TECH HÍREK – Az Intel a Kínai Kommunista Párt nyomására minden Xinjiangra (magyarosítva Hszincsiangra…) való utalást eltávolított a weboldaláról.
A Benzinga írt egy nyílt levélről, amit az Intel decemberben küldött ki a nemzetközi beszállítóinak. Arra kérte őket a cég, hogy a Xinjiangból származó termékekről ne nagyon legyen szó. Ez az a régió Kínában, ahol az ujgur és más türk kisebbségek hátrányos helyzetben vannak (és az előbbiek esetében ennél sokkal súlyosabb, véresebb a történet), így például az iszlám vallást sem tudják követni. Emberi jogi problémák, röviden és tömören…
A nyílt levélben az Intel azt írta, hogy a Xinjiangból származó termékekre több kormány is korlátozásokat tett, emiatt a cégnek fontos biztosítania, hogy a szolgáltatások vagy a termékek ne származzanak onnan. Több emberi jogi szervezet is arról adott hírt, hogy egy millióan (beleértve a Xinjiangban található börtöntáborokat és az iszlám vallásúakat) is kínzásnak, rabszolgamunkának, illetve a terhességük megszakítására vannak kitéve.
Erre a kínai államvezetés persze egyből feszültséggerjesztésre állt át, és arra kényszerítette az Intelt, hogy a levélben „a tisztelt kínai fogyasztók, partnerek és a közönség” kifejezéssel éljen. Az Intel kiemelte, hogy az eredeti levél nem a világban történő eseményekre való tükrözés kívánt lenni, hanem az amerikai törvényeket kívánta betartani. Itt nem lett teljesen azonosítva, hogy melyik törvényről van szó, de feltehetőleg az ujgurok kényszermunkájának megakadályozását kívánó törvény lehetett a hunyó.
A Wall Street Journal volt az első, ami kiemelte az Intel weboldalának módosulását, és meg is mutatta a módosított levelet, amiből az összes Xinjiang-referenciá eltávolították. A levél új verziójában az Intel azt írja, hogy Kínában egy olyan közleményt tett közzé, amiben a részvénytulajdonosok aggodalmaira reagált, ugyanis a nemzetközi ellátási láncukban bizonyos jogi elvárásokkal kapcsolatos kommunikációjuk nem tetszett egyeseknek.
Az Intel a pekingi téli olimpia egyik szponzora, és a cég forgalmának 26%-a Kínából származik (ez kb. 20 milliárd dollárnak, azaz 6000 milliárd forintnak felel meg), és a pénz miatt inkább betérdel a techvállalat Xi Jinpingéknek…
Forrás: WCCFTech
