TESZT – A finn Bugbear korábban a Flatout első két részével kellemes szórakozást nyújtott. Ennek jelentős részét átemelte a jó ideig Steam Early Accessben levő, sokáig Next Car Game névre hallgató Wreckfestbe, ami jelenleg többnyire csak egy modern Destruction Derby-játék, ám ezt egészen remekül teszi!

Az első versenyemen egy fűnyírót irányítottam. Igen. Egy fűnyírót. Ezzel kb. előre le is írtam, hogy mennyire nem akarja a Wreckfest, hogy komolyan vegyük. És nem is szabad: ez egy önfeledt zúzda, ahol a játék egyik felében versenyzünk, a másikban pedig roncsderbizünk – az „addiktív” jelző pedig azért érvényes erre az egészre. Az én esetemben mindenféleképpen.

Zúzda

Ebben a játékban többször fogjuk hallani azt, ahogy egymásnak rongyolnak a pilóták, hogy leszakad az alkatrész, hogy a falnak rohan az autó. Az autók alapból nem valami remek állapotúak, de gyorsan szétszakadnak, és ha bekapcsoljuk a realisztikus sérülési modellt, akkor a felfüggesztés, a fék, a kerék, bármi tönkremehet, és gyorsan totálkárosra zúzhatjuk a kocsinkat, ami után nem csoda, ha a restartra nyomunk. És itt külön öröm, hogy rögtön újraindíthatjuk a versenyt töltési idők nélkül – igazán felhasználóbarát a Wreckfest, ami gépigény tekintetében sem tűnik olyan veszélyesnek. Ez jó jel lehet a konzolos portoknak, amik novemberben fognak megjelenni.

Történet mint olyan, nincs. Nem is kell ennek a játéknak. Van öt főbb kategória, ami alatt egy halom verseny, bajnokság vár ránk, legyen az nyolcas pályán kieséses verseny (ez három szakaszból áll), legyen roncsderbi, vagy csak egy négy versenyes bajnokság. Ha az első helyen végzünk a futamokon, a legtöbb pontot kapjuk a bajnokságban (illetve ha túléljük a roncsderbit egyedül, akkor is), és ehhez még plusz csillagok járnak.

Versenyek esetén lehet ez olyan, hogy pördítsünk meg három ellenfelet (ami lehet kettő is, mert néhol két piruettnek számított egy autó megforgatását), végezzünk az első helyen vagy az első háromban, csapjunk falnak három autót, a roncsderbiken pedig az X sérülés elérése és pl. 3 autó kiiktatása ilyen plusz feladat.

A versenyek teljesítése során (akárhol is fejezzük be azt) kreditet és tapasztalati pontokat nyerünk, az első három hely valamelyikén célba érve pedig akár extra tuningfelszerelést is kaphatunk – grindolhatunk is, de akkor az előző eredményünk az adott eseményben törlésre kerül, úgyhogy kimaxolás után kockázatos ismételni, hacsak nem pl. a nyolcas pályás három futamos valamiről van szó, az viszonylag könnyű. A szintlépésekkel tuningtárgyak és autók várnak vásárlásra elérhetővé, a kreditekkel pedig értelemszerűen az autókat és a tuningot vehetjük meg. Tuningból a teljesítményt növelhetjük (itt érdemes figyelni, mert kategóriát léphet az autónk, D-C-B-A a négy amúgy), „páncélozhatjuk” (pl. bukókeret, lökhárító, ilyesmi), és vizuálisan is csinosíthatjuk akár egy fűrésszel a kocsink tetejét.

Rongyolás

A játék addiktív. Bár bajnokságot bajnokság követ, itt-ott egy speciális futam is befigyel. Aki mindig is arról álmodott, hogy egy háromkerekű Reliant Supervan kormánya mögött versenyezne egy tucat iskolabusszal (!), nos, ilyesmire is sort keríthet. A bajnokságok során egyre erősebb kocsikat szerezhetünk, és így még inkább a többiek összetörése kerülhet előtérbe, és a fizika szerintem eléggé rendben van, még ha a vizuális sérülés nem is nagyon hat a kocsira ki (ami a Flatout esetében is hasonló volt).

Ha már a Flatout eszembe jutott, itt nincsen Stunt mód, ami beleférhetett volna a valahogy még hiányosnak érződő Wreckfestbe. A kb. 20 kocsi mellett pályából főleg az ide-oda irány a trükkös, de őszintén, nem is kell nagyon sokminden ehhez a játékhoz. Online esetében is 24 játékost elbír a rendszer, de az a kérdés, hogy vajon a Wreckfest képes lesz-e egy nagyobb célközönséget megcélozni ÉS fenntartani hosszabb távon? Mert a karriermód kivégzése után csak ez tarthatja a Wreckfestet életben. Remélem, nem fog gyorsan meghalni.

Flatout-rajongóknak ajánlott vétel

45 euró sok ezért a játékért jelen formájában, de a THQ Nordic kiadásában megjelent Wreckfest ettől függetlenül egy eléggé jó játék lett, amit akár azok is élvezhetnek, akik autós játékokkal nem nagyon töltik el szabadidejüket. Igaz, nem lett olyan mély mint amilyen lehetett volna, de kifejezetten szórakoztató, hangulatos és HANGOS (itt jó értelemben véve, ugyanis a zene is passzol és a hangok is fekszenek) élményt kínál a finn fejlesztőcsapat alkotása. Ez a Flatout, pepitában. Ha bővíti a Bugbear, még jobb lehet. A PlayStation 4/Xbox One novemberben örömmel fogadhatja akár ebben az állapotában is a roncsderbit – remélem, azért bővítenek rajta és nem fog szaggatni konzolon…

-V-

Kiadó: THQ Nordic

Fejlesztő: Bugbear

Stílus: versenyzős, roncsderbi

Megjelenés: 2018. június 14.