RETRO FILM – A ’80-as évek sci-fi boomja számos olyan klasszikust adott nekünk, amelyek a mai napig nagy hatással vannak ránk, de vajon melyek közülük a legjobbak?

A sci-fi egy népszerű filmes műfaj, amely elvarázsolja a közönséget a világon kívüli ötletekkel és technológiával, sőt, a sci-fi felhasználásával még a mai technológiát is befolyásolja a tudományos tények alkalmazása terén. A tudományos alapokon nyugvó, de jelenleg még fiktív témák (földönkívüliek, robotok, csillagközi utazás stb.) felhasználása lehetővé tette az írók és rendezők számára, hogy az évek során felfedezzék kreativitásukat. A horrorfilmektől az akció-kalandfilmekig a sci-fi olyan sok lehetőséget kínál a kreatív ötletek alkalmazására, hogy minden új film újabb és újabb módon képes izgalomba hozni az embereket, mint az előző.

Az igazi sci-fi boom nem sokkal az 1977-es Star Wars sikere után jött el, amely napjainkra egy iszonyúan népszerű franchise-á nőtte ki magát, amely a mai napig egyre csak növekszik. Azóta ez egyengette az utat a kasszasikerek és több franchise előtt, amelyek közül sok a 80-as években kezdődött. Bár ezek a filmek már körülbelül 40 évesek, még mindig nagyon népszerűek, és újra és újra megnézik őket. Nézd meg a legjobb sci-fi filmeket, amelyek a ’80-as években jelentek meg.

10. A dolog

A dolog egy 1982-es amerikai sci-fi horrorfilm, amelyet John Carpenter rendezett és Bill Lancaster írt. Az 1938-ban megjelent John W. Campbell Jr. novella alapján készült film egy amerikai kutatócsoport történetét meséli el az Antarktiszon, akik találkoznak a névadó „Dologgal”, egy parazita földönkívüli életformával, amely más organizmusokat asszimilál, majd utánoz. A csoportot paranoia és konfliktusok kerítik hatalmukba, amikor megtudják, hogy többé nem bízhatnak egymásban, és hogy bármelyikük lehet a Dolog. A film főszerepében Kurt Russell alakítja a csapat helikopterpilótáját, R. J. MacReady-t. A mellékszerepekben A. Wilford Brimley, T. K. Carter, David Clennon, Keith David, Richard Dysart, Charles Hallahan, Peter Maloney, Richard Masur, Donald Moffat, Joel Polis és Thomas G. Waites látható.

A gyártás az 1970-es évek közepén kezdődött a regény hű adaptációjaként, az 1951-es A dolog egy másik világból című filmet követően. A The Thing több rendezőt és írót is megjárt, mindegyiküknek más-más elképzelése volt arról, hogyan közelítse meg a történetet. A forgatás 1981 augusztusától nagyjából 12 hétig tartott, és hűtött díszletekben zajlott Los Angelesben, valamint az alaszkai Juneauban és a Brit Kolumbia állambeli Stewartban. A film 15 millió dolláros költségvetéséből 1,5 millió dollárt költöttek Rob Bottin kreatúráira, vegyi anyagok, élelmiszerek, gumi és mechanikus alkatrészek keverékére, amelyeket az ő nagy csapata alakított át bármilyen formát felvenni képes idegenné.

A dolog 1982-ben került a mozikba, és igen negatív kritikákat kapott. „Instant szemétnek”, „nyomorult túlzásnak” minősítették, és a Cinefantastique című filmes magazin minden idők leggyűlöltebb filmjének javasolta. A kritikák egyszerre dicsérték a speciális effektek eredményeit és kritizálták azok vizuális visszataszító voltát, míg mások a karakterizációt rosszul megvalósítottnak találták. A film 19,6 millió dollárt keresett a mozikban. Számos okot említettek arra, hogy nem tudta lenyűgözni a közönséget: az olyan filmek konkurenciája, mint az E.T., a földönkívüli, amely optimista megközelítést kínált az idegenek látogatásáról; egy olyan nyár, amely tele volt sikeres sci-fi és fantasy filmekkel; és a recessziót átélő közönség, amely szöges ellentétben állt A dolog nihilista hangvételével.

