MOZI HÍREK – Négy hónap és több mint 200 munkás kellett hozzá, hogy felépüljön egy fal, de ez sem mentette meg a filmet a pénzügyi csődtől. Antoine Fuqua Artúr királya, amelyet a Karib-tenger kalózainak producere tett naggyá, végül elhasalt a mozikban.
Csak a napokban beszéltem arról az új, Indiana Jones-szerű kalandfilmről, amelyet Jerry Bruckheimer neve fémjelez, aki olyan sikerfilmek producere, mint a Karib-tenger kalózai, a Nemzet aranya és a Top Gun: Maverick, ami önmagában is garancia lehetne a sikerre. Ám Bruckheimer sem ér mindenhez aranyat: ott volt a Gemini Man látványos bukása, vagy Antoine Fuqua 2004-es Artúr királya, amely a várakozások ellenére anyagi csőd lett.
Hadrianus fala: monumentális díszlet, óriási kudarc
Olyan ambiciózus volt a produkció, hogy a készítők Írországban egy egykilométeres Hadrianus falat építtettek fel, amely az ókori Britannia védelmét szolgálta, több mint 250 ember négyhónapos munkájával. Ez volt a legnagyobb filmes díszlet, amit valaha is építettek Írországban – de leginkább a rendező, Antoine Fuqua heves realista mániáját tükrözte. „A falnak valódinak kellett lennie. Az utolsó jelenet egy csata volt, és azt akartam, hogy a katonák valóban a falon küzdjenek” – idézte Fuquát a film werkfilmje (Sensacine). Még pontos méréseket is végeztek: az IMDb szerint ez az építmény egy kilométer hosszú, közel 12 méter magas és három méter széles sétánnyal a tetején.
A Disney „cenzúrája” és a vértelen csaták
Fuqua semmiképp sem akart számítógépes trükköket használni, ragaszkodott a valódi Hadrianus falhoz. Emellett 300 kardot, 700 lándzsát és 350 csatabárdot gyártattak le, valamint 2500 különféle kosztüm készült a filmhez. Csak a szász hadsereget több mint 400 statiszta alakította. Csakhogy Disney végül „cenzúrázta” a rendezőt, és PG-13-as, családbarát verziót követelt, amiben a harcok véresek helyett szelídek lettek. „Úgy kezdtem el a filmet, ahogy akartam, de aztán a Disney elkezdett figyelni rám” – mondta Fuqua. „Azt mondták: ‘Ne mutass túl sok vért.’ Pedig ha valaki egy komor, realista filmet akar csinálni, akkor mindennek olyannak kell lennie. Ez a Sötét Középkor – akkoriban az emberek mindent vérrel akartak elintézni.”
A DVD-kiadás során ugyan megjelent egy „felnőttbarát” verzió, de Fuqua szerint ez már nem az volt, amit eredetileg tervezett, és amiért szerződtették – hiszen ő rendezte a Kiképzést és A Védelmezőt is. A baj ott kezdődött, hogy Disney felismerte: az Artúr király sok gyereket is érdekel, és ebből akartak pénzt csinálni.
Legyen bárhogy, az Artúr király (2004) már a premierkor sokakat kiábrándított, mert egy „történelmileg hitelesebb” Arthur-mitológiát akart mutatni, elhagyva a legendák varázsát és fantasztikumát. Ehelyett egy késő római film született, ami lassúsága miatt sem tudta igazán megfogni a nézőket – de egy otthoni hétvégére még mindig jó kis film a Disney+-on. A főszerepekben Clive Owen (Artúr), Ioan Gruffudd (Lancelot) és Keira Knightley (Guinevere), valamint Mads Mikkelsen és Ray Stevenson tűnnek fel, ami azért bőven sztárparádé.
A kalandfilm végül, ahogy említettem, pénzügyi kudarc lett, összesen csak 146,2 millió dollárt hozott vissza. Guy Ritchie Kard legendája (2017) sem járt jobban: a 175 milliós büdzsé mellett ugyanennyit hozott a mozikban, pedig Charlie Hunnam főszereplésével készült – ez a film amúgy a Netflixen nézhető.
Forrás: 3djuegos
