TESZT – Már harmincnégy éve van talpon a Shin Megami Tensei franchise, aminek egyik spinoffját talán többen ismerik, ugyanis a Persona-sorozat ebből kanyarodott ki a 90-es évek végén. Az SMTV ezúttal nem nagyon akart olyan ijesztő lenni, és ugyanúgy megmaradt a franchise-ra jellemző negatívumok is.

Sci-fi stílus, haldokló világ, kifejezetten erős környezetbeli tervezés, és ez csak néhány olyan gondolat, amiben talán eddig nem látott szinteket ért el a Shin Megami Tensei ötödik fő felvonása, és természetesen már az elején is a világ vége említődik meg, aztán ennek ellentéte látszódik, hiszen a fiatalok eleinte nyugodtan töltik idejüket, ám jön a figyelmeztetés, hogy mindenki párokban menjen haza, majd hirtelen a gyilkosság révén be is indul a sztori, ugyanis nem tudni, hogy ki, vagy mi követte el a kerülőutat igénylő bűntettet, de emiatt is jut el a főhős és csapata a korábban Tokió néven futó Da’atba, ám egy személy hiányzik a stábunkból.

Az angyalok mindig csak bajt okoznak…

A hiányzó tagot egy fémes arcú, angyali kinézetű figura elrabolja, a hősünk pedig szó szerint is egyesül a nem éppen kellemes hangulatot okozó Aogamival, így a kék hajú figurának köszönhetően egy nem ember-de nem is démon karakter jön létre Nahobino néven, viszont cserébe így a túlélésre a nullánál több esélyünk van. Igen ám, de a japán főváros továbbra is rossz állapotban van, és ki kellene deríteni, hogy mi okozta ezt. Addig többezer tályogot (komolyan ez a nevük angolul: Abscess…) kell eltávolítani, meg ott van a Sophia néven futó, segítőkész, viszont eközben eléggé gyanút keltő alak is. Ez a két bekezdés pontosan azt hozza, amit a Shin Megami Tenseitől el lehet várni, viszont a nagy különbség a világ istenében halálában mutatkozódik ki, mert a világ egyensúlya felborult, nekünk meg hatalmának szeleteit össze kell gyűjtenünk, és addig nem kevés áldozatot kell hoznunk. Mindez nem lesz olyan horror-stílusú mint a korábbi részek (ilyen mondjuk a SMT 3: Nocturne), viszont pellengérre állítja „az istenek és szörnyek között valódi különbségek vannak” meghatározást.

Szebb és nagyobb

A játék a málhás szamáron fut, közismertebb nevén az Unreal Engine 4-en. Ez pozitívumokat is magával hozott, ugyanis az Shin Megami Tensei V a korábbi részekkel szemben szebb, nagyobb, és a kozmikus sci-fi is jól áll neki. Talán nem túlzás kimondani: ijesztőnek hat, ahogy egy romokban levő városban osztjuk az igét, hogy az italautomatákra hajazó gépekből tárgyakat gyűjtsünk, és a démoni hangzás sem marad el hangulatteremtőként. A zene is megfelelően jó hangzású, mert ez is hajmeresztő lett (naná, hogy jó értelemben). A szinkron itt-ott viszont fura, néhol szerintem nem találták el a megfelelő hangokat…

A harcok megőrizték a korábbi részek stílusát (körökre osztott; nagy hangsúly helyeződik az elemi gyengeségekre, plusz kört kapunk, ha ott ütünk, ahol fáj, de cserébe a gép is megkapja ezt a lehetőséget), viszont ezúttal ugyanott harcolunk a démonokkal, ahol össze is futottunk velük, és másviláginak hat az egész, mert az ellenfelekkel szemben a Nahobino inkább hat a régebben a már több mint egy évtizede nem létező Fox Kidsen futó, Saban-féle Power Rangers adaptációban (vagy lokalizálásában) a hősök maskarájára.

És a Nintendo Switch miatt nem tűnik nagy meglepetésnek, hogy a The Legend of Zelda: Breath of the Wild hatott az Shin Megami Tensei V-re, ugyanis a Nabohino képes ugrani, mászni, és dashelni, így egy nyíltabb világú, felfedezésre építő játéknak is hathat az Atlus terméke (úgy is, hogy vannak NPC-k is, akikkel beszélni is lehet, továbbá küldetéseket is teljesíthetünk a velünk nem ellenséges démonoknak is). Az viszont szerintem problémás, hogy nem nagyon lehet elsőre felfedezni, hogy mit lehet például használni ezekkel a mozgásokkal és mit nem. Eltévedni is könnyű.

Itt nincs kegyelem

Sose legyünk óvatlanok a küzdelmek közepette, ugyanis a játék nem kegyelmez, hiszen akár egyetlen hiba is a game overt eredményezheti. Emiatt a játékra erősen jellemző feszült hangulat itt is érzékelhető, és fontos, hogy a démonokat meg tudjuk mi is idézni, ha a mi oldalunkra állítjuk őket. De ne nagyon felejtsük el, hogy mit is játszunk, ugyanis a Shin Megami Tensei V is ugyanolyan kőkemény grindolást igényel mint a sorozat korábbi tagjai, és közben a harci képességeinket az elhasználható Essence-ekkel, illetve a Glory pénznem segítségével a Miracle-ökkel lehet bővíteni. A Demon Fusion sem marad el, de most négy fajta van (dyad, reverse, reverse compendium, illetve special), és nem vicc, de ezeket mihamarabb be is kell vetni már az első órák során.

Könnyen el lehet téved benne

A Shin Megami Tensei V csak azért nem kap kilencest, mert talán könnyen el lehet tévedni benne. Ezért egy erős nyolc és felest kap, de ez lazán lehetett volna jobb is. Aki meg esetleg máshol játszana vele, szerintem a SEGA hamarosan átviszi más platformokra is, de addig a Nintendo Switch egyik ütősebb RPG-je ez. Intenzív alkotás, ami hangulatában sem megy terelőútra, és akinek csak a történet számít, nekik ott van a Safety nehézségi szint. Úgyhogy ez egy jó játék…

-V-

Kiadó: Nintendo (Európában)

Fejlesztő: Atlus

Stílus: JRPG

Megjelenés: 2021. november 12.