A film a házi videón és a televízióban is közönségre talált. Az ezt követő években a valaha készült egyik legjobb sci-fi és horrorfilmként értékelték újra, és kultikus rajongótáborra tett szert. A filmkészítők megjegyezték, hogy a film hatással volt a munkájukra, és más médiumokban, például a televízióban és a videojátékokban is hivatkoznak rá. A The Thing számos árucikket – többek között egy 1982-es regényt, kísértetházi látványosságokat, társasjátékokat -, valamint képregényes folytatásokat, egy azonos nevű videojátékot és egy 2011-es, azonos című előzményfilmet hozott létre.

9. Dűne

A Dűne egy 1984-ben készült amerikai sci-fi film, amelyet David Lynch írt és rendezett Frank Herbert 1965-ben megjelent azonos című regénye alapján. A film főszereplője Kyle MacLachlan (filmes debütálásában) a fiatal nemes Paul Atreides. A filmet a mexikóvárosi Churubusco stúdióban forgatták, a filmzenét a Toto rockegyüttes, valamint Brian Eno szerezte.

A film a távoli jövőben játszódik, és a rivális nemesi családok közötti konfliktus krónikája, amint a rendkívül zord sivatagi bolygó, az Arrakis, más néven a „Dűne” feletti uralomért harcolnak. A bolygó az egyetlen forrása a Fűszer nevű kábítószernek, amely lehetővé teszi az előrelátást és létfontosságú az űrutazáshoz, így az univerzum legfontosabb és legértékesebb árucikkévé válik. Paul Atreides egy hatalmas nemesi család sarja és örököse, akinek az Arrakis feletti uralom öröksége konfliktusba sodorja őket a korábbi urakkal, a Harkonnen-házzal. Paul valószínűleg a Kwisatz Haderach is, a Bene Gesserit testvériség által várt messiási alak. MacLachlan mellett a filmben nagyszámú mellékszereplő szerepel, többek között Patrick Stewart, Brad Dourif, Dean Stockwell, Virginia Madsen, José Ferrer, Sting, Linda Hunt és Max von Sydow.

A regény kezdeti sikere után 1971-ben kezdődtek meg a Dűne filmes adaptációjának kísérletei. Hosszú fejlesztési folyamat következett az 1970-es években, amelynek során Arthur P. Jacobs, Alejandro Jodorowsky és Ridley Scott sikertelenül próbálták vászonra vinni elképzeléseiket. 1981-ben Dino De Laurentis executive producer felvette Lynch-et rendezőnek.

A film hatalmas bukás volt a bevételek szempontjából, 40 millió dolláros költségvetésből 30,9 millió dollárt hozott, ami a kor legnagyobb filmes költségvetése volt, és a kritikusok negatív kritikát adtak róla. A megjelenés után Lynch megtagadta a végleges filmet, mondván, hogy mind a producerek, mind a finanszírozók nyomása korlátozta a művészi kontrollját, és megtagadta tőle a végső vágás jogát. Legalább három változatot adtak ki világszerte. Lynch eltávolíttatta a nevét a film egyes vágásaiból, és álnevek alatt szerepeltették. A filmnek kultikus rajongótábora alakult ki, de a regény rajongói és a Lynch-filmek rajongói között megoszlanak a vélemények.

Tavaly készült el Dűne regény újabb filmes adaptációja, amely egyben ’84-es film egyfajta „remake-jének” is tekinthető.

8 . Predator

A Predator egy akció-horrorfilm, amely Közép-Amerika dzsungelében játszódik. Amikor egy katonai mentőcsapat berepül, hogy segítsen megmenteni egy külföldi kabinetminisztert és segédjét a felkelőktől, hamar rájönnek, hogy nem minden az, aminek látszik. Nemcsak a valódi küldetésüket (egy szovjet támogatású invázió megállítása) rejtették el a katonákra, hanem valami vadászik rájuk a dzsungelben, és egymás után lemészárolja őket. Új küldetésük az, hogy minden rendelkezésükre álló technológiát felhasználva elmeneküljenek a nagyrészt láthatatlan idegen elől – és legfőképpen életben maradjanak. A filmről szóló kritikák vitathatóan vegyesek voltak, és a kritikusok nem tudtak megegyezni abban, hogy tetszett-e nekik a film vagy sem, egyes technikai szempontokat dicsérve, míg az esztétikaiakat elítélve. A 20th Century Fox azonban sikerként értékelte a filmet, és a közönség körében elért népszerűségét kihasználva három folytatást, rengeteg merchandise-t, regényt, képregényt és játékot készített, sőt, egy másik népszerű sci-fi horrorfilmmel crossover sorozat is indult, Alien vs. Predator címmel.

