TESZT – Mikor azt hitted már mindent láttál, akkor mindig jön valaki és az orrod alá dörgöli, hogy mekkorát is tévedtél. Annak ellenére, hogy rodeózhattunk már kecskével a játékvilágban, sőt mi több, már kegyér bőrbe bújva is kereshettük a boldogulást, még mindig akadnak olyan érdekesebbnél érdekesebb ötletek, amik kifognak a józan emberi/gameri ész földhözragadt tekervényein. Ilyen példának okáért, jelenlegi témánk, a Nom Nom Galaxy.

Bizonyára a készítők egy epikus elképzelésnek tartották, hogy készítsenek egy mikromenedzselős logikai platformjátékot, aminek célja a levesgyártás, de valójában az elmélet még hallásra sem érdekes, nem, hogy még egy játéknak. Persze én minden ellenszenvemet félretéve belevetettem magam a Nom Nom Galaxy-ba, és csodák csodájára akkora csalódás nem ért mint vártam. Persze ezzel nem azt akarom mondani a játékról, hogy nem epic fail.

„Pincér! Egy légy van a levesemben!”

A játék története szerint (nem mintha egy ilyen stílusú produktumnak túl sok történetre lenne szüksége), a drága, tiszteletben tartott polgárok megunták a már matt ízlésvilágú, kopottas recept alapján elkészített tradicionális recepteket, így elküldték embereiket a naprendszer különböző bolygóira, hogy az ott fellelhető összetevőkből újfajta leveseket készítsenek.

Bizony, bizony, mindig van lejjebb. Amikor egy-egy produkció kiemelkedik az indie kategória világából, mint ahogyan azt annak idején a Limbo is tette, akkor hamar képes a független játékfejlesztő réteg arra, hogy a szokottnál alább adva egy szörnyűséges játékkal rukkoljon elő. Ugyan a Sony üzletpolitikájában bizonyára akad némi logika, nem valószínű, hogy véletlenül választották be a Nom Nom Galaxy-t, a februári hó Play Station Plus játékai közé, de az biztos, hogy a vállalat ügyesen titkolja logikájának létezését. Mert ha csak nem totál önsanyargató népség ül a Sony vezérkarában, akkor biztos nyomós okuk volt rá, hogy a Nom Nom-ot, ezt a videojáték ipar aranymálnadíjasát bocsássák ingyenesen elérhetővé az előfizetőik számára.

Pixeljujj!

A Nom Nom Galaxy nem éppen segítőkész, hogy ha elemzésről van szó. Rengeteg minden van a játékban, viszont, hogy ha nagyon a program mélyére nézünk, akkor ráeszmélhetünk, hogy minden csupán töltelék, és valójában semmit sem tartalmaz a program. Legalábbis semmi olyat, ami említésre méltó lenne.

Apró karakterünkkel nyargalunk végig a pályákon, pusztítjuk a környezetünk, hogy hozzávalókat gyűjtsünk, amikből aztán levest készíthetünk. Mikor elkészül egy adag mennyei étel, azt űrhajóba bocsátjuk, majd leszállítjuk. A leadott termékért érkezik a cash, abból pedig fejleszthetjük gyárunkat kedvünkre. Újabb “gáztűzhelyeket” pakolhatunk, speciális hozzávalók feldolgozására alkalmas eszközöket rakhatunk le.

A grafika relative kellemes. Már ha a stílushoz mérjük. A karakterek animációja ugyan elég trehány, viszont a legnagyobb probléma mégsem ez. Sokkal inkább az irányítás. Egyszerűen katasztrofális konfigurációt kapott a Nom Nom Galaxy, aminek hatására csöpp emberkénk vezetgetése felér egy Justin Bieber szám 30x-os meghallgatásával. (Természetesen egyhuzamba.)

Miáltal egyes helyszíneken megelevenedik az 1988-as “A gyilkos paradicsomok” című film, ezért nem ártott némi harcrendszert is vinni a programba. A filmmel ellentétben George Clooney a Nom Nom Galaxy-ban nem siet a segítségünkre a csöpp agresszív zöldségekkel szemben, így ezeket nekünk kell a halálba csapkodni, méghozzá a lehető legidegőrlőbb módon. Egyszerűen a karakterünk nem képes oda ütni, ahova szeretnénk, szinte lehetetlen kiszámítani, hogy hova álljunk, és mikor nyomjunk rá a püfölésre.

SoupTycoon

Aki a fentiekkel mit sem törődve mégiscsak tenne egy próbát a játékkal annak egy online multiplayer is a rendelkezésére áll. A multi játékmódban össze kell mérnünk ügyességünket és kreativitásunkat (már ha szükségeltetik ilyen a játékhoz). Nagyobb, jobban működő levesgyárat kell építenünk ellenfelünknél. És ennyiből áll a játék… (Nem vicc.)

Pocsék irányítás, idióta történet, aránylag befogadható grafika jellemzi a játékot. A játékmenet relative könnyen tanulható, hamar bele lehet jönni, bár van egy-két logikát teljes mértékig elhanyagoló része is a játéknak, mint az erőforrások pályákon való elhelyezése, de a rengeteg negatívum mellett ez már teljesen elhanyagolható.

-Kese-

Kiadó: Q-Games, Ltd.

Fejlesztő: Q-Games, Ltd.

Stílus: Akció, Könnyed, Indie, Stratégia

Megjelenés: 2015. aug. 3.