RETRO – „Szőke nő megy haza a hóna alatt egy malaccal. Találkoznak a szöszi barátnőjével: „- Hát ezt meg hol szerezted??? – kérdezi a barátnő. – Tombolán nyertem! – mondja a malac.” Elnézést a szőke nős viccért, de muszáj volt egyet beraknom, lévén a Konami játékának főszereplője egy igazi, ízig-vérig szőke cicus. Ha a Blades of Time modern környezetben játszódna, Ayumi egy echte pláza cica lenne, azonban ez a Konami hack’n’slash játéka, amely ezúttal PC-re is megjelent, egy fantasy miliőt dolgoz fel, így a kiscsillagnak maradt a kincsvadász foglalkozás.

Ütöd, vágod, amputálod: ez tehát a legfőbb receptje a Konami Blades of Time-jának, melyben a kaszaboláson és a lövöldözésen túl még varázsolni és időt manipulálni is fogunk. A szexi szerkóba öltözött Ayumi ugyan egy egyszerű kincsvadász, de a játék során speciális varázsképességeket is megtanul.

Ezeket a cicuska olyan látványos effektusok közben adja elő, hogy időnként felmerül az egyszeri játékosban, hogy megbocsájtja a Blades of Times kellemetlen hiányosságait és hibáit. Aztán ismét találkozik egy újabb kapitális bakival és rá kell jönnie, hogy nincs kegyelem.

Ez azt sem érdekli, aki megírta

Kezdjük rögtön a sztorival, amely annyira a „se füle, se farka és egyébként is leszarom” kategória, hogy az már fáj. A játék során eleve nehéz követni, ki kivel van, de igazából nem is érdekelt, lévén annyira unalmas és semmitmondó maga a főszereplő karakter is, aki ráadásul szinte erkölcsi kötelességének érzi, hogy állandóan kommentálja az eseményeket. Komolyan, a készítők legalább egy „Ayumi fogd be! ON/OFF” menüpontot berakhattak volna az audió részbe, így egy fokkal kellemesebbé tették volna az életemet tesztelés közben.

Ütöm, vágom, amputálom

Maga a hack’n’slash rész azért egész élvezetes, igaz, azt nem lehet ráfogni, hogy túlzottan összetett lenne. A szőke leányzóval az egér mindhárom gombját használva könnyedén tudunk lekaszabolni egész hadseregnyi szörnyet, miközben a levegőben triplaszaltókat hajtunk végre, vagy emberi szemmel szinte alig követhetően csúszunk előre a földön.

Mindez rendben is lenne, hiszen imádok kaszabolni, de a készítők legalább a minimális fáradságot vehették volna, hogy egy kis fizikát is csempésszenek a kaszabolásokba, mert Ayumi mozdulatai olyannyira eltúlzottan légiesek, mintha nemcsak a hölgyike, hanem brutális kardjai is pehelyből lennének.

Hozzá kell azért azt is tennünk, hogy a játék az első bevezető szakasz után már egyáltalán nem könnyű, és lényeges, hogy Ayumival mindig a megfelelő szögből kell támadjunk, illetve mindig guruljunk gyorsan odébb, vagy csapjunk le a levegőből, hogy elkerüljük a szörnyek csapásait.

Vissza az időben

Ami azonban igazán poén, az az idő „visszapörgetése”, mely során az eseményeket egy videofilm visszatekeréséhez hasonló stílusban láthatjuk. Ez ugye tiszta Prince of Persia: Sands of Time, azonban ami már újdonság, az a klónozás: ilyenkor Ayumi mellett megjelenik egy rövid időre saját klónja, akivel közösen tudjuk ugyanazokat mozdulatokat felhasználni szétkaszabolni az ellenséget.

A dolog egyedüli hátulütője, hogy az idő visszatekerésekor az ellenség életerőcsíkja is visszaáll, így kvázi felgyógyítjuk őket. Ez nyilván nem szerencsés, azonban értelmesen is kihasználhatjuk ezt a lehetőséget: amikor például egy hatalmas pajzzsal védekezik az ellen, akkor az egyik oldalról lefoglalhatjuk a klónunkkal, miközben valód énünkkel gyorsan kivégezhetjük.

Szódával elmegy

A játék grafikája viszonylag látványos, bár ezt inkább a változatos és fantáziadús látványvilágával éri el, nem részletességével. Mondjuk Ayumi nagyon csini és részletesen kidolgozott – látszik, hogy a készítők arra koncentráltak, hogy a szöszke kis csaj jól nézzen ki, környezetünk textúrái viszont eléggé elnagyoltak. A játéknak vannak még multiplayer részei is, azonban itt egyszerű hack’n’slash-sel kell érvényesülnünk, az idő-manipulálós részeket ugyanis itt már nem találjuk meg.

Konami múltja… és jövője?

A Blades of Times összességében egy aránylag élvezetes hack’n’slash játék, sokféle újdonsággal, azonban az ökörségei sajnos sokat rontanak az összképen. Mondjuk azt sem ráfogni a játékra, hogy a tíz körmömet lerágnám, hogy megtudjam a sztori végét… Szóval leginkább azoknak ajánljuk a Konami üdvöskéjét, akik egy innovációtól sem mentes ütöm-vágom játékra vágynak, csini csajjal a főszerepben.

-BadSector-(2011)

Kiadó: Konami

Fejlesztő: Gaijin Entertainment

Stílus: Akció-RPG, hack’n’slash

Megjelenés: 2012. 04 23