RETRO – A XI. században, a „viking” szó hallatán az Európa északi részében élő frank királyság lakosainak szívét jeges rémület futotta át. Nem véletlenül: a félig nomád, félelmet nem ismerő nép rendszeresen és különös kegyetlenséggel fosztott ki minden útjába eső kisebb-nagyobb várost, falvat. A zsákmánnyal nem elégedtek meg: a férfiakat, gyerekeket mind egy szálig lemészárolták, az asszonyokat pedig vagy elhurcolták, vagy megerőszakolták.
A vikingek vérszomjasságáról, vakmerőségéről, ügyességéről legendák terjengtek. Ilyen szimpatikus tulajdonságokkal rendelkező nép története ideális egy valós idejű stratégiai játékhoz, úgyhogy a vikingek a francia Cryo csapatának jóvoltából már a számítógép monitorjain is hódítanak.
A Rage Of The Vikings nem az első olyan játék, amely az egykor északon élt nép történetét feldolgozza: elég csak az Amigára elkészült Heimdall első és második részére visszaemlékeznünk, vagy az Interplay „elveszett vikingjeire” (Lost Vikings). Míg az előbbi egy akció-RPG, utóbbi pedig egy platform-ügyességi játék volt, a Cryo készítői a Saga-val ezúttal egy valós idejű stratégiai játékot tálalnak elénk.
Rage Of Empires?
A lassan két éve megjelent Age Of Empires hatalmas sikert ért el, annak ellenére, hogy tulajdonképpen a Warcraft-sorozat és Westwood valós idejű stratégiai játékainak és azok klónjainak már meglévő sémáit használta fel történelmi környezetben. A program lényege gyakorlatilag itt is ugyanaz volt: „aknázd ki a nyersanyagokat, húzz fel belőle különféle épületeket, képezz ki katonai egységeket, erősödj, majd rohand le az ellenséget, aki közben ugyanezzel próbálkozik.” A Rage of the Vikings szemlátomást ugyanennek a stílusnak a képviselője: első pillantásra talán az Age of Empires küldetéslemezének is tűnhet…
Viking életstílus
Vikingjeink csak akkor nem tűnnek el a történelem nagy olvasztótengelyében, ha buzgón termelnek: lakóházakat építenek, vadásznak, gazdálkodnak (learatják a gabonát, leszedik az almát), a támadáshoz, és védekezéshez a kovácsműhelyekben fegyvereket, páncélokat gyártanak. Persze a sok munka közben istenükről, Odinról sem feledkeznek meg: templomokat, „dolmeneteket” építenek, amelyekben a mítikus női harcosok, a valkűrök imájukkal támadó mágiára tesznek szert, amely megint csak arra való, hogy az ellenséget letiporják.
Csak egy maradhat!
Egy Age of Empires rajongó igen szegényesnek találná, ha csak egyes egyedül a viking törzsek rögös útjait egyengethetné – annál is inkább, mivel összesen háromféle egység van belőle: férfi (harcos), asszony és valkűr. Szerencsére a készítők más nációkat is betettek a játékba. Ilyenek például a vikingektől délre élő, civilizáltabb, keresztény hitű déli népek, például a frankok. Ők gyűlölték a legjobban Odin népét: amellett, hogy pogánynak tekintették őket, a vikingek kedvenc célpontjai is ők voltak.
A maradék öt nép már inkább a mítoszok és a fantasy történetek világát idézi: elfek, törpék, trollok, kentaurok és óriások. Mindegyik népnek saját egységei, vallása, harcmodora van. A nomád vikingek például hajlandóak a harc mellett a földet is túrni, a déli népek parasztjai viszont hanyatt-homlok menekülnek az elszánt és vérszomjas ellenség láttán – helyettük a hivatásos katonák harcolnak. Ennek ellensúlyozására a vikingek mágiában jártasak, a déliek viszont csak „anti-mágiára” képesek: ez nagyjából azt jelenti, hogy a papok megtanulják a viking varázslatokat, aztán keresztény hitükkel semlegesítik azokat.
Mitől más a viking?
Gondolom, akik már beleőszültek a Warcraft 2 és Age of Empires csatáiba, azok mindezt édeskevésnek tartják ahhoz, hogy figyelemre méltassák a Sagát. Nos, a készítőknek szerencsére sikerült finomítani a játékmeneten, és néhány új ötletet is beépítettek a megszokott játékelemekbe.
Sokkal realisztikusabb például, hogy egységeinket nem a központban vagy kaszárnyákban „gyártjuk”, hanem emberekhez méltóan a házakban születnek egy nőtől és férfitól, akik aztán felnevelik őket – feltéve, ha van otthon megfelelő mennyiségű élelmiszer. Hogy a csemeték milyen neműek és milyen foglalkozást űznek, az csak akkor derül ki, ha már elhagyták a szülői házat.
