RETRO – „A hatalom a korrupcióra csábít, a teljhatalom pedig a korrupció igazi melegágya!” Ez a mottója a tavaly megjelent stratégiai-menedzser játék első kiegészítőjének.

Az „abszolút” szóról személy szerint nekem inkább az Absolute Vodka jut eszembe, de a Tropico 3: Absolute Power készítőit „biztosan” nem ez vezérelte, amikor a tavaly megjelent Tropico 3-hoz kiötlötték a címet. Mindenesetre a „diktátor szimulátor” harmadik része sok stratégának okozott álmatlan éjszakákat.

A sok humorral és salsa zenével fűszerezett stratégiai játékban híres diktátorokat emelhettünk a hatalom csúcsára népünk kizsiger… bölcs irányításával. Mivel a program PC-s játékhoz mérten szép sikert aratott, ezért a (bolgár) névre hallgató Haemimont Games csapata úgy döntött, hogy egy kiegészítővel is boldogítja a nagyérdeműt.

Nagy Testvérünk halhatatlan

A folytatásban ismét El Presidente szerepében hódíthatunk meg egy trópusi szigetet. Ehhez egyaránt felhasználhatunk kemény eszközöket hadseregünk bevetésével, illetve népünk életszínvonalának javításán is szorgos kézzel ügyködhetünk. Igazság szerint a Tropico 3 nem sokban különbözött a Sim City különféle epizódjaitól és utánérzéseitől egy banánköztársaság köntösébe öltöztetve. Nincs ez másképp a kiegészítővel sem, amelyben tíz küldetésből álló kampányt és tíz szigetet kapunk a teljesen szabad játékmenethez, melyben szintén álmaink diktatúráját építhetjük fel.

Az újdonságok között szerepel még a tíz új rendelet, melyeknek köszönhetően például felhúzhatjuk Tropico fő exportcikkének aranyszobrát is, diktátorunk tömjénezésére éves fesztivállal szórakoztathatjuk a jó népet, illetve akár – teljesen „legálisan” – saját pénznemet is nyomtathatunk.

Emellett a készítők bővítették a lerakható épülettípusok palettáját is: többek között szeméttelepet, vitorláskikötőt és játszóteret is elhelyezhetünk. A realizmus javítása érdekében az elhagyatottabb földrészekre ezentúl földutakat építhetünk, melyeken viszont lassabb a közlekedés.

Hogy El Presidente is boldog legyen: őkelme négy új öltözéket kapott, sőt elnöki palotáját bővíthetjük tetőuszodákkal, zászlókkal, tornyokkal, molinókkal, illetve azt az erkélyt is kibővíthetjük, amelyen népünket lelkesítjük beszédeinkkel, melyek így sokkal hatásosabbak lesznek. A kiegészítőben kaptunk még egy új frakciót is: a lojalisták vakon hisznek nekünk és lesik minden parancsunkat.

„Egy turista, mit tehet? Örülhet, hogy itt lehet!”

A kiegészítő legérdekesebb újítása azonban mégis a turistaattrakciók bevezetése, amellyel trópusi paradicsomunkra még több keményvalutával rendelkező turistát csalogathatunk. Ezáltal nemcsak csak kasszánkat tölthetjük fel, hanem munkahelyeket is teremthetünk a helyieknek, illetve a gazdaságot is fellendíthetjük, svájci bankszámlánk felduzzasztásáról már nem is beszélve.

Ilyen attrakció például a légballonoztatás, melyről a turisták a madártávlatból gyönyörködhetnek a sziget szépségeiben, illetve reklámozhatjuk a helyi „különleges” üdítőt, a Hola Colát, („semmi cukor, 100% rákkeltés”), sőt, akár propagandaeszközként is felhasználhatjuk arra, hogy El Presidente igéjét terjesszük vele.

A másik látványosság az óriáskerék, amely nagy kedvence a helyieknek és a turistáknak egyaránt. A tropikóiak közül pusztán azok nem rajonganak az óriáskerékért, akik a saját árnyékuktól is megijednek, illetve a puhány, lepukkant turisták is kerülni fogják, ezért alaposan gondoljuk meg, melyik réteget célozunk be ezzel az attrakcióval. Állatkert és múzeum eddig is volt a szigeten, ezentúl viszont vidámparkokat is telepíthetünk rá.

Egy új típusú kikötő is bekerült a kiegészítőbe, melynek révén a gazdagabb turistákat csalogathatjuk kis szigetünkre különböző jachtok bérbe adásával, amelyeken a luxushalászat gyönyöreivel is megismertethetjük a keményvalutával rendelkező derék turistáinkat. Ennek egyedül azok a tropikóiak nem fognak örülni, akik a halászatból élnek meg, lévén csökken tőle a sziget körüli halállomány.

Igaz, mindenkinek nem lehet megfelelni, azonban arra azért vigyázzunk, hogy ne dühítsük fel túlságosan népünket ilyen húzásokkal. Bizony, csakúgy, mint az alapjátékban, itt is állandóan ügyelnünk kell arra, hogy lehetőleg minden frakció igényeinek megfeleljünk, különben kíméletlenül fellázadnak ellenünk és elveszíthetjük a játékot.

„Couleur locale”

Csakúgy, mint az alapjátékban, a játék most is elkápráztat pazar megjelenítésével. Emellett az is pozitívum, hogy a Tropico 3: Absolute Power gépigénye sem vészes: a kis ASUS netbookomon lazán elfutott a játék. A grafikus motort dicséri még, hogy rendkívül jól skálázható: a sokféle beállításnak köszönhetően a legtöbb konfigurációnak kihasználja a lehetőségeit. A fejlesztők mintha egy kicsit mintha javítottak volna a sebességen is.

Amellett, hogy a Tropico 3: Absolute Power grafikája szép, rendkívül hangulatos is és az Absolute Powerben is sikerült olyan pályákat kidolgozni, amelyek tényleg hasonlítanak egy igazi trópusi szigetre. A remek grafika mellett meg kell említeni a rádióból állandóan bömbölő salsát, amely most is nagyon feldobja a játék hangulatát, miközben fő a fejünk a rengeteg stratégiai döntés közepette. Az előző részből ismert férfi rádióbemondót most egy nőre cserélték, aki mondjuk beleélésben egy kicsit haloványabb, de ezt csak akkor fogjuk észrevenni, ha már nagyon unjuk a lassan csörgedező eseményeket.

Tropico koktél, ízetlen gyümölcsökkel…

Bizony az Absolute Power legnagyobb hibája, hogy azon kívül, hogy új pályákat és épületeket kapunk, igazában semmilyen olyan „vérforralóan izgalmas” újdonság sincs benne, amelytől hihetetlen késztetést éreznék arra nézve, hogy ismét „tropikózzunk” egy kicsit. Magyarán szólva: a kiegészítő száraz és unalmas, ami egyébként hosszú távon az alapjátékra is jellemző volt.

A pár új játékelem önmagában kevés: manapság ennél már több kell ahhoz, hogy ismét lázba hozza az egyszeri játékost – különösen egy ilyen programnál. Persze a Tropico 3: Absolute Power rajongói, akik nem vártak mást, csak még több pályát és épületet, nem fognak csalódni a kiegészítőben, akik azonban valamilyen különlegességre vágytak – mint bevallom: jómagam is – nem valószínű, hogy túlzottan lelkesednének ezért a „teljhatalomért.”

-BadSector-(2010)

Kiadó: Kalypso Media

Fejlesztő: Haemimont Games

Stílus: Szimuláció, Stratégia

Megjelenés: 2009. nov. 13.