Nem mostanában kezdődött a botrány a játékokkal (legutóbb a Fortnite-ban a női karakterek kebelfizikája volt ilyesmi…).

Az Exidy egyik korai sikere az 1975-ös Demolition Derby volt, amiben autók zúztak egymásba. A „játéktermi” készülék sikeres lett, az Exidy pedig módosítva újra kiadta a játékot, ám ezúttal embereket kellett elütni. Ez lett a Death Race, amit az 1975-ös Death Race 2000 film inspirált: az elütött karakterek helyén sírkövek jelentek meg. Howell Ivy, a játék egyik kitalálója szerint akkoriban nem sejtették, hogy ebből botrány lesz, de végül az lett.

Az amerikai Seattle-ben egy újságíró megkérdezte egy játékos édesanyját, aki szerint a Death Race arra tanította meg gyermekét, hogy miként kell elütni és megölni az embereket. Ezt a hírt felkapta az Associated Press (az AP még ma is egy patinás hírügynökség), és innentől egy vita lett a média, a politikusok és a pszichológusok között – az, hogy az Exidy egyik szóvivője azt mondta, hogy „ha az emberek jót szórakoznak a gyalogosok elütésével, engedjük meg nekik”, nem segített.

A cég próbált egy olyan hirdetéskampánnyal védekezni, miszerint a Death Race-ben nem embereket, hanem démonokat ütöttek el a játékosok, de ez már túl késő volt. Dr. Gerald Driessen (pszichológus) szerint egy olyan játékról volt szó, amivel az erőszakot nézőkből az erőszakban résztvevők lettek a játékosok – ez egy filmekre és televíziós műsorokra is átültethető gondolat lett, ami ma is gyakran felmerül az erőszakos játékok ellen.

Mindez 1976-ban történt.