7. Robotzsaru

A disztópikus jövőben játszódó RoboCop a kiborgok gondolatával játszik. Alex Murphy rendőrtisztet (Peter Weller) akció közben megölik Detroit utcáin, és holttestét elviszik, hogy Robozsaru legyen belőle. Új kódolásával tökéletes zsaruvá válik – azonban anélkül, hogy igazán tisztában lenne előző életének emlékeivel, amelyek viszont egyfolytában kísértik víziók formájában. Kezdi felfedezni, hogy ki is ő valójában, de embersége megreked a gépezetben, amely visszatartja őt. Paul Verhoeven filmje okos kritikája volt a kapitalizmusnak és az azt körülvevő technológiának, és a rajongók és a kritikusok egyaránt jól fogadták, mivel az embereket a kiborg izgatta – a robotszerű ember helyett a kiborg mutatta meg, milyen az emberiség elvesztése. A film akkora sikert aratott, hogy két folytatás is készült, valamint két tévés spin-off, sőt, nemrég még egy reboot is. Azonban semmi sem hasonlítható az eredetihez.

6. Aliens – A Bolygó neve a Halál

Az Alien franchise második filmje, az Aliens a távoli jövőben játszódik. Ellen Ripley hadnagy az egyetlen túlélő a hajójáról, amikor az idegen Xenomorph megtámadta, miután egy siklóval elmenekült, miután a hajója megsemmisült. Amikor hirtelen megszakad a kommunikáció egy új kolóniával, Ripley csatlakozik egy csapathoz, hogy kiderítsék, mi történt, szinte biztos benne, hogy az idegenek mindenkit elkaptak. Még az első Alien-film sikere után is eltartott egy ideig, mire ez a folytatás elkészült. A 20th Century Fox késlekedése és lelkesedésének hiánya miatt szinte úgy tűnt, hogy nem is fog elkészülni. A film azonban mégis a mozikba került, és a valaha készült egyik legjobb folytatás lett, amely egy évtizedek óta tartó franchise-t indított el. Továbbra is fontos darabja a popkultúrának, és úgy tűnik, nem tervezik, hogy a franchise egyhamar véget érjen.

5. Terminátor – A halálosztó

A Terminátor egy torokszorítóan izgalmas akciófilm, amely egy újabb híres kiborgot hoz a nagyvászonra. Ez a kiborg a címszereplő bérgyilkos, aki időutazással a múltba került egy olyan jövőből, ahol a robotok átvették a hatalmat, de az emberi ellenállás győzni készül. A Terminátor meg akarja ölni az ellenállás vezetőjének anyját, Sarah-t, mielőtt az megfogan, remélve, hogy így véget vethet a lázadóknak. Reese, egy másik időutazó, ellene dolgozik, hogy megpróbálja megmenteni Sarah-t, és hogy a múlt még mindig a tervek szerint alakuljon.

A film elnyerte a legjobb sci-fi filmnek járó Saturn-díjat, valamint két másik díjat a sminkért és az írásért. Bár a stúdió tartott attól, hogy nem lesz jó a film, és félt a kritikai visszhangtól, a kritikák többnyire pozitívak voltak, és a film a mai napig a popkultúra ikonikus darabja. James Cameron egy másik, régóta futó franchise is ebből a filmből született; úgy tűnik, ő is rajong a franchise-okért. Jelenleg hat film készült belőle, a legutóbbi 2019-ben jelent meg, az eredeti pedig kitörölhetetlen nyomot hagyott a sci-fiben, és sok más filmre is hatással volt a műfajban.

4. E.T., a földönkívüli

Az E.T. a földönkívüli című klasszikus film több, mint egy film egy földönkívüliről, ez egy ikonikus coming-of-age film. Amikor a Földet meglátogató idegenek egy csoportját elkergeti a kormány, véletlenül hátrahagyják egyiküket. Szerencséjére egy fészerben rejtőzik el, ahol egy fiatal fiú, Elliot rátalál, és összebarátkozik vele. Együtt kell kitalálniuk, hogyan juttassák haza az idegent, miközben elkerülik a kormány ügynökeit, akik kémkednek utánuk. A filmet számos díjra jelölték, többek között több Oscar-díjra és néhány Golden Globe-díjra, és a kritikusok általánosan kedvezően fogadták. A közönség körében is elképesztően jól teljesített, ha a 16 hét, amit a kasszasikerlista élén töltött, mond valamit. Megmelengette mindazok szívét, akik megnézték, és a mai napig népszerű sci-fi film.

