…– állítja Clive Owen, miután szénné lőtt mindenkit maga körül, MIKÖZBEN éppen szeretkezett Monica Bellucci-val. A Golyózápor az év legagyamentebb akciófilmje – a lehető legjobb értelemben.
Ha van egy olyan fazon, akit tényleg nagyon bírok a macho szenvtelen pisztolyhősök „poszt-clint eastwoodos” érájában, akkor az Clive Owen. A Golyózáporban látott alakítását látva szerintem sokan sóhajtunk fel, hogy mennyire tökéletes James Bond válhatott volna belőle. Ennek a filmnek azonban köze nincs az olyan klasszikus akciófilmekhez, mint a 007-es kalandjai…
„A Golyózápor egyszerre látványos akciófilm, ugyanakkor önmaga paródiája is – és mindkét feladatnak tökéletesen eleget tesz. ”
Desperado – újratöltve
Ha a Golyózáport nagyon hasonlítani szeretném valamihez, akkor szerintem leginkább olyan ez a film, mintha a Desperadót keverték volna „A ravasz, az agy és a két füstölgő puskacsővel„, vagy mondjuk a Crank című Jason Statham filmmel. Clive Owen egy „Mr. Smith” nevű fickót alakít benne, aki az első jelenetben leginkább egy homeless-re hasonlít, legfeljebb azért tűnik gyanúsnak, hogy talán másról van szó, mert a buszmegállóban ülve nem valamilyen ócska piát iszogat, hanem… répát rágcsál.
Békés kérődzését azonban megzavarja egy nyugtalanító jelenet: egy terhes nőt üldöz két bérgyilkos, azzal a feltett szándékkal, hogy lepuffantsák. „Oh, shiiiiit…” sóhajt fel hősünk fáradtan és kezdetét veszi az eszement „shot’em up”… (A film eredeti címe.)
A laza, a prosti, és a csecsemő
Hősünk egy csecsemőt hurcol magával, akinek életére egy Hertz (Paul Giamatti) nevű bérgyilkos és hadserege pályázik, illetve egy prostituáltat (a kicsit már korosodó, de még mindig gyönyörű Monica Bellucci alakítja), aki nemrég vesztette el gyerekét, ezért szoptatós anyaként vigyáz a kicsire. Ez a furcsa trió állandó életveszélyben van és csak Clive Owen – Antonio Banderas-t is lepipáló – akrobatizmusa és fantasztikus célzóképessége menti meg őket folyamatosan. Ha kell (és éppen kifogyott a lőszerből), hősünk répával a szemükön szúrva intézi el ellenfeleit.
Azért ne vedd komolyan…
A Golyózápor egyszerre látványos akciófilm, ugyanakkor önmaga paródiája is – és mindkét feladatnak tökéletesen eleget tesz. Egyetlen percét sem szabad komolyan venni, ugyanakkor mégsem egy „Nagy durranás”-szerű filmvígjáték. Owen, Bellucci és Giamatti nagyon ott vannak szeren, és ha bírod ezt a stílust, akkor semmiképpen se maradj ki ebből a golyózáporból.
-BadSector-
