Össztűz zúdult Facebookra, amiért titokban tartotta asz Instagramnak a tinédzser felhasználókra gyakorolt hatásáról szóló belső kutatását. A fiatalkorúak körében egyre gyakoribb a közösségi oldal okozta depresszió.

A Wall Street Journal tanulmányai szerint a tinédzserek az Instagramot okolták a szorongás és a depresszió megnövekedett szintjéért. Kampánycsoportok és parlamenti képviselők szerint ez azt bizonyítja, hogy a vállalat számára a profit az első. Az Instagram szerint viszont a kutatás „az összetett és nehéz kérdések megértése iránti elkötelezettségét” mutatja.

A Wall Street Journal egyik 2019-es jelentése, amelyet a Facebook sem vitatott, megállapítja: „Háromból egy tizenéves lánynál fokozozttak a testképpel kapcsolatos problémák”. Egy másik megállapítrás szerint a tinédzserek az Instagramot okolják a szorongás és a depresszió megnövekedett szintjéért. A 2020-as kutatás szerint a megkérdezett tizenéves lányok 32%-a mondta azt, hogy amikor rosszul érzi magát a teste miatt, az Instagram csak tovább rontja a közérzetét.

A megkérdezett brit tinédzserek 13%-a és a megkérdezett amerikai felhasználók 6%-a az Instagramra vezette vissza az öngyilkossági vágyat. Maga az Instagram is több éven keresztül több fókuszcsoportot, online felmérést és naplótanulmányt végzett, amely a felhasználók válaszait saját adataival párosította az Instagramon töltött időre és a megtekintett tartalmakra vonatkozóan.

A WSJ jelentésére válaszul az Instagram egy hosszú blogot tett közzé, amelyben megvédte a kutatását. A WSJ története „korlátozott számú megállapításra összpontosított, és negatív fényben tüntette fel őket” – írták, de a kérdés ennél sokkal összetettebb.

„Kiterjedt munkát végeztünk a zaklatás, az öngyilkosság és az önkárosítás, valamint az étkezési zavarok körül, hogy az Instagram biztonságos és támogató hely legyen mindenki számára” – írta a cég a bejegyzésében. „A kutatásaink és a szakértőktől kapott visszajelzések alapján olyan funkciókat fejlesztettünk ki, amelyekkel az emberek megvédhetik magukat a zaklatástól, mindenkinek lehetőséget adtunk a ‘like’ számok elrejtésére, és továbbra is összekötjük az esetlegesen problémákkal küzdő embereket a helyi támogató szervezetekkel.”

Mint írják, olyan felkéréseken dolgoztak, amelyek arra ösztönzik a negatív témákon ismételten elmerengő embereket, hogy más témákkal foglalkozzanak. Emellett ígéretet tettek arra vonatkozóan, hogy a jövőben átláthatóbbak lesznek a kutatásaik.

A pénz a fontos, nem a baj

Andy Burrows, a National Society for the Prevention of Cruelty to Children online gyermekbiztonságért felelős vezetője szerint azonban „megdöbbentő, hogy a bizonyítékok alapján szükséges cselekvés helyett inkább a tétlenséget választották”. Ahelyett, hogy az oldal biztonságossá tételén dolgoztak volna, akadályozták a kutatókat, a szabályozó hatóságokat és a kormányt, és PR [public-relations] és lobbikampányt folytattak, hogy az ellenkezőjét bizonyítsák”.

Damian Collins parlamenti képviselő az Egyesült Királyság parlamenti bizottságának elnöke, amely azt vizsgálja, hogyan kellene szabályozni a nagy technológiákat a felhasználók biztonságának védelme érdekében, azt mondta, itt az ideje, hogy számon kérjék őket. „A Wall Street Journal Facebook-aktákról szóló vizsgálata leleplezte, hogy a vállalat újra és újra a profitot helyezi az okozott kár elé” – mondta. „A saját kutatásaiból kiderül, hogy a tizenéves Instagram-felhasználók nagy része azt mondja, hogy a szolgáltatás miatt rosszabbul érzik magukat a bőrükben – de a cég csak azt akarja elérni, hogy továbbra is visszajárjanak”.

Az online biztonságról szóló törvényjavaslat célja, hogy a szabályozó hatóságnak, az Ofcom -nak joga legyen megbüntetni azokat a vállalatokat, amelyek nem lépnek fel a kárt okozó tartalmakkal szemben. Az amerikai Fairplay kampánycsoport (korábban Campaign for a Commercial-Free Childhood) szerint ezen kuatatások alapján az Instagram nem való a gyerekeknek. „Egyenesen a nagy dohányipari cégek játékkönyvéből vett lépéssel a Facebook lekicsinyelte a termékének negatív hatásait, és elrejtette ezt a kutatást a nyilvánosság, sőt még a kongresszus azon tagjai elől is, akik pedig kifejezetten kérték ezeket az adatokat” – írta a szervezet. „És a pimaszság és a gyerekek iránti semmibe vétel végső megnyilvánulásaként a vállalat most a fiatal gyerekeket akarja horogra csalni az Instagramon”.

