TESZT – Az első Rage egy kicsit szürkés grafikájú, FPS/autós hibrid volt, lassú és kicsit körülményes harccal, és lineáris játékmenettel, amelytől annyira sokan nem voltak elájulva. Túl rövid volt a története, túl gyorsan volt vége és nagyon sok játékos „rage-elt” a befejezés miatt. A Rage 2 viszont pont az ellenkezőjét próbálja: azt akarja megmutatni, hogy a világ milyen színes és fantasztikus, miután egy aszteroida belecsapódott a bolygóba.
Ez a hirtelen stílusváltás nem az egyetlen nagyobb változás. Ahelyett, hogy az id Software fejlesztené a játékot, a folytatást a Just Cause és a Mad Max címekről is elhíresült Avalanche Studios készíti. Nézzük, hogy e mögött a furcsa id franchise mögött egy igazán fun autós őrületet készítettek, vagy inkább csak egy totálkáros kudarcról beszélhetünk.
Egy háborús vereség után
A Rage 2 30 évvel az első Rage eseményei után játszódik és egy Walker nevű új karaktert alakítunk. Walker egyébként akár nő, vagy akár férfi is lehet: erről a játék kezdeti eseményei során dönthetünk. Mindkét karater Vinelandon él, amely első generációs Ark túlélőkkel van tele. A The Authority nevű katonai szervezetet az Ellenállók és az Authority harminc éve lezajlott, nagy összecsapása óta nem látták. A dolgok egész jól alakultak, lévén a rangerek megpróbálják fenntartani a békét, de hirtelen mégis visszatér az Authority, majdnem mindenkit megöl és rengeteg első generációs ark állampolgárt elrabol, hogy a saját kísérleteit elvégezze rajtuk. Miután mi magunk is részt vettünk ezekben az eseményekben, magunkra maradunk, hogy különféle küldetéseket hajtsunk végre három embernek, mire végre teljesen legyőzhetjük a The Authority-t.
Azt hiszem, kiderült a fentiekből, hogy kidolgozott történet, mint olyan, szinte nem is létezik a Rage 2-ben. Ez nem vonatkozik a játék „lore”-jára, világára, ugyanis rengeteg összeszedhető tárgyat, írásos üzenetet, naplót, vagy egyéb információt gyűjthetünk össze. Ezeket tényleg fun mind elolvasni és gazdag betekintést nyerhetünk ezekkel a játék univerzumába – többek között arra vonatkozólag is, hogy mi történt itt az elmúlt 30 évben.
Ugyanakkor a fősztori mindössze nyolc küldetésből áll. A bevezető küldetés emellett elég lineáris, aztán két másik küldetést kapunk a két fontosabb NPC-től, végül az utolsó küldetés, amelyben az Authority-vel kell szembe szállnunk. Ha csak a fő sztoriszálat követed, akkor a Wastelandban igencsak rövid utat járhatsz be. Ráadásul a történet nem nagyon kapcsolódik az első részhez sem, hiába van most is háború a The Resistance és a The Authority között.
A Rage 2 sztorija tehát rendkívül leegyszerűsített, szóval csak a történet miatt nem érdemes megvenni a játékot. Ami viszont a játékmenetet illeti, ott már pozitívabb az összkép…
A Wasteland igazi „homokozó” – és nem csak azért, mert sivatagban játszódik
Szerencsére a játékmenet bőségesen kárpótol a történet hiányosságaiért. Bár felületes szemlélő sok tekintetben talál hasonlóságokat a Far Cry sorozathoz, a teljes élményben azért sok különbség fellelhető. A Rage 2 a kezdeti küldetés után teljes egészében elengedi a játékos kezét. A játék két fegyvert ad a kezedbe és egy járművet, amelyet folyamatosan upgrade-elhetsz, de minden más téren teljes szabadságot kapsz. Nincsenek határok, korlátok, ráadásul a játék abban is segít, hogy milyen fontosabb tárgyakat hol találsz meg. Csak be kell pattannod a verdádba és megtalálni. Tehát ha már az elején akarsz szerválni egy rocket launchert, vagy akkorát rávágni egy másik fegyverrel a földre, mint Hulk, akkor csak át kell tanulmányoznod fegyvermenüt, ahol elmagyarázzák neked, melyik ARK-ban találod meg az adott fegyvert.
