fontosabb elemekre célzunk (pl. ahol a személyzet tartózkodik), és három körünk van, hogy döntsünk erről, és mi is hasonló áldásban részesülhetünk. Ezek után irány a küzdelem befejezése.

Megfelelően jól ábrázolja a játék a közelharcokat. Erre talán azért is volt szükség, mert nem sok mozgási terünk lesz (nem csak térben, hanem a rendelkezésünkre álló pontok tekintetében is). Kissé szokatlan, de itt nem azt kell megtanulni, hogy miképp találjuk el ellenfelünket, hanem inkább arra kell koncentrálni, hogy hol köt ki az épp eltalált ellenfél a támadásunk után. Ha van mögötta egy szabad négyzet a rácson, ott köt ki. Ha nincs mögötte (mert a hajó szélére hátrált), akkor lendületből a vízbe pottyan, és neki ezzel befejeződik pályafutása. Ha esetleg egy olyan bajtársunk van, aki olyan képességgel bír, aki fizikai érintkezés után sebzést okoz a másiknak, további stratégiai elképzelésekhez vezethet. A passzív képességek többsége pont ilyen érintkezés után lép életbe. A műfajnak megvan az a gyönyöre, hogy ha jól megtervezünk mindent, akkor gyönyörűen kialakul minden, amire szükségünk van, és a Rogue Waters is pontosan ezt biztosítja. Ehhez persze az is kelleni fog, hogy minél nagyobb sebzést érjünk el… nem pedig az, hogy minél mozgékonyabban haladjunk a harctéren – itt egyszerűen nem erre van szükség. És jó is így.

Csapatban szép (vagy élhető) az élet

A csapattársainkra érdemes lesz odafigyelni, mert ha nem figyelünk oda, elkezd csökkeni a HP-juk, majd lesérülnek. Ekkor érdemes őket pihentetni és valaki mást behozni, amíg eddigi bajtársunk gyógyul. Ez be fog következni, akárhogy is próbálunk óvatosak lenni. Sőt, azt se felejtsük, hogy egy roguelite beütéssel is rendelkezik a Rogue Waters, és emiatt a halál is gyakran a játékmenet része lesz. Emiatt pedig körönként erősödni fogunk, illetve valamelyest kísérletezni is. Ne felejtsük el, hogy mindig más kihívások várnak ránk, ugyanis a játék világa minden egyes futáskor procedurálisan változik. Minden egyes körrel így vadonatúj titkokat, harci forgatókönyveket és kincseket fedezhetünk fel. Ahogy nemrég már szó volt arról, az is érdekes pikantériának nevezhető, hogy például a Kraken is alkalmazható lesz a harcok során.

Így a tengeri szörnyek (amik ezúttal nem falják fel Dagobert bácsi fagylaltját…) alaposan csavarhatnak egyet a küzdekmeken. A játék világa amúgy kellemesen tetszetős, és emiatt a hangulat is kifejezetten jó volt a Rogue Watersben. és az audio tekintetében is elfogadható szintet mutatott fel. A történet annyira nem mondható erősnek (Cutter vs. Blackbeard), és a tengeri küzdelmek sem voltak annyira erősek, így ezek lettek a játék leggyengébb pontjai. A tutorial az elején legalább elég jól megmutat mindent, és az izometrikus nézettel rögtön kórusban lehet mondani, hogy ez bizony úgy Diablo, amennyire ez csak lehetséges. A karakterek szinkronja sem volt olyan rossz, ám a zenék felettébb átlagosnak tűntek.

Egyedi íz, de talán gyorsan el is felejtjük

A Tripwire korrekt játékot adott ki, de nem valami kiválót. A Rogue Waters ezért egy 7,5-est érdemel, ugyanis nem olyan gyenge, de azért nem is olyan kimagasló. Többnyire minden elemében jónak nevezhető, és akinek tetszenek a kalózok, ezzel tuti el fog tölteni tíz órát, ha nem még ennél is többet. Szóval ez egy megfontolandó vétel kategória, és ezért nem kell 60 eurót fizetni, hanem csak a felét (jelenleg 28-ért/11200 forintért lehet megvenni a játékot ÉS a soundtracket).

-V-

Kiadó: Tripwire Presents

Fejlesztő: Ice Code Games

Stílus: roguelike körökre osztott stratégia

Megjelenés: dátum: 2024. szeptember 30.