TECH HÍREK – A héten a Facebook-ot egy sor vád érte belső működésével kapcsolatban a Wall Street Journal által közreadott és máshol megjelent leleplezések alapján. A vállalat minden esetben mentegetőzik, vagy mélyen hallgat.

Az információk nagy része a Facebook saját belső dokumentumaiból származik, ami arra utal, hogy a vállalat soraiban most már van néhány informátor. A dokumentumok a kormányoknak és a szabályozó hatóságoknak bőséges alapanyagot nyújtanak majd a következő lépések mérlegeléséhez.

A Facebook azonban eddig minden váddal szemben megvédte magát, vagy hallgatásba burkolózott.

Íme öt dolog, ami a héten derült ki a közösségi óriásról:

1. A hírességeket másképp kezelte a Facebook

A Wall Street Journal által ismertetett dokumentumok szerint számos híresség, politikus és magas rangú Facebook-felhasználó esetében eltérő szabályok szabályozták, hogy milyen tartalmakat posztolhattak az XCheck (keresztellenőrzés) néven ismert rendszer keretében. A Facebook elismerte, hogy a keresztellenőrzési rendszer bevezetésének módját ért kritikák „igazságosak” voltak – de azt mondta, hogy a rendszer célja „egy további lépés” létrehozása volt, hogy a közzétett tartalmakat jobban megértsék. „Ilyenek lehetnek például az erőszakos esetekre felhívó aktivisták vagy a konfliktusövezetekből tudósító újságírók” – közölte a vállalat.

A Wall Street Journal által hivatkozott dokumentumok nagy része „elavult információkat tartalmaz, amelyeket olyan narratíva létrehozása érdekében fűztek össze, amely elhallgatja a legfontosabb pontot: A Facebook maga azonosította a keresztellenőrzéssel kapcsolatos problémákat, és dolgozik azok megoldásán”. A Facebook saját Felügyeleti Testülete, amelyet a trükkös tartalmak moderálásával kapcsolatos döntések meghozatalára nevezett ki, a visszaszorítás ellenére több átláthatóságot szeretne.

A Testület blogjában azt írja, hogy a nyilvánosságra hozott információk „újból felhívták a figyelmet arra, hogy a vállalat látszólag következetlenül hozza meg döntéseit.” Részletes magyarázatot kért a keresztellenőrzési rendszer működéséről. Figyelmeztetett arra, hogy a keresztellenőrzéssel kapcsolatos egyértelműség hiánya hozzájárulhat ahhoz a vélekedéshez, hogy a Facebookot „politikai és kereskedelmi megfontolások indokolatlanul befolyásolják.”

A Facebook által finanszírozott Felügyeleti Testület azóta, hogy megkezdte munkáját annak vizsgálatára, hogy a Facebook hogyan moderálja a tartalmakat, 70 ajánlást tett arra vonatkozóan, hogy a vállalatnak hogyan kellene javítania a politikáján. Most egy csoportot állítottak fel annak értékelésére, hogy a közösségi hálózat hogyan hajtja végre ezeket az ajánlásokat.

2. Az emberkereskedelemmel kapcsolatos munkavállalói aggályokra adott válasza gyakran „gyenge” volt.

A WSJ által ismertetett dokumentumok szerint a Facebook alkalmazottai rendszeresen jelezték a drogkartellekről és emberkereskedőkről szóló információkat a platformon, de a vállalat válasza „gyenge” volt. 2019 novemberében a BBC News Arabic egy riportot sugárzott, amely az Instagramon eladásra kínált háztartási alkalmazottak problémájára hívta fel a figyelmet.

A belső dokumentumok szerint a Facebook már akkor is tisztában volt a problémával. A WSJ arról számolt be, hogy a Facebook csak korlátozottan lépett, amíg az Apple meg nem fenyegette, hogy eltávolítja termékeit az App Store-ból. Védelmében a Facebook azt mondta, hogy „átfogó stratégiája” van az emberek biztonságának megőrzésére, beleértve „a több mint 50 nyelvet lefedő anyanyelvi beszélőkkel rendelkező globális csapatokat, oktatási forrásokat, valamint helyi szakértőkkel és harmadik féltől származó tényellenőrzőkkel való partnerségeket”.

