Matsuda Yosuke, a Square Enix elnöke egy terjedelmes újévi levélben beszélt az NFT témáról.
A legkorrektebb, ha a releváns részleteket (úgy a levél kb. 80%-át, de a kontextus miatt ez szükséges!) lefordítva közöljük: „Először is szeretnék mindenkinek boldog új évet kívánni. A metaverzum 2021-ben forró téma volt, élénk globális beszélgetésre ösztönözve először arról, hogy mi is ez, majd arról, hogy milyen üzleti lehetőségeket kínál. Ennek fényében a Facebook októberben Metára változtatta a nevét, ami bizonyítékul szolgált arra, hogy a fogalom nem pusztán egy divatszó, hanem itt itt fog maradni. A metaverzum olyan nagy figyelmet kapott, hogy 2021-et a „metaverzum első évének” nevezték el.
Ezt nagyrészt a kiterjesztett valóság (XR) technológia fejlődésének, a felhő és az 5G növekvő elterjedtségének, a kifinomultabb blokklánc-technológiának és más technológiai fejlődésnek tulajdonítom, amelyek az elmúlt évek során számos területen végbementek. Ezek az előrelépések olyan szolgáltatásokat eredményeznek, amelyek a metaverzum ernyője alá tartoznak. A metaverzum valószínűleg 2022-ben fog érdemben átmenni üzleti fázisba, és a szolgáltatások széles skálája fog megjelenni. Ahogy ez az absztrakt koncepció termék- és szolgáltatáskínálat formájában kezd konkrét formát ölteni, remélem, hogy ez olyan változásokat hoz, amelyek a mi üzletünkre is jelentősebb hatással lesznek.
Egy másik kifejezés, amely 2021-ben gyorsan elterjedt, az „NFT” (non-fungible toke)” volt. A blokklánc-technológiát használó NFT-k megjelenése jelentősen megnövelte a digitális áruk likviditását, lehetővé téve a különféle ilyen áruk magas áron történő kereskedelmét, és világszerte beszélgetéseket váltott ki. A 2021-es az NFT első évének is lehetne nevezni, mivel ez volt az az év, amikor az NFT-ket nagy lelkesedéssel fogadta a gyorsan bővülő felhasználói bázis. Azonban itt-ott megfigyelhetünk példákat az NFT-alapú digitális javakkal való túlfűtött kereskedésre, némileg spekulatív felhangokkal, függetlenül a nyújtott tartalom megfigyelt értékétől. Ez nyilvánvalóan nem ideális helyzet, de arra számítok, hogy a digitális javakkal kapcsolatos ügyletek végül jobb méretűek lesznek, ahogy a nagyközönség körében egyre elterjedtebbé válnak, és az egyes elérhető tartalmak értékét korrigálják a valós becsült értékükhöz, és azt várom, hogy ezek a fizikai javakkal való kereskedéshez hasonlóan megszokottá váljanak. Az üzleti környezetünkben bekövetkező változások kezelése érdekében a 2020 májusában bemutatott középtávú üzleti stratégiánk a mesterséges intelligenciát, a felhőt és a blokklánc-játékokat olyan új területként határozta meg, amelyekre a befektetéseinket összpontosítanunk kell, és ezt követően agresszívan folytattuk a kutatási és fejlesztési tevékenységünket és beruházásainkat ezeken a területeken.
[…] Legyen szó egyjátékos vagy online játékokról, a játékok hagyományosan egy egyirányú áramlást jelentenek, amelynek során a hozzánk hasonló alkotók játékot biztosítanak a fogyasztóknak, akik játszanak velük. Ezzel szemben a blokklánc-játékok, amelyek mostanra léptek ki a gyerekcipőből, és át a növekedési szakaszba, a token-gazdaság előfeltételeire épülnek, és ezért magukban hordozzák a potenciált, hogy lehetővé tegyék az önfenntartó játéknövekedést. Ezt leginkább a sokféleség teszi lehetővé, mind az emberek interaktív tartalmakkal (például játékokkal való kapcsolatának módja), mind pedig az erre irányuló motivációik tekintetében. A token-gazdaságok fejlődése valószínűleg tovább fogja erősíteni ezt a diverzifikációs tendenciát. Úgy látom, hogy a „play-to-earn” koncepció, amely annyira izgatja az embereket, kiváló példa erre.
