A terveket viszont gyorsan lelőtte a két senior tervező, akik szerint a feszes határidő miatt ez kivitelezhetetlen lett volna.

A System Shock 2 egy klasszikus, de szellemi utódjához, a Bioshockhoz hasonlóan az utolsó fejezete nem olyan erős mint a játék többi része. Az utolsó pálya, a The Body of the Many a játék korábbi szintjeinek kanyargós űrhajófolyosóit egy óriási bélrendszerre cseréli, ahol az ellenfelek hordáin kell átküzdenünk magunkat. Ha nem vagyunk rendkívül óvatosak, nem leszünk eléggé felkészültek a Shodan elleni leszámolásra. Bár tagadhatatlanul emlékezetes, a közönség a The Body of the Many-t általában a System Shock 2 egyik gyengébb részének tartja.

A System Shock 2 tervezője és a Bioshock alkotója, Ken Levine szerint ez teljes mértékben az ő hibája. Erről beszélt a Nightdive Studiostól Lawrence Sonntagnak, és elárulta, hogy mindez a System Shock 2 fináléjának egy még vadabb ötletével kezdődött, úgyhogy a koncepciót vissza kellett fogni, így az eredmény nem lett annyira kifinomult mint a játék többi része.

„Egyik este otthon voltam, futni mentem vagy ilyesmi, és arra gondoltam, hogy milyen jó lenne, ha kimennél a hajóból a gravitáció nélküli környezetbe. Annyira tapasztalatlan voltam, hogy fogalmam sem volt, hogy ez mit jelent. Jon Chey és Rob Fermier csak forgatták a szemüket rajtam. Azt mondták, hogy haver, 14 hónapunk van arra, hogy megcsináljuk ezt a játékot. Nem igazán akarsz olyan pályát készíteni, ami annyira különbözik a játék többi részétől, mert annyi egyedi munkát igényel, hogy a játék többi része szenvedne tőle. Nagyon király lett volna, ha ez megvan. Megértettem, de aztán mégis mentem, és csináltam egy olyan pályát, ami teljesen másképp nézett ki, és teljesen másképp játszódott. Nem hiszem, hogy ez az egyik legerősebb pálya a játékban, és ez teljesen rajtam múlt, mert még nem tanultam meg a leckét, hogy ha megpróbálod radikálisan áthelyezni a játék fókuszát a rendszer oldalán, az nem kapja meg azt a szeretetet, amit a játék többi része kap,” mondta Levine.

Félretéve a hibákat, amiket Levine a System Shock 2 csúcspontjának felépítésében elkövetett, lenyűgöző hallani, hogy Levine egy Von Braunon kívül játszódó pályát képzelt el, már csak azért is, mert ez az ötlet a játék több utódjában is felbukkan. A Dead Space, amelyet eredetileg System Shock 3-nak szántak, mielőtt a Visceral Gamesre a Resident Evil 4 hatással volt, számos olyan szekvenciát tartalmaz az Ishimura külsején, amelyeket a Dead Space 2-ben tovább bővítettek. Az Arkane-től a Preyben pedig a Talos 1 külső burkolatára is kijuthatunk.

A hibákból legalább Levine is tanult, és ez a legjobb az egészben.

Forrás: PCGamer