FILMKRITIKA – A hatvanas évek az emberiség és egyben az USA történelmének legizgalmasabb korszaka volt, hiszen a hidegháború korszakának legkeményebb időszakában járunk, amikor egyáltalán nem volt mindegy, hogy a két nagyhatalom: az USA és a Szovjetunió közül melyik ország jut fel elsőként a világűrbe. Hogy végül az amerikaiak is sikert érhettek el, abban nem kevés szerepe volt három afro-amerikai nőnek, akik akkoriban a NASA-nak dolgoztak. Róluk szól ez a film.
A hatvanas években, az USA-ban dúló fajgyűlöletről, illetve egy afro-amerikai maffiózóról szóló Mafia III videojáték már igen érzékletesen mutatta be a korszakot, azonban A számolás joga ennél sokkal messzebbre megy.
Hárman pácban
A film sztorija szerint Katherine Goble Johnson (Taraji P. Henson), egy afro-amerikai nő már kislánykora óta igazi matekzseni és ennek köszönheti, hogy a NASA-hoz felvették. A kollégái: Dorothy Vaughan (Octavia Spencer) és Mary Jackson (Janelle Monáe) szintén rendkívül tehetségesek, ám mindhármuk karrierjét akadályozza a hatvanas években még keményen dúló fajgyűlölet, amely persze a NASA-ba is beférkőzött.
Al Harrisont (Kevin Costner), a NASA igazgatóját azonban csak egyetlen szempont érdekli: hogy 1962-ben feljuttassák John Glenn asztronautát a világűrbe és ezért csapatát keményen hajtja, nem törődve semmilyen diszkriminációval.
A kor szelleme
A film nagy erőssége, hogy kiválóan adja át a kor hangulatát: a hatvanas évek szelleme annyira átjárta a filmet, hogy kedvet kaptam ismét elővenni a Mafia III-at. Ugyanakkor a színészi alakítások terén sem panaszkodhatunk: a három színésznő időnként sziporkázó humorral, máskor igazi drámával adja vissza, hogy mit kellett kiállnia egy afro-amerikai nőnek ebben a korszakban – még a NASA-an belül is. Nemcsak a feketék diszkriminációjáról kell beszélnünk egyébként: a hatvanas évek macho korszakában nőként is rendkívül nehéz volt érvényesülni.
A másik oldalon Kevin Costner igazi briliáns alakítást nyújt, többek között azzal is, ahogy sokáig nem világos: csak egy érzéketlen karrierista, aki mániákusan hajszolja az eredményeket, vagy a nagy űrhajszában is ember tudott maradni.
Szolid, erős film, kevés meglepetéssel
A számolás joga úgy marad egész végig meg kifejezetten jó filmnek, hogy azért sokkolva, döbbenten nem jövünk ki a moziból. Egy érdekes korszakot mutat be, szimpatikus karakterekkel, akiknek végig drukkolunk, de ugyanakkor tökéletesen „kiszámítható” is, nagy meglepetésre nem szabad számítani és nem csak azért nem, mert a történelemből, illetve az űrhajózás történetéből tudjuk jól, mi történt. Nagyszerű alakítások, érdekes történet, de szinte minden perce előre kiszámítható.
-BadSector-
A számolás joga
Rendezés - 7.4
Színészek - 7.8
Történet - 7.2
Korszak bemutatása - 8.4
Hangulat - 7.9
7.7
JÓ
A számolás joga úgy marad egész végig meg kifejezetten jó filmnek, hogy azért sokkolva, döbbenten nem jövünk ki a moziból. Egy érdekes korszakot mutat be, szimpatikus karakterekkel, akiknek végig drukkolunk, de ugyanakkor tökéletesen „kiszámítható” is, nagy meglepetésre nem szabad számítani és nem csak azért nem, mert a történelemből, illetve az űrhajózás történetéből tudjuk jól, mi történt. Nagyszerű alakítások, érdekes történet, de szinte minden perce előre kiszámítható.