MOZI HÍREK – James Gunn pontosan az ellenkezőjét csinálja, mint Christopher Nolan. Az új Superman film nem követi a nagy szuperhős-klasszikus példáját.
A Batman: Kezdődik egy új korszakot nyitott a szuperhősfilmek történetében: a realizmus, a komoly tónus és a már-már nyomozós, földhözragadt Batman egy teljesen új megközelítést hozott. Kevesen tudják viszont, hogy a trilógia atyját épp egy olyan szuperhősfilm inspirálta, amelyik látványban és elbeszélésben is totális ellentéte volt az ő világának. Christopher Nolan ugyanis az 1978-as Superman-ből (Richard Donner, Christopher Reeve) merített ötletet.
Ez a kapcsolat elsőre talán értelmetlennek tűnik, hiszen a két film és főhős alig hasonlítanak egymásra, de még kíváncsibbá tesz, mire készül James Gunn az új Superman-nel és hogyan formálja át a DC-univerzumot.
Egy korábbi interjúban, a Sötét Lovag újraforgalmazása kapcsán, Nolan elmagyarázta: nem a stílus vagy az optimizmus, hanem az elbeszélés szerkezete vonzotta Donner Superman-jében. Ez a film ténylegesen a hős útjára koncentrál, és szinte az egész gyerekkortól elmeséli, hogyan válik valakiből Superman. Epikus, érzelmes és lassan építkező eredettörténet.
Épp ezért különös, hogy Nolan most újra ezt a példát emlegeti, amikor James Gunn Superman-je közeleg, amely épp az eredettörténetet hagyja ki: itt egy már aktív szuperhőst látunk, egy olyan világban, ahol a metahumánok létezése régóta nem újdonság. Ez szöges ellentét Donner és Nolan filmjeihez képest, így sok a kérdőjel, hogyan mutatják majd be Clark Kentet (David Corenswet).
Superman felemelkedése
Tíz évvel ezelőtt Nolan a The Hollywood Reporternek ezt mondta a klasszikus Superman-ről: „Remek eredettörténet volt. A tónus, az érzelmek, a látvány… de ami igazán megfogott, az a narratíva szerkezete.” Később ezt vette alapul a Batman: Kezdődik-hez is.
„Az, hogy az első lépéseket, a kételyeket, az átalakulást mutatjuk meg… nekem sokkal erősebb volt, mint ha egyből belevágnánk Gotham igazságosztásába.” Nem véletlen, hogy a filmben majdnem egy óra telik el, mire Bruce Wayne felveszi a denevérjelmezt – Nolan akarta, hogy a néző előbb az embert ismerje meg, csak aztán az ikont. Ugyanezt láthattuk Reeve Superman-jében is: hosszú út vezetett a repülő szuperhősig.
Hiába teljesen eltérő a két film hangulata, mélyen ugyanarról szólnak: arról, hogyan lesz valakiből több, mint önmaga. Nolan így találta meg saját Batman-értelmezését.
James Gunn teljesen új utat választ
Míg Nolan a klasszikus hőssé válás receptjét követte, James Gunn teljesen más irányba indult: az ő Superman-je már aktív hős, aki régóta menti az embereket, egy olyan világban, ahol a szuperhősök nem számítanak ritkaságnak.
Gunn maga is megerősítette, hogy olyan karakterek is feltűnnek majd a filmben, mint Guy Gardner vagy Mr. Terrific, de Clark Földre érkezése vagy identitáskeresése már régen megtörtént. Ez azért izgalmas, mert felveti a kérdést, könnyebb vagy nehezebb lesz-e érzelmileg kötődni a karakterhez, és milyen lesz így az ő „hős útja”.
James Gunn mindenesetre ügyesen gondoskodik arról, hogy a filmjei ne bukjanak el – ez a címváltás magyarázata is. Sőt, lehet, hogy az új film mégiscsak visszanyúl Donnerhez vagy Nolanhoz: egy olyan Supermanhez, aki már tudja mire képes, de még keresi a helyét az emberek között. Egy idealista karakter egy cseppet sem idealista világban, új hősök és egy rutinos, mindent látott közönség előtt.
Az ilyen rendezői párhuzamok nem csak a múlt megértését segítik, hanem felcsigázzák a várakozást is az új DC-filmekre. Ha Nolan egy derűs Superman-ből indult ki, talán Gunn a maga könnyedebb stílusával szintén megtalálja majd a karakter szívét – csak a saját útján.
Már nem kell sokat várni: a film július 11-én érkezik a mozikba.
Forrás: Espinof
