RETRO – A Driver: San Francisco-ban visszatért Tanner, a Driver sorozatok vagány autós rendőre, hogy San Francisco utcáin hasítva, más sofőrök testébe bele költözve próbálja elkapni örök ellenségét, Jerichót. A játék konzolokra és PC-re egyaránt megjelent.

A Driver: San Francisco története szerint Tanner és Jericho mindketten túlélték a Driv3r végső leszámolását, amikor golyót eresztettek egymásba és mindketten kórházba kerültek. Jerichót egy rabszállító teherautóval elszállítják, azonban egy elrejtett sav tabletta segítségével sikerül megszabadulni bilincseitől és miután elintézi az őröket, megszerzi a járművet. Tanner társával, Jones-szal lesz szemtanúja az esetnek és persze azonnal üldözőbe veszik a veszélyes bűnözőt.

Frontális karambol, kóma, pszichedelikus élmények

Az akció azonban sajnos igen rosszul alakul Tannerék számára: miután szembekerül velük a rabszállító, karamboloznak vele úgy, hogy a kocsijukat nekipasszírozza egy teherautónak. Tanner azonnal kómába kerül és további eseményeket ebből a szemszögből látjuk. Innentől kezdve kezdődik a zsaru pszichedelikus kalandtúrája, lévén tulajdonképpen az egész játék Tanner kómájában lezajlott álmában játszódik. Hősünk agya páratlan képességű lehet, ugyanis egész San Franciscót feltérképezte, ráadásul még az autós forgalmat is tökéletesen érzékeli. Hogy hogyan képes álmában emberek agyába beleférkőzni, annak logikai csavarját már szerintem ne nagyon feszegessük…

A változatosság gyönyörködtet

Azonban a történetnél sokkal lényegesebb, hogy maga a játékmenet is sokkal élvezetesebb, mint amit eddig bármelyik Driver játékban tapasztalhattunk. (Beleértve szerintem az első részt is, amely nem volt rossz, de hosszú távon monotonná vált a sok egymásra hajazó üldözés.) A főtérképen szambázva változatos küldetések tömkelegeit vállalhatjuk el, úgy, hogy klikkelünk a kis kék zászlók valamelyikén. Ilyenkor egy mezei járgány helyett egy adott szituáció kellős közepébe csöppenünk, amelyeknél a Reflections tényleg eleresztette a fantáziáját.

Találkozunk hagyományos küldetésekkel is, ahol rendőrök hajszolnak közönséges bűnözők verdáit, vagy illegális versenyek résztvevőit. Itt előfordul, hogy egyetlen fakabátba kell „belebújnunk” (haha), de az sem ritka, hogy váltogathatunk az üldöző rendőrök autói között a pillanat töredéke alatt. Ettől rendkívül dinamikussá válnak ezek a részek, hiszen nem kell egyetlen volán mögött görcsölni, ha például karambolozunk, hanem átugorhatunk egy jobb pozícióba lévő üldöző járgányba, aztán egy másikba, ha ezzel is lemaradnánk.

Törvényen túl

Persze nem csak a rendőrök kötelékében fogunk tevékenykedni, – ha már szabadon garázdálkodhatunk, akkor miért is ne próbálnánk ki a másik oldalt? Mi magunk is részt vehetünk illegális autóversenyeken, méghozzá egy tinédzser japán srác személyében, akinek nemcsak a rivális autókkal kell megküzdenie, hanem állandóan nyafogó tesóját is el kell viselnie. Ha nem nyerjük meg a futamot, akkor szegény srácoknak vissza kell menniük hazájukba maffiózó szüleikhez, amit persze nem vennénk a lelkünkre.

Még mulatságosabb az a misszió, ahol egy tévéstúdió számára látványos attrakciókat kell végrehajtunk: ugratás kamion tetejéről, burtális karambolok, rendőrök elől való menekülés. Miközben a női kaszkadőr szerepébe kerülve a bőrét visszük a vásárba, addig a kollégája egyfolytában filmezi tevékenységünket. Hát ocsó’ film lesz, az egyszer biztos…

Szerepjátékos elemek

A küldetések mellett másik újdonság, hogy akcióinkért tapasztalati pontot kaphatunk. Ebbe persze az is beletartozik, hogy sikeresen teljesítünk egy feladatot, de az olyan attrakciók is, mint a kamionok tetejéről való ugratás, vagy amikor elhasítunk a szembejövő autók közvetlen közelében, farolunk, száguldozunk, stb. stb.

A tapasztalati pontokért egy helyi sufni műhelyben felturbózhatjuk képességeinket, ezáltal gyorsabbak és ügyesebbek leszünk. vagy növelhetjük az extra képességeink csíkját. Ezek közé tartozik például az utánégetőhöz hasonló képességünk használata, amikor verdánk hirtelen extra sebességet nyer illetve a „bikalökés”, amikor autónk „felfújja” magát, majd egy erőteljes lökéssel felökleli a közvetlenül előtte található verdát. No igen, ez a játék nem a realizmusáról híres, az egyszer biztos, inkább a Burnout féle vonalra lehet gondolni.

Jól nézett ki

A játék grafikája rendkívül ütős. San Francisco él és lélegzik, ahogy kell, a hatalmas felhőkarcolók, kisebb házak, üzletek, reklámplakátok, a sétafikáló emberek és minden egyéb kidolgozása is elsőrangú. Külön érdemes még kiemelni az autók külsejét, amely a moddingolt GTA IV szintjét verdesi. Emellett az átvezetők most is rendkívül stílusosak, ahogy azt már a Reflections-től megszokhattuk.

A főszereplők arcának kidolgozásával kapcsolatban sem lehet fikarcnyi panaszunk sem: majdnem olyan szintű, mint például a PS3-as kalandjátéknál, a Heavy Rainnél. Játék közben, amikor vezetünk, a főszereplők arcát kis ablakokban is láthatjuk, ezáltal pedig még jobban beleélhetjük magunkat a sztoriba. Sajnos, amilyen gyorsan beleéljük magunkat a történetbe, olyan gyorsan vége van, pedig még elidőztük volna a virtuális San Franciscóban. Tízórányi játékidő és az end credits után ugyan visszakerülünk a városba, mint egy arc nélküli „testbe költöző”, de ez a játékélmény már közel sem olyan szórakoztató, mint Tanner küldetései.

-BadSector(2011)-

Kiadó: Ubisoft

Fejlesztő: Reflecions

Stílus: Autós/TPS

Megjelenés: 2011. szeptember 2