Ha már a fegyvereknél tartunk, érdemes megemlíteni, hogy igazán eredeti mordályokhoz juthatunk hozzá a Rage 2-ben. Például egy olyan Magnum, amelyik messziről felrobbantható bombákat lő ki, plazmaágyú, Grav dart launcher, mely lövedéke révén az ellenség lebeg, majd a falhoz csapódik, hyper-ágyú, amelyik hasonlít a régi Quake 2-es energiafegyverre és a háromágú bumeráng is visszatért. Van egy DOOM-os BFG 9000 is, de sajnos csak a Rage 2 deluxe kiadásában, anélkül nem tudod megszerezni a játékban.
Minden fegyvernek ötszintű upgrade-elési lehetősége van, többek között lőszertárt, újratöltést, vagy nagyobb sebzést is lehet fejleszteni rajtuk. A fejlesztéseknek több szintjük is van, miután egyet kilockoltál, tovább upgrade-eket is eszközölhetsz. Például ilyen a Slam képesség, amely 200%-os sebzést okoz, de amikor ezt már kifejlesztetted, akkor a cooldownját is csökkentheted, illetve olyan extra lehetőséggel is továbbfejlesztheted, amely összehúzza az ellenségeidet.
Egyéb feladatokat is kaphatunk a fontosabb NPC-ktől. Minél több bázist foglalunk el, minél több ellenséges bosst intézünk el és mellékküldetést hajtunk végre, annál több XP-t kapunk érte. Továbbá minden szintlépésért három „projekt pontot” kapunk, amelyek révén nagyobb inventory méret üti markunkat, gyorsabban tudunk futni, vagy több pénzt tudunk szerezni a ládákból. Látszik tehát, hogy nem érdemes ezen a játékon végigrohanni.
Ugyanakkor, még ezzel a nagy szabadsággal is rengeteg egyéb probléma merülhet fel. Bár valóban nagyon sok mindent upgrade-elhetünk, viszont ezekhez két, vagy háromféle pénznemre is szükség van, hogy az upgrade-eket megvásároljuk. Továbbá öt-hat, szükséges, beszerzendő nyersanyag tovább komplikálja a játékot. Bár ezeket a nyersanyagokat relatíve egyszerű felfedezni, ugyanakkor rengeteg kell belőlük, szóval kell ezeket farmolni rendesen.
Fogd el a mutánst!
Rengeteg mellékaktivitás van a Rage 2-ben és ezek viszonylag egyszerűek, hogy játék pörgős menete ne lassuljon le. Például bázisokat kell elfoglalni, hatalmas konvojokat felrobbantani, mutáns táborokat kipucolni, sőt, hatalmas mech-ekkel is összeeresztjük a bajuszunkat, a Rage 2 világa sosem unalmas.
Persze, korlátoz is minket a játék, hogy miképpen tudunk egy bázist megközelíteni, vagy egy szituációt kezelni. Lopakodni érdekes módon nem tudunk, cserébe a játék elég könnyű még hard nehézségi fokozaton is. Az AI sem valami oroszlán és bár rengeteg fajta ellenségtípussal kell szembe szállnunk, ők maguk sosem fejlődnek, hogy a mi fokozatosan erősödő képességeinkkel jobban fel tudják venni a harcot.
A harc sokszor rendkívül kaotikus, de ez is teszi élvezetessé a játékot. A rengeteg említett skill révén igazi adrenalinlöketet kapunk, amikor nagyobb csapat ellenség közé keveredünk. Éppen ezért sosem untam meg a játékot, még akkor sem, ha az AI nem volt túl okos.
Mindig újabb és újabb módon tudsz öldökölni, miközben az ellen nem tud veled lépést tartani. A játék egyébként igen véres: a pisztolyok, puskák és egyéb fegyverek okozta sebzések rendkívül realisztikusak. Viszont ez nem egy cover shooter, vagy taktikai shooter, itt állandóan mozogni kell, ha egyhelyben állsz, megölnek.
Érdekes módon az Avalanche Mad Max játékához képest a járműves harc könnyebb, de gyengébb is. A Rage 2-ben csak ki kell lőni az ellenséges járgányok gyenge pontjait. Bizonyos járművek páncélozottak, de egy két saját fegyverupgrade-del ezeket is könnyen le lehet szedni.
