TESZT – Az Lost Judgment zseniálisan ötvözi a kőkemény detektívdrámát, a bunyós, akciódús thrillert és a felnőtté válás történetét egy remek, nyomozós akció-kalandban, hogy 2021 egyik kötelező darabja legyen.

Imádjuk a Judgmentet – különösen a PlayStation 5-ön és Xbox Series X-en az új generációs változatot. Annak ellenére, hogy egy spinoff franchise kiindulópontja, akár azt is mondhatnánk, hogy az egyik legjobb Yakuza-játék – így a folytatás, a Lost Judgment is nagy elvárásokkal érkezik. Kétségtelen, hogy ez egy nagyobb és vitathatatlanul ambiciózusabb kiadás. A Lost Judgment változatos melléktartalmainak puszta mennyisége lenyűgöző – még Yakuza-mércével mérve is -, és ez egy olyan játék, amelyben órákig el lehet veszni, mindenféle opcionális célokat kergetve a komplex fő történet mellett. De időnként ez a várva várt folytatás egyszerre tűnik elnyújtottnak és felfújtnak; sokkal kevésbé összetartónak és koncentráltnak, mint elődje. A nagyobb nem mindig jobb.

A Lost Judgment története néhány hónappal a Yakuza: Like a Dragon befejezése után kezdődik után. Takayuki Yagami újra szolgálatba áll egy látszólag egyszerűnek tűnő nyomozáshoz, egy tömegközlekedési eszközön elkövetett támadás ügyében, amelyről kiderül, hogy sokkal összetettebb. A tokiói Kamurocho kerület magánnyomozója szokásához híven ismét egy darázsfészekbe nyúl, és olyan láncreakciót idéz elő, amely lángra lobbantja az világot. Ez a kiindulópontja az Lost Judgmentnek.

Yokohama, Yokohama, te csodás

Ha játszottál a Yakuzákkal, vagy az előző Judgmenttel, akkor nagyon jól ismered a Lost Judgment fő helyszínét. Yokohama változatos városképe a te tereped, amelyet kissé átalakítottak, hogy megkönnyítsék Takayuki Yagami magánnyomozó kalandjait. A főhős egy kirándulást tesz Yokohamába, hogy megünnepelje egy vadonatúj nyomozóiroda megnyitását, de ahogy azt te is elképzelheted, nem sokáig tart, amíg újra munkába áll.

Mint kiderül, Yokohamában most a zaklatással vannak gondok. Az egyik helyi iskola tinédzser diákjai okozzák a bajt a iskolai folyosókon és az utcán, és Yagamit felbérelik, hogy járjon a dolgok végére. Lassan indul a tipikusan kusza történet, tele váratlan fordulatokkal és meglepetésekkel. Néhány utalástól és alkalmi visszatekintéstől eltekintve a Lost Judgment története nem kapcsolódik közvetlenül az előző játékhoz. Ennek ellenére több karakter is visszatér – némelyik fontosabb, mint a többi -, és ha nem ismered az eredeti Judgmentet, akkor lemaradsz arról, hogy mik a fő mozgatórugóik.

A cselekmény többnyire kiszámítható, de egyben magával ragadó is, és egy sor érdekes karakter viszi a hátán. A Yakuza esetében ez természetes, de a történetmesélést néhol a fölösleges és túl hosszú párbeszédek feltűnően hátráltatják. Egyes narratív részek újra és újra és újra megismétlődnek, ahogy Yagami végigfut az aktuális helyzeten különböző karakterekkel. Bár ez természetesen nem elég ahhoz, hogy tönkretegye a történetet, a játék lendületét mégis rontja. Vannak fejezetek, ahol úgy érzed, mintha a cselekmény alig lépett volna egyet előre, és bár a detektívregényekben fontos a visszautalás, a fontosabb cselekmények elismétlése – ez gyakran a közönség felzárkóztatásának módja -, a Lost Judgmentben túl sok ilyen van.

Suliba megyünk

Mindez tehát kicsit frusztráló, de összességében ez még mindig egy olyan történet, ami messze színvonalasabb, mint amit más játékokban megszokhattunk. Emlékezetes pillanatok és remek jelenetek tömkelegeivel találkozunk, amit a központi szereplők remek átélésű alakításai koronáznak meg. Akár az eredeti japán hangokkal, akár az angol szinkronnal játszol, egy vérprofi thrillerben lesz részed egy jó 20-30 órás főtörténettel.

Miközben Yagami az iskola után nyomoz, egy külső tanácsadóval találkozik, neki köszönhetően pedig még mélyebbre áshat az intézet problémáiban. Ezek a mellékküldetésekhez is vezethetnek, amelyek egy kicsit nevetségesen is részletesek, ahogy Yagami egyre jobban megismeri az iskolát és az iskolán kívüli tevékenységeket. A táncklub országos döntőbe jutásától kezdve a fotós srácok fotózásáig az összes ilyen opcionális történet befejezése könnyen 30-40 órával is meghosszabbíthatja a játékidődet – annyira kiterjedt ez az új kaland.

Szinte mindegyik nyomozáshoz saját minijátékok tartoznak – egyesek szórakoztatóak, mások kevésbé. Ha például csatlakozol a helyi bokszedzőteremhez, akkor – kitaláltad – bokszolhatsz, és ez remek szórakozás. Őszintén szólva a bokszolásban van annyi, hogy akár önálló kiegészítő is lehetne – más tevékenységek azonban nem érik el ugyanezt a szintet. A robotika klub például más tojásfejűek elleni rejtvényszerű meccsek körül forog, amelyekben kis gépeket kell irányítanod egy rácson keresztül. Ez egy ideig még szórakoztató, de túl hosszúra van nyújtva és egy idő után fárasztóvá, unalmassá válik.

