„Egyetemi hallgatóknak tanítok, és istenem, nem olvasnak.” A Civilization VII nemcsak a régi rajongóknak szól, hanem Dr. Andrew Johnson, a Firaxis vezető történésze szerint a fiatalok számára most különösen fontos játék lehet.
A videojátékok nem tanítják a történelmet. Ugyanakkor remek belépőt nyújthatnak a világ múltjába, és kiegészítő eszközként segíthetik a tanárokat, hogy felébresszék a diákok érdeklődését a történelem iránt. Dr. Andrew Johnson, aki a Civilization-sorozat vezető történészeként dolgozik a Firaxisnál, úgy véli, hogy ez a széria számos fiatal játékos számára teremtette meg a történelem iránti kíváncsiság alapjait. Most, hogy kilenc év eltelt a legutóbbi rész óta, a Civilization 7-től azt reméli, hogy még több fiatalt ösztönöz majd a történelem megismerésére, hiszen a jelen generációk érdeklődése múltunk iránt aggasztóan alacsony.
Johnson, aki egyben a stockholmi egyetem professzora, azt reméli, hogy a játék arra inspirálja majd a játékosokat, hogy könyvek és más források segítségével mélyebben is elmerüljenek a történelmi témákban. „Ez nem egy tankönyv, de lehet az a „kapudrog”, amely történelmi témák felfedezésére ösztönöz, amelyek egyébként észrevétlenek maradnának,” mondta egy friss interjúban.
A Civilization egyik legkülönlegesebb jellemzője mindig is az volt, hogy kreatív szabadságot biztosított a történelmi vezetők kiválasztásában. Például olyan egyedi kombinációkat is létrehozhatunk, mint Machiavelli az ókori Kína élén. Johnson szerint ez nem véletlen, hanem szándékos lehetőség arra, hogy a játékosok felfedezzék, ki is volt ez a Machiavelli, miközben kevésbé ismert történelmi alakokat, például Zazzau királynőjét, Aminát is megismerhetik, és betekintést nyerhetnek olyan összetett történelmi kontextusokba, mint a Ming és a Han dinasztiák közötti különbségek.
A Civilization széria a komplex történelem kapujaként
Bár a Civilization alapjai mindig is világosak voltak, a hetedik részben a Firaxis csapata célul tűzte ki, hogy a történelmi kihívásokat kritikusabb szemlélettel mutassa be. Johnson példaként említette, hogy a játékban megjelenített délkelet-ázsiai határok nem tükrözik pontosan a történelmi valóságot, ahol a határok gyakran átfedésben voltak, nem pedig éles vonalakkal elkülönítve. Ezt az élményt egészíti ki a Civilopedia, amely arra ösztönzi a játékosokat, hogy tovább kutassanak az adott kultúrák iránt.
Johnson a jelenlegi helyzetet is aggasztónak tartja. „A másik életemben egyetemistákat tanítok, és istenem, nem olvasnak,” mondta a PC Gamernek adott hosszabb interjújában. A Civilization egyik legérdekesebb aspektusa azonban az, hogy megpróbál eltávolodni a történelem eurocentrikus nézőpontjától. „Amikor a mai történelemkedvelő választ egy játékot, az gyakran tele van európai történelemmel, néha kelet-ázsiaival, de ezen túl nem néznek tovább,” mondta. „Az olyan elképzeléseket, mint a passzív, misztikus „mások” és az aktív, dinamikus Európa, igazán el akartam vetni.”
Az Indiai-óceán kereskedelmi útvonalain, a Szaharán átívelő karavánokon és a Pax Mongolica alatt a játékosok egy sokszínű történelmi narratívát tapasztalhatnak meg, amelyben a nem európai hatalmak is kulcsszerepet játszottak a világ formálásában. „Csak azt szeretném, ha az emberek értékelnék a világot, és látnák, milyen furcsa. Mert ha megértjük, milyen más volt a múlt, vagy milyen mások lehetnek más helyek, az a mindennapi életünket is megváltoztathatja. Ez új világokat nyit meg. Ezáltal új világok válhatnak lehetségessé,” zárta Johnson.
Forrás: 3DJuegos