A gazdasági részt is gondosabban kidolgozták: míg az Age of Empiresben nem változtak az évszakok (így a bárhova telepíthető gabonaföldek egészen addig „működtek” amíg ki nem fogytak), a Sagában a fix helyen lévő földeken a vetés és az aratás egész folyamatára ügyelnünk kell: ha tavasszal lemaradunk a vetésről, nyáron pedig az aratásról, népünknek télen nem lesz mit ennie…
Egységeink munkaköre sem olyan élesen elválasztott, mint az Age-ben: a vikingeknél például a katona dolgozni és harcolni is hajlandó, a nők mindenféle munkára befoghatók, a valkűr viszont csak a harccal kapcsolatos feladatokat méltóztat elvégezni: hajóépítés, zsákmány elhurcolása stb. Újítás még, hogy a játékban egy ellenséges nép legyőzéséhez nem feltétlen muszáj mindenkit kiirtani – ha elég félelmetes a hírünk, akkor előfordul, hogy meghódíthatjuk a békeszeretőbb nációkat.
Egy birodalom bukása?
Világos a játék készítőinek mentalitása: néhány újítás, egy kicsit szebb grafika, de a lényeg maradt a régi – ismét egy Warcraft/AOE-szerű valós idejű stratégiai játékkal állunk szemben. Aki már nagyon ráunt az ilyen stílusú programokra, azt a Saga nem fogja felrázni, aki viszont él-hal érte, annak érdemesebb kipróbálnia. Hiszen nincs is annál jobb, mint – Conan, a barbár szavaival élve – „eltaposni az ellenséget, és asszonyaik jajgatását hallgatni”!
Vélemény
Elég szkeptikusan töltöttem be a Cryo játékát: a francia cég annyi gyenge programot adott ki az utóbbi időben, hogy a Sagától nem vártam sokat. Bár a remekül eltalált hangulatú és látványos grafikájú intro bíztatónak tűnt, de ismervén a fejlesztőket (legtöbb játékukra csodás animációk és szegényes játékélmény jellemző), gyanakvásomat ez sem tudta eloszlatni.
Nos, ehhez képest azt kell mondanom, hogy a Rage of the Vikings semmilyen szempontból sem forradalmi alkotás, de sikerült jó ideig elvonnia kedvenc stratégiai játékaimtól. Ezt részben remekül eltalált hangulatának (nagyszerű CD-muzsika!), részben az okos újításoknak (reálisabb játékmenet, az évszakok figyelése) köszönhette.
Nagyon hiányzott viszont a programból az, hogy hadjáratok nincsenek, csak egyedi küldetések – mindenféle összekötő történet nélkül: ha nyerünk, mindig ugyanazt a mindenféle jelentéstartalom nélküli animációt nézhetjük végig, ami elsőre látványos, sokadszorra viszont már unalmas. A játék grafikus engineje a már lassan két éves Age Of Empirest idézi, ami manapság szegényesnek tűnik egy valós idejű stratégiai játéknál.
Részben ezek miatt az okok miatt, részben pedig a „gátlásos” francia marketing-politikának (alig lehetett hallani valamit a játékról) köszönhetően, a Saga szerintem a vikingek népéhez hasonló sorsra fog jutni: ha végre elkészül az Age of Empires 2, hamar el fog tűnni a süllyesztőben…
-BadSector- (1998)
Pro:
+ Látványos, hangulatos, eredeti univerzum
+ Szép grafika (2006)
+ Hősök
Kontra:
– Egy idő után monoton játékmenet
– Egy szemernyi új ötlet sincs benne
– Nincsenek hadjáratok
Kiadó: Cryo Interactive Entertainment
Fejlesztő: Cryo Interactive Entertainment
Stílus: stratégia
Megjelenés: 1998
Saga: Rage of the Vikings
Játékmenet - 6.8
Grafika (1998) - 5.4
Zene/audio - 8.4
Játékidő/hadjárat - 3.1
Hangulat - 6.1
6
ÁTLAGOS
Elég szkeptikusan töltöttem be a Cryo játékát: a francia cég annyi gyenge programot adott ki az utóbbi időben, hogy a Sagától nem vártam sokat. Bár a remekül eltalált hangulatú és látványos grafikájú intro bíztatónak tűnt, de ismervén a fejlesztőket (legtöbb játékukra csodás animációk és szegényes játékélmény jellemző), gyanakvásomat ez sem tudta eloszlatni. Nos, ehhez képest azt kell mondanom, hogy a Rage of the Vikings semmilyen szempontból sem forradalmi alkotás, de sikerült jó ideig elvonnia kedvenc stratégiai játékaimtól. Ezt részben remekül eltalált hangulatának (nagyszerű CD-muzsika!), részben az okos újításoknak (reálisabb játékmenet, az évszakok figyelése) köszönhette.