Sokat akart az RGG Studio…

Az iskolai élet hullámvölgyei ellenére sem tagadható, hogy a Lost Judgment az egyik legtartalmasabb Yakuza-játék a mai napig. Itt tényleg jó sok mindent kapunk a pénzünkért, és az erőfeszítés, amit a fejlesztők még a leghülyébb mellékküldetésekbe is beleöltek, tényleg csodálatra méltó.

Nehéz azonban nem érezni, hogy ez a sok tartalom megviseli a játék tempóját. Mivel a fő történet egyes részei – mint említettük – annyira elhúzódhatnak, az ötlet az, hogy a melléktevékenységekben való elmerüléssel megszakíthatjuk a dolgokat. De ezeknek a választható ügyeknek a mélysége azt jelenti, hogy szinte szem elől téveszthetjük az alaptörténetet. Ez egy kényes egyensúly, amit a Lost Judgment nem mindig sikerül jól megtartani – különösen akkor, amikor egy új játékmenetbeli újdonság vagy egy különleges típusú mellékküldetés bevezetése érdekében elszakít a fő történettől.

Ha már a játékmenetről beszélünk, a Lost Judgmentben tömérdek újdonság van, amelyeknek csak egy része igazán jól kidolgozott. Értjük, mit akart ezzel az RGG Studio – az volt a fejlesztők célja, hogy a Judgment-játékok ne csak Yakuza-spinoffok legyenek -, de a folytatás összes új játékelemét vagy nem kidolgozták ki, vagy nem használják ki kellőképpen. A lopakodás például inkább filmszerű, mint realista és élvezetes. Yagami Hitman-stílusban eldobhat egy érmét, és elosonhat az ezzel megzavart őr mellett – de kb. ennyiben ki merül a lopakodás komplexitása. Eközben az egész történetben körülbelül három platformozós rész van – nem sokkal több, mint ami pár trailerbe belefér.

Véres bunyók kimaxolva

Akárcsak a Judgmentben, a folytatás első órái itt is sok játékmenetbeli változatosságot ígérnek – de a valóság az, hogy a legtöbb történetfejezet és mellékküldetés a szokásos módon klasszikus beat-’em-up-os véres verekedéssel végződik. Nem mintha panaszkodnánk. A Lost Judgment akcióharc-rendszere némi plusz mélységet kapott, és ezáltal a legtöbb harc szórakoztatóbb, mint korábban.

Yagami Daru és Tigris harcmodora visszatér, de mindkettő bizonyos szempontból fejlődött. A Daru még jobban alkalmas kitérő, védekező mozdulatokra, mint korábban – a játék későbbi részében talán már kicsit túl is tolva ezt -, míg a Tigris a megfelelően időzített támadásokkal abszolút gyorsan képes leolvasztani az ellenséges életerő sávokat. A harmadik állás: a Kígyó, egy újdonság, amely a hárításokra és a halálos dobásokra összpontosít. A Kígyó harcmodor ugyan nem egy igazán hatalmas változás a játékban, de a játékba kerülése kicsit felfrissíti a harcrendszert, és az is kétségtelenül szórakoztató, amikor a képernyő egyik oldaláról a másikra átrepítve hajítod a bűnözőket.

A lényeg az, hogy a harcrendszer még mindig az élmény egyik csúcspontja, és csak jobb lesz, ahogy Yagami egyre több képességét szabadítod fel. Persze, néha kicsit hanyagnak tűnhet – ahogy az a Yakuza szokása -, de az intenzív boss fightok és a hatalmas ellenfélcsoportok elleni harcok tökéletes alternatívái a lassú, karakterközpontú történetmesélés hosszú szakaszainak.

Olyan, mint egy hosszú Netflix-sorozat

Mielőtt zárnánk sorainkat, érdemes megemlíteni, hogy ez a harmadik RGG Studio kiadás 2021-ben, a Yakuza: Like a Dragon PS5-ös verziója és a Judgment után, márciusban és áprilisban. Ha hozzánk hasonlóan te is játszottál mindkét játékkal az év elején, akkor figyelmeztetünk, hogy a Lost Judgment pontosan az a fajta rendkívül hosszú és szerteágazó történetű cím, ami teljesen kiégethet így harmadikra. Egyszerűen fogalmazva, ez a játék nem a türelmetleneknek való.

Ami pedig összességében a Judgmentet illeti: gyengébb általános történet és néhány a sztori kicsit rétestésztaszerűen hosszúra nyúló mivolta miatt a Lost Judgment nem annyira kiváló, mint elődje, de ez még mindig egy fantasztikus karakterközpontú nyomozós dráma. A pörgős, adrenalinpumpáló harc és az őszintén szólva nevetséges mennyiségű, lenyűgözően részletes mellékküldetés révén ez az egyik legtartalmasabb Yakuza-stílusú cím – és ez bőven elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a Lost Judgment gyakran nyilvánvaló hibáit.

-BadSector-

Kiadó: SEGA

Fejlesztő: Ryu Ga Gotoku Studio

Műfaj: akció-kaland

Megjelenés dátuma: 2021. szeptember 21