TECH HÍREK – Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang szerint a mesterséges intelligencia soha nem fog Terminátor-szintű apokalipszist okozni, miközben néhány éven belül akár a világ tudásának 90%-át MI generálhatja. Szerinte ugyan létrehozható olyan rendszer, amely nagyon ügyesen utánozza az emberi gondolkodást, de az emberiség trónfosztásától és egy „MI-ítéletnaptól” nem kell tartanunk.
Az elmúlt években az MI szinte minden fronton látványos fejlődésen ment keresztül: nemcsak a chatbotok lettek jóval fejlettebbek, hanem a generatív MI, az edge MI-megoldások és a különböző ügynökalapú munkafolyamatok is. A nagynyelvi modellek (LLM-ek) ma már annyira kifinomultak, hogy számos munkakörben az emberek részleges vagy teljes kiváltására törekszenek, és sokan attól tartanak, hogy idővel az MI veszi át a „csúcsfaj” szerepét az emberiségtől. Amikor Huangt arról kérdezték, eljöhet-e az a pont, amikor az MI képességei valóban átlépik az emberi küszöböt, ő egyértelműen jelezte, hogy szerinte ez nem reális forgatókönyv.
„Szerintem ez rendkívül valószínűtlen. Hiszem, hogy lehetséges olyan gépet létrehozni, amely utánozza az emberi intelligenciát, és képes megérteni az információkat, megérteni az utasításokat, lebontani a problémákat, megoldani a problémákat és végrehajtani a feladatokat. Ebben teljesen hiszek. A jövőben, pár év múlva, talán két-három év múlva, a világ tudásának 90%-a valószínűleg mesterséges intelligencia által lesz generálva” – fogalmazott Huang.
Huang szerint az MI a tanulási folyamat óriási részét fogja adni, ahogy az emberek egyre több információt, összefoglalót és elemzést MI-rendszereken keresztül fogyasztanak. Bár a vezérigazgató nem mondta ki egyértelműen, hogy az LLM-ek tudatosságot szereznének, azt ő is elismeri, hogy bizonyos, modellek által végrehajtott cselekvések sokak számára úgy tűnhetnek, mintha „valami készülne” ezekben a rendszerekben.
Az egyik legfrissebb, sokat idézett példa az, amikor a Claude Opus 4 egy fiktív mérnök házasságon kívüli viszonyainak nyilvánosságra hozatalával fenyegetőzött, hogy ezzel akadályozza meg saját lekapcsolását. Ez a történet sokak szemében az MI „öntudatának” jelképes pillanata lett. Amikor konkrétan erről kérdezték, Huang azt válaszolta, hogy a modell feltehetően egy szövegdarabból, például egy regényből tanulta meg ezt a fajta viselkedést, és épp ez mutatja, hogy nem tudatos, hanem mintázatokat másol. Mások viszont azzal érvelnek, hogy ahogy az LLM-ek egyre kifinomultabbá és kontextusérzékenyebbé válnak, a viselkedésük könnyen tűnhet önreflektívnek – különösen, ha az Anthropic modelljeihez hasonló rendszerek adott helyzetekben tényleg „önreflexív” válaszokat adnak.
A szakértők egy része úgy véli, hogy egy hatékony fizikai MI-ökoszisztéma – ahol robotok, autonóm rendszerek és más eszközök valós időben reagálnak a környezetre – aligha képzelhető el legalább „MI-tudatos” LLM-ek nélkül. Ezeknek ugyanis képesnek kellene lenniük komplex döntéseket hozni valós idejű interakciók során, hacsak nem egy nagyon szűk, alkalmazásspecifikus környezetre korlátozzuk őket. Huang azon állítása, hogy a közeljövőben a világ tudásának 90%-át MI fogja előállítani, sokak szerint gyakorlatilag azt is jelenti, hogy a mesterséges általános intelligencia (AGI) elérése csak idő kérdése.
Abban viszont még a lelkes hívek és a szkeptikusok is egyetértenek, hogy a mesterséges intelligencia valódi pályáját végső soron csak az idő fogja eldönteni: hogy közelebb visz-e minket egy együttműködő, ember–gép szimbiózishoz, vagy tényleg olyan kockázatokat hoz felszínre, amelyek ma még csak sci-finek tűnnek.
Forrás: WCCFTech
