TESZT – Carmen Sandiego errefelé nem nagyon ismert karakter, de a fiatalabb korosztálynak angol nyelvterületen eléggé népszerű volt az utóbbi évtizedekben. A Gameloft játéka egy picit megcsavarta a formulát, és az eredmény eléggé elfogadható lett… és talán ez fel is kelti a figyelmet a nemrég megjelent Netflixes animációs sorozatra. Bátor lépés volt egy ilyen franchise-ot játékra ültetni.
Ezúttal a korábbi bajkeverőből lesz a hős, akit már negyven éve ismerhetünk.
El-VILE-ik a tüdő a májtól
A szófordulat nem véletlen, ugyanis a VILE körül forog a történet a Gameloft Brisbane játékában. Fontos technológiát lopott el ez a banda ügynökei, hősnőnknek pedig vissza kell ezeket szerezni. Ehhez nyomokat kell gyűjteni és feladványokat kel megoldani több, a világban ismert helyszínen, hogy a megfelelő ügynökök grabancát kapjuk el, mégpedig időben. Ez a nyomgyűjtősdi már az 1985-ös Where in the World Is Carmen Sandiegóban is ott volt. A pályák több helyszínre vannak bontva, és a nyomokkal kiderítjük, hogy ki is a megfelelő ügynök, és így tudhatjuk meg a következő lokációnkat is. Elég sok időt kapunk pályánként, de lépéseinktől csökkenni kezd. Ha minden helyet átfésülünk, akkor is lesz idő arra, hogy mindenhova eljussunk és megoldjuk az ügyet. Viszont ne felejtsünk valamit: ez egy edukációs, oktató jellegű játék. Ezért van az, hogy minden helyszínen egyfajta enciklopédiát kapunk, és a megszerzett tudás fontos lesz a következő lokáció kiderítésében. Minden város vagy helyszín három minijátékra van bontva, és a legtöbb esetben annyiból áll az egész, hogy a VILE-ügynök elejti a nyomokat. Néha ennél jóval több az interakció (egy kisebb területet kell Carmennek felfedeznie, és vannak puzzle-k is).
Egyszerű az egész, de a változatosságra nem lesz panasz. Például lesz olyan, amikor az ügynökhöz lopakodva a zsebéből kell lenyúlni valamit, máshol pedig zavart kell kelteni, hogy kiderítsük, mire is készülnek. Kissé beüt a Gameloft stílusa (ez a cég még anno, a Ubisofthoz közel is kisebb, vagy mobilos játékokhoz kapcsolódik), ugyanis álló karakterekből és egyszerű párbeszédes ablakokból nem lesz hiány. Az összetettség hiánya a fiatalabb korosztály megcélzása miatt érthető. Nem akarták, hogy bosszantó vagy összezavaró legyen. Színesek, átláthatóak, tutorialok is vannak, és nem kell egészen bonyolult feladatokra gondolni (széfnyitás, kábelek kibogozása, megfelelő szavak összekötése). A játékon érződik, hogy kisebb, handheld eszközökre tervezett az UX-et figyelembe véve. A nagyobb logók ugyanis pont egy iOS-en, egy Androidon, egy Nintendo Switch-en vagy egy handheld PC-n kapóra tudnak esni. Ez viszont a kezelésre is hatással van, ugyanis bár jó a DualSense-en, lehetne jobb is egy érintőképernyőn. „Túl nagy” a játék egy asztali konzolon, és igen, ez bár kissé hülyén hangzó mondat, ha átgondoljuk az egészet, valóban ez a helyzet, de ez nem hat számottevően értékelésére.
A világ felfedezésétől a világ mentmentéséig
A mobilos eredet (mintha ez a játék először a Netflixes előfizetés mobilos címei között lett volna) máshol is felfedezhető. A hangeffektből és az animációkból kissé hiány van. Oké, hogy van egy nyitó jelenet, ahol Carmen Sandiego világát és helyzetét megismerhetjük, de ezután csak felszínes az egész. Az lett volna a legjobb ötlet, ha a Netfixes animációs sorozat stílusát emelik át, hogy sokkal közelebb legyen a játékmenet annak stílusához és konstrukciójához. Vannak szöveges részke, amelyekhez nem párosul beszéd. Vannak jelenetek, amelyek jobbak lehetnének, ha legalább minimálisan animáltak lennének. Kissé spórolósnak hat az egész, és az a hangulaton ront, amikor az ügynök hirtelen hopp, el lett kapva.
Kidolgozatlannak és kissé összecsapottnak hat az egész. Ezeken a kis dolgokon csúszott el egy magasabb értékeléstől, pedig megkaphatta volna, ugyanis a múlt stílusát megfelelően megragadta. Oktatni tud, mégpedig szórakoztatóan – ilyesmit neveznek edutainment játéknak (régebben sok ilyen volt… Mario’s Time Machine, Mario Is Missing, hogy két, mainstreamnek nevezhető példa legyen megemlítve). Annyira zavaróan mobilosnak hat az egész, de tényleg, és ez a játék hosszára is applikálható, ugyanis a játékot kb. négy óra alatt végig lehet játszani. Újrajátszhatóság ebben nem nagyon van: Carmen Sandiego jön, lát, majd veszi a kalapját (szó szerint, mert visel egyet, és ez is vörös). Így, a végére azért a negatívumok is szóba jöttek, mert vannak. Már csak az a kérdés, hogy nem tévesztett-e célplatformot a játék… ugyanis ahogy már korábban is már meg lett említve, nagyon mobilosnak hatott a kezelőfelülettől a hiányosságaiig.
Nyaralni nem fogunk elmenni miatta
A Carmen Sandiego egy 7/10-es értékelésnél nem nagyon kaphat jobbat, mert egy mobilos játék érzését kelti konzolon. Ebből adódóan grafikailag sem képes nagyon kimagaslót felmutatni (még a művészeti stílus is legjobb esetben átlagosnak mondható). Nem nagyon nyúl bele az IP formulájába, de a fiatalabb játékosoknak kellőképpen szórakoztató lesz. A játék jó, de nem lesz ez sem olyan, amit hosszú évek múlva előveszünk. (A Steamen egy hét alatt 25 értékelés? Hm…)
-V-
Pro:
+ Oktató szórakoztatásban erős
+ A fiatalabbaknak könnyen játszható
+ Carmen mint játszható karakter
Kontra:
– Nagyon mobilos hatádt kelt audiovizuálisan
– Kevés szinkron és animáció
– Rövid
Kiadó: Gameloft
Fejlesztő: Gameloft Brisbane
Stílus: Logikai kaland
Megjelenés: 2025. március 4.
Carmen Sandiego
Játékmenet - 8.4
Grafika - 6.1
Történet - 7.2
Zene/hangok - 5.8
Hangulat - 7.5
7
JÓ
Megoldja a rejtélyt, de aztán tényleg veszi a kalapját... ennél többet nem tud.





