Végre tisztul a kép: a Microsoft állítólag 30%-os profitrátát vár el az Xbox-üzlettől, ami a játékipari szokásos sávnál magasabb – és ez magyarázatot ad a legutóbbi, sokak szerint lehetetlennek tűnő lépésekre.
Játékosok, fejlesztők és iparági szereplők egyaránt meglepődtek az Xbox üzleti stratégiájának hirtelen fordulatain. Az elmúlt hónapokban a redmondi cég vitatott döntésekkel került a hírekbe: átszabta a Game Pass-t (egyes csomagoknál áremeléssel), és első félős címeit PlayStationre és Nintendóra is elérhetővé tette. Ezek, valamint a korábbi iránytól eltérő egyéb lépések után adódott a kérdés: mi motiválhatja a vállalaton belül a sok vitatott döntést? Most egy kulcsinformáció került felszínre, ami lényegében feloldja a rejtélyt.
Vágások, drágulás, törlések – hogy kijöjjön a matek
A Bloomberg a Microsoft/Xbox stratégiáját ismerő források alapján azt írja: a technológiai óriás az elmúlt két évben 30%-os profitrátát tűzött ki célul a játékdivízió számára. Csakhogy ez az elvárás magasabb az iparági átlagnál, és jellemzően csak a szektor csúcsán lévők tudják tartósan hozni.
Helyzetképhez: az S&P Global Market Intelligence szerint a játékipar tipikus nyereséghányada 17–22% között mozog. Ráadásul az Activision Blizzard felvásárlásához (2023) kapcsolódó iratokból kiderült, hogy az Xbox profitrátája a 2022-es pénzügyi év első kilenc hónapjában 12% volt. Vagyis a Microsoft a Sarah Bond (divízióelnök) által vezetett részleget egy szokatlanul nagy ugrásra kényszerítette.
Hogy ez felső vezetői vagy egyéni döntés volt-e? A Bloomberg szerint a célszámot 2023 őszén Amy Hood, a Microsoft pénzügyi igazgatója szabta meg, és csapata azóta jóval nagyobb ráhatással van a videojátékos üzletre. Együttesen ez magyarázza a mostanában látott, ellentmondásos Xbox-döntések jelentős részét.
Az irány egyébként is látszott: a bevétel és a nyereség növelése érdekében jöttek a költségvágások, az árkorrekciók, valamint a címek más platformokra vitele. Ennek részeként a Game Pass újraszabása, a játékok/konzolok/devkitelek áremelése, stúdióbezárások (pl. The Initiative, Tango Gameworks), továbbá a Perfect Dark, az Everwild és a ZeniMax Online MMO törlése is napirendre került. Nemrég Sarah Bond azt is mondta, hogy az exkluzivitás „avítt” fogalom, ami újabb vitát kavart.
Az ár a stratégiáért: látható sebek az Xboxon
A Bloomberg forrásai szerint több új Xbox-stratégia érzékenyen érinti az üzletmenetet. A ZeniMax (7,5 milliárd $) és az Activision Blizzard (69 milliárd $) felvásárlása után a Microsoft vezetése még szorosabban nézi a játékdivízió teljesítményét, miközben a cégcsoport MI-befektetéseit erősítené, nem pedig egy „óriási, ám gyengén megtérülő” gaming üzletet.
A Day 1 Game Pass-megjelenéseknek is lett következménye: a források szerint ezek visszafogják a dobozos/digitális eladásokat. Enyhítésképp a Microsoft egy „member-weighted value” nevű kreditet fizet a fejlesztőknek, amelyet többek közt a Game Pass-felhasználók összesített játékórái alapján kalkulálnak – ez a képlet jellemzően a hosszú játékidőt kínáló, online többjátékos címeknek kedvez.
Mindezek ellenére a cég állítja, hogy az új játékélmények iránti elkötelezettsége nem csökkent. Bond nemrég úgy fogalmazott, már a következő Xbox-generáción dolgoznak, cél egy „nagyon prémium, felsőkategóriás” élmény.
Az Xbox szóvivője a Bloombergnek azt írta: a teljes üzletet nézik, a kreativitás, az innováció és a fenntarthatóság egyensúlyára törekedve. Ahogy minden kreatív iparágban, néha nehéz döntéseket kell hozni: leállítani, ami sok okból már nem működik, és az erőforrásokat a prioritásokkal jobban egybevágó projektekhez csoportosítani. Hamarosan kiderül, hogy a 30%-os profitráta elérhető cél-e még egy iparági óriásnak is.
Forrás: 3djuegos