3. Vissza a jövőbe

A Vissza a jövőbe című filmben a klasszikus időutazás-sztorit meglepően kreatív módon használják – ahelyett, hogy a jövőbe kalandoznánk, és látnánk a sok új technológiát, a film valójában a banális 1950-es évekbe megy vissza. Marty McFly összebarátkozik Emmett Brown doktorral, aki egy DeLorean autót alakított át időgéppé. Miután véletlenül a múltba utazik, Marty megzavarja szülei első találkozását, ami a létezését fenyegeti. Nemcsak azt kell kitalálnia, hogyan juthat vissza oda, ahonnan jött, de előbb a szülei találkozásáról is gondoskodnia kell, ha nem akar eltűnni az élők sorából. A film a megjelenéskor remek kritikákat kapott, annak ellenére, hogy eleinte nagyon nehéz volt filmforgalmazót hozzá találni. A Vissza a jövőbe két folytatást is kapott, így teljes trilógiát alkotott, és a mai napig népszerű merchandise termékekkel rendelkezik, ami ironikus módon az idő előrehaladtával egyre több rajongót vonz.

2. Blade Runner

A Blade Runner Philip K. Dick Álmodnak-e az androidok elektromos bárnyokról? című könyvének filmadaptációja. A volt rendőrtisztet, Rick Deckardot visszahozzák az őrsre, ahol egy másik munkára kérik fel. Vannak biotechnológiával előállított emberek, úgynevezett replikánsok, akiket „nyugdíjazni” kell, amit Deckard korábban Blade Runnerként végzett. Ahogy elkezdi levadászni a négy illegális replikánst, rájön, hogy az ember és a replikáns közötti határvonal nem olyan szilárd, mint amilyennek látszik. Egyértelmű, hogy ez a film segített megalapozni a sci-fi egy új ágának kialakulását: a cyberpunkét. A műfajban a társadalmi hanyatlás mellett olyan csúcstechnológiák is megjelennek, mint a kibernetika és a mesterséges intelligencia, és általában egy közeli jövőbeni Földön játszódik, ahol az antagonisták jellemzően megacégek vagy mesterséges intelligenciák vannak. Bár a film a megjelenésekor nem volt nagy siker, népszerűsége gyorsan nőtt, amikor világszerte bemutatták, és a mai napig sok modern trend és aggodalom tükröződik benne. (Akárcsak egy másik Ridley Scott-filmet, az Alient) a műfaj remekművének tartják, és nemrég Dennis Villeneuve rendezésében elkészült a fenomenális folytatás is Blade Runner: 2049 címmel.

1. Star Wars: V. és VI. epizód

Bármelyik ’80-as évek (vagy akár minden idők) sci-fi listája hiányos lenne anélkül, hogy legalább egy Star Wars-film ne szerepeljen rajta. A ’80-as években kettő is megjelent: Star Wars: V. epizód – A Birodalom visszavág és Star Wars: VI. epizód – A Jedi visszatér. Ezek a filmek az ifjú Luke Skywalker csillagok közötti utazásának második és harmadik részét követik nyomon, miközben felfedezi, hogy mit jelent Jedinek lenni, és megpróbál segíteni a lázadóknak, hogy legyőzzék a birodalmat és az azt uraló Sith-eket. Ahogy ő és barátai rájönnek, ezt sokkal könnyebb mondani, mint megtenni.

A Star Wars franchise az egyik legnagyobb a világon. Míg ez a két film az eredeti trilógia utolsó része volt, az előzménytrilógia majdnem egy évtizeddel később jött, a folytatásos trilógia pedig még egy évtizeddel később. Bár mind az előzmény-, mind a folytatás-trilógia vegyes reakciókat váltott ki a rajongók és a kritikusok körében, minden negatívum nyilvánvalóan nem volt hatással a franchise népszerűségére, hiszen több spin-off film is készült vagy készül, sőt a Disney több új sorozatot is elkezdett készíteni az univerzumban, például a Disney+ számára az aprólékosan kidolgozott The Book of Boba Fett című sorozatot. A The Mandalorian című sorozatuk és az abból készült spin-offok mind közvetlenül erre a trilógiára épülnek, és csak néhány évvel a birodalom bukása után játszódnak. Ez a két klasszikus film a sci-fi műfaj egyik alapműve, és szó szerint megmutatták, hogyan kell trilógiát és franchise-t csinálni, és úgy tűnik, népszerűségük soha nem fog csökkenni.