Az igazi csalódás a harccal kapcsolatban nem is az, hogy le van egyszerűsítve, hanem az, hogy az ellenség meg sem próbál erőfeszítést tenni. Csak róják az útjukat a térképen és tényleg ennél többet nem tesznek. Nem állnak le üldözni az ellenséget, nem is nagyon foglalkoznak vele, a járműből sosem szállnak ki. Egyértelmű: az autós rész egy fokkal gyengébb, mint az Avalance korábbi Mad Maxében.
Poros, homályos, open world világ
A játék grafikája talán a legelkeserítőbb – legalábbis konzolon. A tesztet az Xbox One X verzió alapján írtam meg, de a negatívumok a PS4 Próra, vagy a két konzol korábbi verzióira is vonatkoznak. Az épületek belső része az közepes kidolgozottságtól a kb. az egész jóig skálázódnak, de a külső világ kidolgozottsága már sokkal nagyobb hullámvasút – és sajnos sokkal több a lent, mint a fent. A fejlesztők eldöntötték, hogy az 1080p/60 fps-t fixen hozzák, mindegy, hogy alap PS4-ről, Xboxról, vagy ezek erősebb verzióról van szó. Persze, a 60 fps nagy királyság, de játék grafikai megjelenítése emiatt eléggé közepes kidolgozottságú.
A külvilágban emellett borzasztóan sok a pop-in, a textúra töltögetések, a homályos, elmosódott textúrák, és draw distance kidolgozottsága is rettenetes. Másrészről nem is túl változatos a környezet. OK, poszt-apokaliptikus játékról van szó, de azért lehetett volna úgy alakítani ezt a világot, hogy többféle környezet fogadjon minket: dzsungelek, hegyvidék stb. hogy ne csak folyton a sivatagot nézzük.
Kár, mert a művészeti design egyébként rendben van és tényleg élvezetes, hogy annyi ellenséggel kell megküzdenünk. A játék audió része is teljesen rendben van, különösen a fegyverek hangjainak tekintetében, a zene pedig sokszor emlékeztet a DOOM-éra.
Szomorú viszont, hogy valamilyen zene, vagy rádióállomás nincs az autókban. Hacsak nem harcolsz éppen egy konvoj ellen, akkor vezetés közben a járgányod motorján kívül nem fogsz semmi egyebet sem hallani.
Összeségében ez az első játék, ahol örülnék egy upgrade-elt, remasterelt verziónak a következő generáción.
A háború mindig változik. A Rage 2 összességében elég nagy hullámvasút. A történet nagyjából a nullával egyenlő (pedig nem számítottam sokra), a grafika is csalódást okozott, főleg konzolokon. Ugyanakkor az állandó, frenetikus harc, a remek hang design igazi nagyszerű adrenalinlöketet adnak a játékosnak.
Összességében azért nem rossz a Rage 2, csak a kicsit „trash” jellegét meg kell szokni, ha csak lövöldözni és autózni akarunk, akkor tényleg szórakoztató, de túl sok komplexitást ne várjunk tőle.
–Dante– (fordította: BadSector)
A játékot a KonzolKirály.hu webáruház bocsátotta rendelkezésünkre!
Pro:
+ Szórakoztató, kicsit a Hotline Miami-ra emlékeztető játékmenet
+ Sokféle fegyver és aktivitás
+ Nagyszerű zene
Kontra:
– Konzolokon az erőltetett 60 fps miatt gyenge grafika
– A történet szinte nulla
– Túl sokat kell farmolni az upgrade-ekért
Kiadó: Bethesda Softworks
Fejlesztő: Avalanche Studios
Stílus: First-person shooter/autós
Megjelenés: 2019. május 14.
Rage 2
Játékmenet - 8.4
Grafika - 7.2
Történet - 5.4
Zene/Audio - 8.3
Hangulat - 7.6
7.4
JÓ
Összességében azért nem rossz a Rage 2, csak a kicsit „trash” jellegét meg kell szokni, ha csak lövöldözni és autózni akarunk, akkor tényleg szórakoztató, de túl sok komplexitást ne várjunk tőle.