RETRO – Egy Mortal és DC koktélt kaptunk, felrázva, nem keverve, némi paradicsomlével nyakonöntve.

Ki ne ismerné a híres verekedős játékok egyik hatalmas klasszikusát, a Mortal Kombatot? Élőhalott ninják, szuperügynökök, mutánsok, félistenek és sok más eredeti nagyon eltalált karakter színesítette ezt a fröcsögő vérrel és kitépett gerinccel operáló 2D­s verekedős játékot, amelynek márkája mára szinte fogalommá vált. A rengeteg folytatás közepette szinte észre sem vettük, hogy az PS3-as résszel még adós volt a Midway. Mindezidáig…

Képtelenül véres képregény?

Mortal Kombat vs. DC Universe – mint az a címéből is kiderül – azzal az ötlettel próbálja kicsit feldobni a jól ismert sémákat, hogy régi verekedős karaktereket a DC képregények szuperhőseivel ereszti össze pár pofon, rúgás és arcon taposás erejéig. Az ötlet elsőre talán kissé idétlennek hangzik, de ha belegondoltok, akkor a szuperhősök és szupergonoszok sem sokban különböznek Liu Kangtól, vagy Kanótól.

A sztori (persze szándékosan) olyannyira idétlenül ostoba, hogy az már komolyan jó: Darkseid és Shao Khan egyesülnek Dark Khanná és ezáltal a két univerzum is összefonódik. A régi harcos bajnokok, illetve a képregény figurák egymás okolják a katasztrófáért, és úgy döntenek: ezt a kérdés úgy tárgyalják meg finoman és diplomatikusan, hogy jól elkenik egymás száját.

A keveredés folytán persze nemcsak az MK karakterek találkoznak különféle comic book hősökkel és antihősökkel, hanem ők is egymással, így ha eddig azon törted a fejed álmatlan éjszakáidon, hogy vajon milyen lehet Superman és a Joker találkozása, akkor ezt most végre első kézből kipróbálhatod.

Vissza a gyökerekhez

Az alapkoncepciót leszámítva a Mortal Kombat vs. DC Universe igazi visszatérés a gyökerekhez. Nincs itt agyonbonyolított irányítás, mindenféle felvehető kardok, vagy túlzottak belassított mozgás, mint néhány előző PS-re készült címnél, hanem itt ugyanolyan ütéseket, rúgásokat és speckókat vihetünk be, mint az ősrégi klasszikusokban.

A játékmenetet legfeljebb apró mini-játékok színesítik, amelyek jól integrálódnak a verekedésbe. Ilyen például a Klose Kombat, amelyben a megfelelő gombok nyomásával közelharcban érvényesülhetünk, vagy a free fall kombat, ahol lelökhetjük ellenfelünket a magasból úgy, hogy különösen fájdalmas módon essen a hátára.

Cenzúrázva?

Nem erőltették a fejlesztők a túlzottan csicsa­micsa 3D­t sem: bár a karakterek maguk 3D­sek, azonban a helyszínek háttere 2D­s. Ez még hű is lenne az alapkoncepcióhoz, azonban az már sokkal kevésbé, hogy bizony a látványos, különösen brutális kivégzések hiányoznak a játékból. Bár itt is vannak igen fájdalmas befejező mozdulatok, de egyiket sem lehet hasonlítani például ahhoz az aranyos kivégzéshez, amikor Sub-Zero még az első részben letépte ellenfele szívét és jött vele a gerincoszlop is. Na itt ilyen sajnos nincs.

Jó­jó, de nem klasszikus

Az MK vs. DC ennek ellenére is remek rész a sorozatban, bár annyira nincs ott a szeren, mint a legjobb epizódok (például a második rész). Kár, hogy az erőszaktól való félelem győzedelmeskedett ebben a Jack Thompsonoktól és politikusoktól való félős világban, mert hát a Mortal Kombat véres és kegyetlen részek nélkül olyan, mint a bableves csülök nélkül…

-BadSector-(2008)

Kiadó: Midway Games

Fejlesztő: Midway Games

Stílus: Verekedős

Megjelenés: 2008.11.21