A Fairplay arra is felszólította az amerikai kormányt, hogy követelje a Facebooktól a kutatás kiadását, és akadályozza meg az Instagram Youth elindítására vonatkozó terveit. Az év elején derült ki, hogy a Facebook egy reklámmentes Instagramot tervezett létrehozni a 13 éven aluliak számára, amelynek célja, hogy biztonságban tartsa őket.

Jonathan Haidt, a New York-i Egyetem Stern School of Business szociálpszichológusa a BBC Radio 4 Today című műsorában elmondta, hogy találkozott a Facebook főnökével, Mark Zuckerberggel, hogy megvitassák a közösségi hálózat mentális egészségre gyakorolt hatását. „Érdeklődött, de úgy véli, hogy a kutatások kétértelműek, és nem utalnak ártalomra” – mondta Haidt úr. „Persze most már tudjuk, hogy megvolt a saját kutatásuk, amely valóban ártalomra utal. Voltak fókuszcsoportjaik, online felméréseik, naplós tanulmányaik – tehát ez nem egy véletlen eredmény volt. Nem várnám el tőlük, hogy az első alkalommal, amikor bizonyítékot találnak az ártalomra, előálljanak, és azt mondják: ‘Ó, Istenem, a termékünk káros’, de ha több forrásból származó bizonyítékuk van, és a vállalaton kívül is vannak bizonyítékok, akkor szerintem elég világos a kép.”

A kutató szerint gyökeres változásokra lenne szükség a vállalatnál ahhoz, hogy bármi változást érjünk el. „A platform arra bátorítja a gyerekeket, hogy posztoljanak magukról fotókat, hogy mások, köztük idegenek is megrohamozzák őket szerte a világon” – mondta. „Ha ez az üzleti modell, ez semmilyen módon nem oldja meg a problémát.”

Amit szabad Jupiternek

Mindezeken túl az is nyilvánvalóvá vált a napokban, hogy a Facebook igenis képes kiemelt figyelmet fordítani azon felhasználóira, akik a legtöbb bevételhez juttatják a vállalatot. A „VIP-felhasznhálók” olyanokat is megtehetnek a közösségi hálón, amelyekért más földi halandókat simán örökre kitiltanak. Ezt a gyakorlatot még a Wall Street Journal által megszerzett belső jelentés is „a felhasználói bizalom megsértésének” nevezte.

A Facebook VIP-listájának 2020-ban már 5,8 millió tagja volt, köztük olyanok, akik büntetlenül terjeszthették, hogy Hillary Clinton pedofil bűnszövetkezet nyomait tünteti el, hogy Donald Trump állatoknak nevezte a menedékkérőket, azaz olyan híreket, amiket a Facebook tényellenőrei már korábban álhírnek minősítettek. Ilyen híreket az egyszerű Facebook-felhasználóknak sokkal nehezebb lett volna terjeszteniük.

Ezen a VIP-listán szerepelt Neymar, a Paris Saint-Germain brazil focistája is, aki ezért tudott meztelen képet posztolni a nőről, aki nemi erőszakkal vádolta. A képet idővel eltávolították a Facebook tulajdonában álló Instagram moderátorai, de előtte órákig szabadon nézhette Neymar kb. 130 millió követője. Neymart 2019-ben vádolta meg a nő, majd a focista posztolta a vele váltott WhatsApp-üzeneteit, és ezek közt szerepeltek a nő meztelen fotói és a neve is.

A jelentés szerint a Facebook szinte bármelyik dolgozója hozzáadhatott felhasználókat a VIP-listához, ami így egyre bővült. A felhasználókat általában nem is értesítették arról, hogy felkerültek a listára. Belső dokumentumokban a cég azt tanácsolta a dolgozóinak, hogy a listához olyan befolyásos vagy népszerű felhasználókat adjanak hozzá, akik megnyilvánulásai hírértékűek, de esetleg PR-szempontból kockázatosak.

A Facebook szóvivője közleményben reagált a Wall Street Journal cikkére, azt írta, megértik és fairnek találják a VIP-listával kapcsolatos kritikákat, de „a rendszer fontos okból készült: egy további lépést iktattunk be, hogy pontosan érvényesíthessük az irányelveket azokra a tartalmakra, amik nagyobb megértést igényelhetnek”. Ennél kétszínűbb kijelentéssel nem nagyon találkoztunk egész újságírói pályafutásunk alatt sem.

Forrás: BBC News