TECH HÍREK – Nobel-hangulat, egészségügyi fordulat és stratégiai ipari partnerség találkozott a Szegedi Tudományegyetem XIII. Innovációs Napján. A rendezvényt Rovó László rektor nyitotta meg, aki emlékeztetett: Szegeden „benne van a levegőben” a Nobel-díj, hiszen az egyetem már négy Nobel-díjast adott Magyarországnak.

Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára hozzátette, hogy ma már 12 hazai egyetem tartozik a világ legjobb 5 százalékába, és ebben a mezőnyben is az SZTE az egyik zászlóshajó: 2024-ben 20 szabadalmi és 16 védjegybejelentést nyújtott be, 25 új szellemi alkotást vett birtokba, miközben a vállalati K+F-programokból származó bevétele meghaladta a 2 milliárd forintot. Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke azt hangsúlyozta, hogy innovációnak csak az tekinthető, ami újdonságot és piacon realizált gazdasági eredményt is hoz, és ehhez elengedhetetlen a kudarctűrés.

A nap vendégelőadója Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus volt, aki „Innovációból ipari hasznosítás” című előadásában végigvezette a hallgatóságot az mRNS-terápia több évtizedes történetén: az 1961-es alapfelfedezéstől az 1984-es kémcsőbeli szintézisen és a 2000-ben induló klinikai teszteken át egészen a 2021-ben széles körben alkalmazott mRNS-alapú vakcinákig. Felidézte, hogyan dolgozta ki Drew Weissmannal együtt a módosított nukleozidos mRNS-eljárást, amely lehetővé tette, hogy az mRNS ne váltson ki túlzott immunválaszt, és ezzel megnyitotta az utat a Covid–19 elleni oltások és más terápiák előtt. Pályáját úgy írta le, mint hosszú, akadályokkal teli utat, ahol a forráshiány, az elutasított pályázatok és a drága szabadalmaztatási folyamatok ellenére is ki kellett tartani. A küzdelmes út végére utalva zsebéből előhúzta a Nobel-medálját, üzenetként: igenis lehetséges, hogy egy ötletből világszintű terápia szülessen. Közben arra is figyelmeztetett, hogy harcolni kell a téves információk ellen, a tudósoknak pedig aktívan kell részt venniük az ismeretterjesztésben. A mesterséges intelligenciáról szólva elmondta: ő maga is kérdez az MI-től, de tapasztalata szerint a ChatGPT jelenleg még „buta”, gyakran ad rossz válaszokat, ezért nem helyettesítheti a szakmai tudást és a kritikus gondolkodást.

A rendezvényen Fendler Judit, az SZTE kancellárja azt is jelezte, hogy az egyetem egy nagyszabású, Csongrád-Csanád vármegyére kiterjedő lakosságszűrési pilotot indít. A program három fókuszpontja egy kistelepülés (Ruzsa), egy járási székhely (Szentes), valamint egy szűrőbusz lesz, amely öt éven át gyűjti majd az adatokat. A háttér drámai: Magyarország egészségügyi mutatói messze elmaradnak az OECD-, EU- és visegrádi átlagtól. Az alkoholfogyasztásban, dohányzásban és elhízásban az ország jóval az átlag felett áll, miközben a megelőző szűrések részvételi aránya rendkívül alacsony: az 50–69 éves nők mindössze 30 százaléka jár mammográfiára (szemben az 54 százalékos OECD- és 80 százalék feletti skandináv aránnyal), a méhnyakszűrésen 26 százalékos, a vastagbélszűrésen pedig mindössze 3 százalékos a részvétel. Fendler emlékeztetett: az egészségi állapot legfeljebb 20 százalékát határozza meg maga az ellátórendszer, a többi az egyéni életmód és a megelőzés felelőssége.

Az Innovációs Napon írták alá azt a stratégiai együttműködési megállapodást is, amelyet a Szegedi Tudományegyetem és a Roche Magyarország kötött. A dokumentum célja, hogy a felek kölcsönösen támogassák egymást kutatási, fejlesztési és oktatási tevékenységeikben, valamint új közös innovációs projekteket indítsanak. A tervezett együttműködés kiemelt szakterületei között szerepel a neurológia, az immunológia, az onkológia, a kardiológia, a diabetológia, a ritka betegségek, a szemészet, a labormedicina és a patológia. A fókuszban a 21. századnak megfelelő digitális egészségügyi megoldások, az ellátásszervezés és az orvos–beteg kommunikáció fejlesztése, valamint a prevenció, a lakossági edukáció és az egészségműveltség erősítése áll.

Az eseményhez az SZTE Innovációs díjak és az SZTE Proof of Concept Alap 2025 megbízóleveleinek átadása is kapcsolódott, olyan fejlesztésekkel, mint a zöld tégla, az E-dia kompetenciamérő oktatási szoftver vagy egy MI-alapú toxikológiai mérőrendszer, amelyek már most a piac felé vezető utat jelzik. A Roche vezetői szerint a mostani megállapodás nem puszta formalitás, hanem példamutató összefogás egy globális egészségipari szereplő és egy nagy presztízsű kutatóegyetem között. A szegedi Innovációs Nap így egyszerre mutatta meg, hogyan lehet az ötletekből hasznosuló technológia, az egyetemi kutatásokból betegágy mellett alkalmazott terápia, és hogyan válhat egy regionális központ a magyar lakosság hosszabb, egészségben eltöltött éveinek egyik kulcsszereplőjévé.