FILMKRITIKA – Három legendás tojásékszerre vadászik napjaink hollywoodi szórakoztatóiparának három legnépszerűbb sztárja: Ryan Reynolds, Dwayne Johnson és Gal Gadot. Rawson Marshall Thurber meg sem próbál többet nyújtani egy agyat kikapcsoló, és ostobán is szórakoztató akciókalandfilmnél, amelyben agyafúrt szuperbűnözők és a szuperzsaruk vadásznak egymásra és a három műtárgyra, amelyek egykor Kleopátrához tartoztak.
A film eredeti, angol címe: Red Notice az Interpol körözési listájáról vette a címét, de a kicsit baljós csengése helyett valójában egy fordulatos kincskereső mókára utal, amely lelkiismeretfurdalás nélkül mossa el a határokat jófiúk és a rosszfiúk között. A film inkább arra koncentrál, hogy két hírhedt műkincstolvaj közül melyikük a jobb a törvényszegésben: a szarkasztikus műkincstolvaj: Nolan Booth (a megbízhatóan profi gegmester: Ryan Reynolds alakítja) vagy az egyszerre szexi és arisztokratikus nemezise, akit csak Püspöknek hívnak (Gal Gadot a Wonder Woman filmek után is hozza a kötelezőt).
Tojásvadászat
A két profi műkincstolvaj célja, hogy összegyűjtsenek három nagyméretű dísztojást – amelyek mintegy 300 millió dollárt érnek, de csak egyszerre -, amelyeket a sztori szerint eredetileg Antonius ajándékozott Kleopátrának, ám a kitalált történelem évezredei során szétszóródtak a világ minden tájára. (Azért kitalált, mert Antonius sosem adott semmilyen tojást Kleopátrának). Miközben Booth és a Püspök a világ minden táján egymást és a tojásokat vadásszák, John Hartley (Dwayne Johnson) bűnügyi profilozó FBI ügynök megpróbálja őket kézre keríteni. A sztori egyértelműen faék egyszerűségű: egy szórakoztató, pörgős és gyakran mulatságos akció-kalandfilmmel van dolgunk, amely leginkább az Uncharted videójátékok paródiájának tűnik. Aki nagyobb történeti mélységre, a minimálishoz képest jobban kidolgozott karakterábrázolásra vágyik, az jobb, ha el sem kezdi a Netflix filmjét: itt csak és kizárólag a jó nagy tévére készült szórakoztatás a cél.
A forgatókönyv, amelyet Thurber maga írt, pörgősen indul, amikor Booth ellopja Kleopátra első tojását, épphogy megmenekül Hartley karmai elől, csak hogy aztán mégis elfogják, amikor hazaér a Föld másik féltekéjén. Aztán felbukkan a Püspök, elrabolja a visszaszerzett zsákmányt, és Hartley-t bajba sodorja, mivel az illetékes Interpol-ügynök, Das felügyelő (Ritu Arya) most már azzal gyanúsítja az egykori FBI-ügynököt, hogy ő maga csente el az ékszert. Még szinte csak a film elején járunk, de Hartley már egy távoli orosz börtönben osztozik egy cellán Booth-szal.
Klasszikus old-school akciófilm
Itt már egyértelműen a 80-as és 90-es évek akciófilmes korszakában járunk, és Thurber (aki a Sziklával már dolgozott együtt Felhőkarcolóban) kellő profizmussal irányítja a vad és jól megkoreografált harcokat, üldözéseket és egyéb kaszkadőröket alaposan megdolgoztató jeleneteket. Persze, Ryan Reynolds, Dwayne Johnson és Gal Gadot egyaránt megdolgoznak a pénzükért, akár a látványos, de nem túl fantáziadús akciójeleneteket, akár az időnként kissé ripacsba hajló párbeszédeket nézzük. Gal Gadot egyébként időnként igyekszik Reynolds-t lejátszani a képernyőről saját térfelén, de őszintén szólva az jobban megy neki, amikor Wonder Woman stílusban verekszik, vagy egyszerűen csak rendkívül szexi és dekoratív a combjait és bombaalakját mutogató tűzvörös estélyijében.
Kikacsintások garmadája
A film egy idő után gátlástalanul átmegy más filmeket idéző, oldalba bökős utalásokba, kikacsintásokba. Van itt szinte minden: Uncharted, Indiana Jones, True Lies, sőt, Gal Gadot valahol Lara Croftra is emlékeztet. Gadot limitált színészi képességeit leszámítva egyébként szerintem sokkal szórakoztatóbb, vonzóbb és hihetőbb Lara Croft lenne, mint amilyen Alicia Vikander volt a 2018-as Tomb Raider filmben.
Ugyanezt el lehet mondani Ryan Reynolds-ról, aki még ebben a szerepben is rutinból megmutatja, hogy mennyivel jobb Nathan Drake lehetne Tom Holland helyett, mint amit a Pókember-színésztől eddig a trailerben láthattunk. Szomorú, hogy még Dwayne Johnson is jobb Sully lenne, mint amilyen Mark Wahlberg ugyanezen trailer alapján.
Bromance kimaxolva
Ismerős persze ezer másik filmből a szokásos „buddy-vonal” is: két ellenség, akik (többé-kevésbé…) között kialakul az elengedhetetlen „bromance” a film során, miközben a femme fatale mindenbe bekavar. Erősen klisés felállás, de szerintem a paródia jelleg és a sztárok rutinos alakítása miatt ez jól működik.
A Különösen veszélyes bűnözők egy korrekt akció-kalandfilm és egyben önmaga paródiája is – több nem is akar lenni. A kritikák rettenetesen lehúzták a filmet (jelenleg Metacritic-en 35-ön áll), így én sokkal rosszabbra számítottam, de őszintén szólva aránylag jól szórakoztam a filmen. Aki korszakalkotó, Indiana Jonest, vagy más epikus, hasonló alkotásokat gyalázó kalandfilmre vágyik, az jobb, ha el sem indítja a Netflixen, de két órára kellemesen ki lehet vele kapcsolni az agyunkat, és ha egy 4K-s tévén nézzük, akkor kellően látványos is.
-BadSector-
Különösen veszélyes bűnözők
Rendezés - 6.8
Színészek - 6.2
Történet - 5.2
Látvány/akció - 7.8
Hangulat - 6.4
6.5
KORREKT
Ismerős persze ezer másik filmből a szokásos „buddy-vonal” is: két ellenség, akik (többé-kevésbé…) között kialakul az elengedhetetlen „bromance” a film során, miközben a femme fatale mindenbe bekavar. Erősen klisés felállás, de szerintem a paródia jelleg miatt és a sztárok rutinos alakítása miatt ez jól működik. A Különösen veszélyes bűnözők egy korrekt akció-kalandfilm és egyben önmaga paródiája is – több nem is akar lenni. A kritikák rettenetesen lehúzták a filmet (jelenleg Metacritic-en 39-en áll), így én sokkal rosszabb számítottam, de őszintén szólva aránylag jól szórakoztam a filmen. Aki korszakalkotó, Indiana Jonest, vagy más epikus, hasonló alkotásokat gyalázó kalandfilmre vágyik, az jobb, ha el sem indítja a Netflixen, de két órára kellemesen ki lehet vele kapcsolni az agyunkat, és ha egy 4K-s tévén nézzük, akkor kellően látványos is.