MOZI HÍREK – Miközben Guillermo del Toro a következő nagyjátékfilmjére, a Frankensteinre (és a Pinokkió után a Netflixszel közös második projektjére) készül, a rendező már a következő munkájáról is beszélt. Bár azt hihetnénk, hogy az olyan epikus fantasyk alkotója, mint A víz érintése, a jövőben is ezen a terepen marad, bármi megtörténhet. Del Toro eddig a zsánerfilmek széles spektrumát bejárta, és úgy tűnik, itt érzi magát a legotthonosabban. Ennek ellenére az Oscar-díjas víziómester most elismerte: „változásra van szüksége.”
Mary Shelley kultikus sci-fi horrorjának saját változatát népszerűsítve Del Toro az Empire magazinnak adott interjút, ahol arról is beszélt, mit tervez a Netflixes horrorfilm után. Néhány nappal korábban elárulta, hogy a következő filmje szellemiségében is más lesz: „Most 60 éves vagyok. Már nem az foglalkoztat, ki vagyok apaként és fiaként, hanem a megbánás. A megbánás évtizedében járok.” Megerősítette, hogy dolgozik egy újabb stop-motion projekten, de említést tett egy Fury című jövőbeli filmről is, amelyet „nagyon kegyetlennek és nagyon erőszakosnak” nevezett. Az Empire-nek tett megjegyzései alapján úgy tűnik, valóban radikális irányváltásra készül:
„Ha megnézed a vonalat, a Cronostól Az ördög gerincén át A faun labirintusáig, majd a Bíborhegyig és idáig, ez egy bizonyos esztétika, ritmus és empátia fejlődése. Úgy érzem, változásra van szükségem… Jelenleg az a vágyam, hogy valami egészen mást próbáljak ki.”
Az interjú során Del Toro tisztázta, hogy a következő filmje nem a régóta várt H. P. Lovecraft-adaptáció, az At the Mountains of Madness lesz. Elmondása szerint a projekt ma már túl nehéz lenne megvalósítani, és valószínűleg örökre a „bakancslistán” marad: „A lista egyetlen darabja, amely szerintem ott is marad, az az [At the Mountains of Madness]. Túl nagy, túl őrült, túl R-besorolású, azt hiszem. És őszintén szólva, nem tudom, hogy ez után még akarom-e csinálni.”
Az egyik utolsó rendező, akinek filmnyelve egyszerre markáns és megkérdőjelezhetetlen
Ha meghalljuk Guillermo del Toro nevét, mi jut először eszünkbe? A sötét sikátorok szörnyei? Vagy az emberi lélek legsötétebb zugainak feltárása? Akárhogy is, a rendező bebizonyította, hogy különleges tehetsége van a fantáziavilágok megteremtéséhez, miközben mindig beépíti a történeteibe az emberi lét kérdéseit is. Munkássága könnyen felismerhető erős filmes identitásáról, valamint arról, ahogyan a fantasztikumot mélyen emberi történetekkel ötvözi.
Ez az identitás valószínűleg a következő filmjében is jelen lesz, amelyet „nagyon másként” jellemez. De ez nem jelenti azt, hogy a rajongóknak aggódniuk kellene. Elvégre még a stop-motion Pinokkió is sötétebb tónusokat hordozott magában. Emellett a rendező azt is megpendítette, hogy mindig ott lehet benne a vágy a gyökereihez való visszatérésre: „Soha nem lehet tudni. Holnapután talán Jekyll & Hyde-ot akarok csinálni, vagy bármi mást.”
Forrás: MovieWeb
