MOZI HÍREK – Sokan állítják, hogy Tom Cruise már évekkel ezelőtt megjósolta Irán bombázását az egyik filmjében. Szerintük a Top Gun: Maverick története tipikus példája a „prediktív programozásnak”, amikor a filmek előrevetítik a valós eseményeket. A mozi cselekménye meglepően sok hasonlóságot mutat az iráni támadással – a jelenség nem új, csak most ismét reflektorfénybe került.
Június 22-én hajnalban hét B-2 Spirit lopakodó bombázó vadászgépek kíséretében kijátszotta az iráni radarokat, és csapást mért a Fordow urándúsító üzemre. A hegyek mélyébe rejtett nukleáris létesítmény eléréséhez két bomba robbantására volt szükség: az egyik utat tört a földalatti bunkerhez, a másik pedig kihasználta a rést, hogy teljesen elpusztítsa a létesítményt. Ha mindez ismerősen hangzik, az nem véletlen – szinte egy az egyben így tért vissza Tom Cruise a levegőbe a 2022-es Top Gun: Maverickben. Az eldugott hegyi bunker és az urándúsító támadása, a filmes és a valós események közti párhuzam újra előhozta a rég ismert prediktív programozás elméletét.
A Top Gun és az iráni támadás hasonlóságai
Bár a Top Gun: Maverick soha nem nevezi meg, ki ellen harcolnak, utal arra, hogy egy urániumüzem néhány nap múlva veszélyeztethet egy szövetségest. A feladat: lebombázni egy föld alatti bunkert a hegyek között, amit nemcsak mélysége, hanem a domborzat, a rakétarendszerek és a modern védelem is véd. A küldetés során két vadászgépnek kell egymás után bombát dobnia, hogy rést üssön a célpontig – Hollywood és Tom Cruise popcorn-mozijának tipikus fantáziája, ami csak a filmvásznon tűnt elképzelhetőnek… egészen mostanáig.
A régi Top Gun idején a hidegháborús propaganda még nyíltan megjelent a filmben, itt azonban nincsenek szovjetek vagy terroristák, Iránról és Izraelről sincs szó. A történet csak egy fenyegetés megállításáról szól, amely pár nap múlva veszélyeztethet egy szövetségest – tökéletes alap az összeesküvés-elméletek gyártásához. Ez az apofénia, amikor az agyunk ott is mintázatokat lát, ahol nincsenek, vagy a megerősítési torzítás tipikus példája: annyiszor ismételgetjük ezeket az elméleteket, hogy végül valóságként kezeljük. Az úgynevezett „visszapillantó tükör-effektus” miatt csak a ránk illő véletleneket jegyezzük meg, a többit elfelejtjük. De ha valami őrültségre vágyunk popcornnal a kezünkben, a prediktív programozás mindig ott van a legvadabb teóriák között.
Prediktív programozás: a legelborultabb összeesküvés-elmélet
Alan Watt, az egyik legismertebb konteós szerző népszerűsítette a prediktív programozás elméletét, amely szerint a legsikeresebb filmek, sorozatok és könyvek a jövő eseményeire utaló jeleket rejtenek magukban. Az ötlet szerint így, hogy ezek a tömegekhez is eljutnak, könnyebben elfogadjuk a későbbiekben bekövetkező eseményeket. Vagyis ha már láttuk a Top Gun: Mavericket, nem lepődünk meg annyira az iráni eseményeken, és az elkövetők is kevesebb ellenállásba ütköznek – fejben már felkészültek vagyunk.
Ez alapján minden, a Mátrixtól kezdve a Simpson családig, értelmet ad a valóságnak, hiszen mindenhez kapcsolódhatunk egy régi történettel – a múlt sikereiből merítve a jelen eseményeit is ezzel magyarázzák. Az ötlet teljesen őrült, már csak azért is, mert egyszerre kellene több száz producernek, forgatókönyvírónak, katonának és politikusnak tökéletes titoktartásban összedolgoznia, anélkül, hogy bármi kiszivárogna. Manapság, amikor a WhatsApp-beszélgetéseket is úgy osztogatják, mintha cukrot szórnának az iskolában, az elmélet teljesen nevetségesnek tűnik.
De még mindig nem vagyunk a legmélyén a kútban, a prediktív programozás igazi abszurdja csak ezután jön: Alan Watt és követői ugyanis egy lépéssel tovább mentek. Amikor rákérdeztek, hogy ki áll a grandiózus terv mögött, a válaszuk tökéletesen illik a teória zárásához: a világot irányító gyíkemberek globális elitje. Irán, Tom Cruise és a gyíkemberek – ha tudsz ennél vadabb koktélt, szólj, mert kíváncsi lennék rá!
Forrás: 3djuegos
