TECH HÍREK – Sam Altman, az OpenAI társalapító-vezérigazgatója egy blogban arról írt, hogy mik az általános mesterséges intelligenciával (artificial general intelligence = AGI) kapcsolatos megfigyelései, illetve miképp hathat az AGI az emberi fajra.
Kezdjük a három megfigyeléssel. Az első az, hogy egy MI-modell intelligenciája nagyjából megegyezik a képzéséhez és futtatásához felhasznált erőforrások logaritmusával. Szerinte ezek az erőforrások elsősorban a képzési számítási, adat- és következtetési számítási erőforrások. Úgy tűnik, hogy tetszőleges mennyiségű pénzt költhetnek, és folyamatos és kiszámítható nyereséget érhetnek el; az ezt megjósló skálázódási törvények sok nagyságrenddel pontosak.
A második az, hogy a mesterséges intelligencia adott szintű használatának költsége 12 havonta körülbelül megtizedelődik, és az alacsonyabb árak sokkal több felhasználást eredményeznek. Ezt láthatjuk a 2023 elején a GPT-4-től a 2024 közepén a GPT-4o-ig terjedő időszakban a tokenek költségében, ahol az egy tokenre jutó ár körülbelül 1/150-ére esett ebben az időszakban. A Moore-törvény 18 havonta kétszer változtatta meg a világot. A harmadik pedig az, hogy a lineárisan növekvő intelligencia társadalmi-gazdasági értéke szuper-exponenciális jellegű. Ennek egyik következménye, hogy nem lát az OpenAI okot arra, hogy az exponenciálisan növekvő befektetések a közeljövőben megálljanak.
Ezek után Altman finoman szólva is utópiára gondolt abban, hogy 2035-re mi fog végül kialakulni: „Az előttünk álló gazdasági növekedés elképesztőnek tűnik, és most már el tudunk képzelni egy olyan világot, ahol minden betegséget meggyógyítunk, sokkal több időnk marad a családunkra, és teljes mértékben kiélhetjük kreatív potenciálunkat. Egy évtized múlva talán mindenki a Földön többet lesz képes elérni, mint amire a legbefolyásosabb ember ma képes. Képzeljük el egy szoftverfejlesztő ügynök esetét… képzeljük el valós, de viszonylag fiatalabb virtuális munkatársként. Most képzeljünk el 1000-et belőlük. Vagy egymilliót. Most pedig képzeljünk el ilyen ügynököket a tudásalapú munka minden területén. Még mindig szerelmesek leszünk, családot alapítunk, online veszekedünk, kirándulunk a természetben stb. De a jövő olyan módon fog ránk törni, amit lehetetlen figyelmen kívül hagyni, és a társadalmunk és gazdaságunk hosszú távú változásai óriásiak lesznek.
A cselekvőképesség, az akaratosság és az elszántság valószínűleg rendkívül értékes lesz. A helyes döntés, hogy mit tegyünk, és annak kitalálása, hogyan navigáljunk egy folyamatosan változó világban, hatalmas értékkel bír majd; a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség hasznos készségek lesznek, amelyeket ápolni kell. Az AGI lesz az emberi akaratosság eddigi legnagyobb befolyása, és lehetővé teszi az egyes emberek számára, hogy minden eddiginél nagyobb hatást gyakoroljanak, nem pedig kevesebbet. Jelenleg rengeteg tehetségnek nincsenek meg az erőforrásai ahhoz, hogy teljes mértékben kifejezhesse magát, és ha ezen változtatunk, akkor az így létrejövő kreatív teljesítmény mindannyiunk számára óriási előnyökhöz fog vezetni,” írta Altman.
Térjünk vissza erre a Moore-törvényre, ami a videókártyák és processzorok tekintetében lassan már nem használható fogalom (így vélekedik Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója is). A Moore-törvényt úgy határozzák meg mint azt az elvet, hogy a számítógépek sebessége és teljesítménye a tranzisztorok számának növekedése miatt kétévente várhatóan megduplázódik a hardvergenerációk között, minimális költségek mellett. A mesterséges intelligencia fejlesztése azonban az elmúlt években könyörtelenül gyors ütemben haladt, és az OpenAI a ChatGPT AI chatbot különböző verzióival az élen járt.
Altman szerint az AGI a következő lépés, és már most is nagy sebességgel halad. Ha megfigyelései helytállónak bizonyulnak, akkor az MI használatához képest idővel bekövetkező gigantikus áresések megfelelő mérőszámok lehetnek a mesterséges intelligencia fejlődésének hasonló módon történő meghatározására. Akkor ez Altman-törvény lehet talán. A Moore-törvényt Gordon Moore, az Intel társalapítójának megfigyelése után nevezték el, aki 1965-ben megfigyelte, hogy az integrált áramkörökben lévő alkatrészek száma évente megduplázódik, majd 1975-ben elméletét kétévenkénti megduplázódásra módosította. Ez a chip/félvezetőiparban a jövőálló hosszú távú tervezés biztosítása érdekében vezérelvvé vált.
Kérdés, hogy mennyi valósul meg Altman elképzeléseiből.
Forrás: PCGamer, Sam Altman