Tisztában vagyok vele, hogy néhányan, akik „szórakozásból játszanak”, és akik jelenleg a játékosok többségét alkotják, érthető módon fenntartásaiknak adtak hangot ezekkel az új trendekkel szemben. Úgy vélem azonban, hogy lesz egy bizonyos számú ember, akinek a motivációja az, hogy „azért játszik, hogy hozzájáruljon”, ami alatt azt értem, hogy segítsen izgalmasabbá tenni a játékot. A hagyományos játék nem kínált kifejezett ösztönzést ez utóbbi csoportnak, akiket szigorúan olyan ellentmondásos személyes érzések motiváltak, mint a jóakarat és az önkéntesség. Ez a tény nem független a meglévő UGC (user-generated content, felhasználó által generált tartalom) korlátaitól. A UGC kizárólag az egyének önkifejezési vágya miatt jött létre, és nem azért, mert létezett olyan kifejezett ösztönző, amely jutalmazta volna őket kreatív erőfeszítéseikért. Szerintem ez az egyik oka annak, hogy nem volt olyan sok jelentős, a játékot megváltoztató tartalom, amely felhasználó által generált volt, mint ahogyan azt várnánk.
A token-gazdaságok fejlődése felhasználóknak kifejezett ösztönzőket biztosít, ami nemcsak nagyobb következetességet eredményez a motivációjukban, hanem kézzelfogható előnyöket is teremt kreatív erőfeszítéseik számára. Úgy vélem, hogy ez azt eredményezi majd, hogy többen fognak elköteleződni az ilyen erőfeszítések mellett, és a játékok izgalmas módon történő fejlődésének nagyobb lehetőségeihez vezet. A szórakozástól a pénzkeresésen át a hozzájárulásig a motivációk széles skálája fogja ösztönözni az embereket arra, hogy részt vegyenek a játékokban és kapcsolatot teremtsenek egymással. Ezt a blokklánc-alapú tokenek teszik majd lehetővé. Azzal, hogy életképes tokengazdaságokat tervezünk a játékainkba, lehetővé tesszük az önfenntartó játéknövekedést. Pontosan ez a fajta ökoszisztéma áll annak a középpontjában, amit én „decentralizált játéknak” nevezek, és remélem, hogy ez lesz a jövőben a játékok egyik fő trendje. Ha a decentralizált játékkal szemben a „centralizált játéknak” nevezzük azt az egyirányú kapcsolatot, amelyben a játékjátékosokat és a játékszolgáltatókat készterméknek számító játékok kötik össze, akkor a decentralizált játékok beépítése a portfóliónkba a centralizált játékok mellett 2022-től kezdve fontos stratégiai témánk lesz. A blokklánc-játékokat lehetővé tevő alapvető és elemi technológiák már léteznek, és az elmúlt években nőtt a kriptoeszközök társadalmi ismertsége és elfogadottsága. Figyelemmel fogjuk kísérni a társadalmi változásokat ezen a téren, miközben meghallgatjuk az azt benépesítő sokféle felhasználói csoportot, és ennek megfelelően fokozzuk az üzletfejlesztésre irányuló erőfeszítéseinket, szem előtt tartva, hogy a jövőben esetleg saját tokeneket bocsássunk ki.
Életmódunk megváltozott, és megtanulunk együtt élni a COVID-19-cel. Ennek fényében úgy vélem, hogy az általam tárgyalt új technológiák és koncepciók, valamint az üzleti környezetünkben bekövetkező változások számos lehetőséget biztosítanak számunkra, hogy az emberek életét a digitális szórakoztatáson keresztül gazdagítsuk, ami az üzletünk középpontjában áll. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy üzletágunk további előrelépésének kezdetét látjuk. Továbbra is elkötelezettek maradunk a világszínvonalú tartalmak létrehozása, fejlesztése és szolgáltatása mellett, és az izgalom új formáival hozzájárulunk a társadalom és az emberek boldogságához,” írta Matsuda.
Egy részt kihagytunk, a felhős játékmenetet, illetve a mesterséges intelligenciát, de a levél jelentős része tényleg az NFT technológia melletti elkötelezettségről szólt. Megfigyelhető, hogy a levél egy játékot sem említett meg, de mivel a Square Enix nyíltan figyeli a fejlődést, úgy ők is nagy eséllyel be fognak a Ubisoft (Quartz) és az Electronic Arts mellett szállni a buliba. A cég elnöke nem tért ki arra, hogy a blockchain és a token technológia miképp tudja valóban decentralizálni a játékokat, és a környezetre való hatásáról sem írt semmit sem Matsuda, nem beszélve a metaverzum melletti kiállásról.
Valamiért az jön át nekünk ebből a levélből, hogy a befektetőket akarja ledönteni a lábáról, ami nem biztos, hogy kellőképp őszinte.
Forrás: PCGamer