A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy a Facebooknak nincsenek meg az eszközei a platformján lévő összes tartalom moderálására és a 2,8 milliárd felhasználó védelmére. David Kirkpatrick, a The Facebook Effect című könyv szerzője a BBC Tech Tent podcastjában elmondta, hogy szerinte a Facebooknak nincs motivációja arra, hogy „bármit is tegyen a károk feltárása érdekében” az Egyesült Államokon kívül.

„Rengeteg mindent megtettek, többek között több tízezer tartalomellenőr alkalmazását” – mondta.  „De az egyik statisztika, ami számomra kiugrott a Wall Street Journalból, az volt, hogy a 2020-as összes dezinformációs és félretájékoztatási munkájuknak csak 13%-a történt az Egyesült Államokon kívül. Egy olyan szolgálat esetében, amely 90%-ban az Egyesült Államokon kívül működik – és amely óriási hatással volt, kifejezetten negatív módon, olyan országok politikájára, mint a Fülöp-szigetek, Lengyelország, Brazília, Magyarország, Törökország -, nem tesznek semmit mindezek orvoslása érdekében.” Kirkpatrick szerint a Facebook csak azért „reagál a PR-nyomásra” az Egyesült Államokban, mert az hatással lehet a részvényárfolyamára.

3. A Facebook hatalmas perrel néz szembe a részvényesek részéről

A Facebooknak egy komplex perrel is szembe kell néznie saját részvényesei egy csoportja részéről. A csoport többek között azt állítja, hogy a Facebook 5 milliárd dolláros (3,65 milliárd font) kifizetése az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottságnak a Cambridge Analytica adatbotrány megoldására azért volt ilyen magas, mert az Mark Zuckerberg személyes felelősségét hivatott megvédeni.

A Facebook ezzel kapcsolatban csak annyit közölt, hogy a folyamatban lévő jogi ügyről nem kíván nyilatkozni.

4. A Facebook pozitív történeteket népszerűsített magáról?

A héten a New York Times felvetette, hogy a Facebook kezdeményezést indított, hogy a Facebook-barát tartalmakat helyezzen el az emberek hírfolyamában, hogy ezzel is javítsa az imázsát. Az újság szerint az Amplify projekt célja az volt, hogy „pozitív történeteket mutasson az embereknek a közösségi hálózatról”.

A Facebook szerint a hírfolyam rangsorolási rendszerében nem történt változás. Egy sor tweetben Joe Osborne szóvivő azt mondta, hogy az általa „információs egységnek nevezett Facebookon” végzett teszt kicsi volt, és csak „három városban” történt, de a posztok egyértelműen a cégtől származóként voltak megjelölve. Azt mondta, hogy ez „hasonló a vállalati felelősségvállalási kezdeményezésekhez, amelyeket más technológiai és fogyasztói termékeknél látnak az emberek”.

5. A Facebook tudta, hogy az Instagram „mérgező” a tizenévesek számára

A Facebook-akták másik jelentős felfedezése az volt, hogy kiderült, a vállalat részletes kutatást végzett arról, hogy az Instagram hogyan hat a tinédzserekre, de nem osztotta meg az eredményeket, pedig azok azt sugallják, hogy a platform „mérgező” hely sok fiatal számára.

A Wall Street Journal által közölt diák szerint a megkérdezett tinilányok 32%-a azt mondta, akiknek problémájuk van a saját testükkel kapcsolatban, az Instagram miatt még rosszabbul érezték magukat. A Fox News a héten arról számolt be, hogy a kiszivárgott dokumentum mögött álló informátor felfedte kilétét és együttműködik a kongresszussal.

Akár így lesz, akár úgy, tény, hogy a Facebook nem osztotta meg saját részletes tanulmányait a platformjai által okozott károkról, ami bőven ad majd gondolkodnivalót az amerikai politikusoknak.

Forrás: BBC News