TECH HÍREK – Megtörtént, amit nemrég még lehetetlennek tartottunk: a Twitter igazgatótanácsa elfogadta Elon Musk 44 milliárd dolláros ajánlatát, aminek következtében az excentrikus milliárdos a közösségi platform teljhatalmú urának érezheti magát.
Elon Musk megcsinálta. Kitalálta, hogy kell neki a Twitter, és meg is szerezte magának. Foglaljuk csak össze röviden, hogy mi történt! Április elején derült ki, hogy 9,2%-os részesedésével Musk lett a cég legnagyobb részvényese. Ezután felkérték, hogy csatlakozzon a Twitter igazgatótanácsához, de ezt elutasította, majd április 14-én meglepetésszerű ajánlatot tett a vállalatra, mondván, hogy a szólásszabadság bástyájaként szeretné „felszabadítani” a benne rejlő lehetőségeket.
A Twitter megpróbálta elhárítani az ajánlatát, és azzal fenyegetőzött, hogy felhígítja mindazok részesedését, akik 15%-nál nagyobb részesedést vásárolnak a cégben. A Twitter álláspontja azonban megváltozott, miután Elon Musk további pénzügyi részleteket közölt a tervezett ajánlatáról.
Mi lehet Elon Musk célja?
Saját bevallása szerint a tartalmi korlátozások enyhítésétől a kamuprofilok felszámolásáig hatalmas terveket dédelget a friss Twitter-keresztapa. Az ő szavaival:
„A szólásszabadság a működő demokrácia alapköve…”
„…a Twitter pedig az a digitális főtér, ahol az emberiség jövője szempontjából létfontosságú kérdéseket vitatnak meg” – mondta Musk az üzletet bejelentő nyilatkozatában.
„Szeretném továbbá a Twittert minden eddiginél jobbá tenni azáltal, hogy új funkciókkal bővítem a terméket, az algoritmusokat nyílt forráskódúvá teszem a bizalom növelése érdekében, legyőzöm a spambotokat, és minden embert hitelesítek” – tette hozzá.
„A Twitter óriási potenciállal rendelkezik – alig várom, hogy a céggel és a felhasználók közösségével együtt dolgozhassak ennek kibontakoztatásán.”
Ugyanakkor a helyzet pikantériája, hogy maga Elon Musk is arról ismert, gyakran összeütközésbe kerül újságírókkal és blokkolja kritikusait – ehhez képest tegnap azt sugallta, hogy a Twittert a vita fórumának tekinti.
„Remélem, hogy még a legrosszabb kritikusaim is a Twitteren maradnak, mert ezt jelenti a szólásszabadság” – írta néhány órával az üzlet bejelentése előtt, ám valószínűleg senki sem hibáztathatja a közvéleményt amiatt, hogy egy kicsit szkeptikus a multimilliárdos techguru szólásszabadságot éltető szólamainak hallatán.
A felvásárlás részeként, amely várhatóan még idén lezárul, a Twitter részvényeit kivezetik a tőzsdéről, és a céget magánkézbe adják.
Musk azt sugallta, hogy ez szabadságot ad neki arra, hogy az általa kívánt változtatásokat hajtsa végre az üzletben. Többek között azt javasolta, hogy engedélyezzék a hosszabb posztokat, és vezessék be a közzététel utáni szerkesztés lehetőségét.
A Twitter részvényei hétfőn több mint 5%-os emelkedéssel zártak az üzlet bejelentése után, ez az ár azonban alacsonyabb maradt Musk részvényenkénti 54,20 dolláros ajánlatánál, ami annak a jele, hogy a Wall Street szerint túlfizet a cégért.
Elon Musk persze azt mondta, hogy őt „nem érdekli a vásárlás gazdaságossága.” Azonban egy olyan vállalatot vesz át, amelynek pénzügyi teljesítménye már eléggé megkérdőjelezhető. Befolyása ellenére a Twitter ritkán termel nyereséget, és a felhasználók száma – különösen az Egyesült Államokban – lassult.
A 2004-ben alapított vállalat 2021-ben 5 milliárd dolláros bevétellel és világszerte 217 millió napi felhasználóval zárta a 2021-es évet, ami töredéke más platformok, például a Facebook által elért adatoknak.
Miért kerülhetett sor erre a lépésre?
Leginkább azért, mert a Twitter egyre nagyobb nyomással néz szembe a politikusok és a szabályozó hatóságok részéről a platformján megjelenő tartalmak miatt. Bal- és jobboldali kritikákat egyaránt kiváltott a platformon megjelenő félretájékoztatás korlátozására tett erőfeszítései miatt, különösen a tavaly január 6-i események után.
Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó lépésként tavaly kitiltotta Donald Trump volt amerikai elnököt, a Twitter talán legbefolyásosabb felhasználóját, az „erőszakra való felbujtás” kockázatára hivatkozva.
Ahogy Elon Musk már akkoriban megjegyezte: „Sokan nagyon elégedetlenek lesznek azzal, hogy a nyugati parti csúcstechnológia [cég] a szólásszabadság de facto döntőbírája lesz.”
A felvásárlás hírét a jobboldal az Egyesült Államokban ujjongva fogadta, bár Trump hétfőn azt mondta a Fox Newsnak, hogy nem tervezi, hogy újra csatlakozik a platformhoz.
Szólásszabadság vagy az emberek szabad befolyásolása?
Ahogy Elon Musk maga fogalmazott, ez az egész nem a „gazdaságról”, hanem a hatalomról és a befolyásról szól. A cég magánkézbe vételével gyakorlatilag teljes kontrollt gyakorolhat a Twitter felett anélkül, hogy bárkinek bármilyen valós befolyása lehessen a döntéseire.
Megvan a hatalma, hogy azt csináljon a céggel, amit akar. A gyakorlatban ez sokkal enyhébb moderálási politikát jelent majd.
Azt is mondja, hogy nyilvánosságra fogja hozni a Twitter algoritmusát – hogy az emberek jobban megértsék, hogyan működik ez a platform.
Mint már említettük, a lépés nyitva hagyja az ajtót Donald Trump visszatérése előtt a platformra, bár ő egyelőre inkább saját közösségi médiaplatformját, a Truth Social-t szeretné használni.
A konzervatívok évek óta azzal érvelnek, hogy a Twitter elfogult velük szemben – így aztán elragadtatással fogadták a hírt az amerikai republikánusok.
Másokat viszont megdöbbentett, hogy milyen lehet a Twitter a platform erős moderálása nélkül. Elég csak megnézni, mennyi kritikát kapott a Facebook, amiért nem szüntette meg a QAnon összeesküvés-elmélethez kapcsolódó csoportokat, vagy a Stop the Steal mozgalmat, hogy elképzelhessük, mennyi kritika éri most Elon Muskot.
A Twittert most az a veszély fenyegeti, hogy a korlátlan szólásszabadság a közösségi médiában katasztrofális helyzeteket idézhet elő – főleg, ha a „korlátlan” egyben azt is jelenti, hogy Elon Musk korlátlanul terjesztheti mindazt, amit csak szeretne…
A kreatív vezetők rákfenéje
Jessica E. Lessin a The Informationon közzétett elemzésében érdekes tényeket vázol fel az Elonhoz hasonló „kreatív vezetők” viselkedését illetően. Mint fogalmaz, egy ilyen alkotó:
„…a világot és a vállalatait platformként tekinti arra, hogy hirdesse, ami fontos neki, beleértve a márkáját is.”
„Ez óriási elmozdulás a vezérigazgató tipikus szerepétől, amely egy vállalat vezetéséből és a részvényeseknek való elszámoltatásból áll. A legtöbb vezérigazgató igyekszik elrejteni az eladásokat. Ő ezzel hivalkodik.”
Amint írja, a tendencia, hogy a vezérigazgatók elsősorban a saját személyes ambícióiknak és márkáiknak felelnek, nem fog megállni Elonnal. Manapság minden technológiai alapító felnéz (legalábbis valamelyest) Elonra. A Twitter átvétele mélyreható következményekkel jár majd a részvényesekre, az alkalmazottakra és azokra, akik megpróbálják őket felelősségre vonni (pl. a sajtó és szabályozó hatóságok).
Természetesen, ha kreatív vezérigazgató akarsz lenni, szükséged van egy platformra.
Elonnak most lett egy. Donald Trump is szeretne egyet (Truth Social). Marc Andreessen a Clubhouse-t. Felkészülhetünk a Twitter-klónok és más, olyan figurák tulajdonában és működtetésében lévő, testre szabott technológiai platformok felemelkedésére, amelyek segítségével a közbeszédet a saját akaratuk szerint akarják alakítani. Thiel kísérlete a Gawker bezárására és Jeff Bezosnak a Washington Post megvásárlására tett próbálkozása gyerekjátéknak tűnhet majd ahhoz képest, amikor a világ leggazdagabb emberei úgy gondolják, hogy a saját információs szupersztrádájukat birtokolhatják.
Forrás: BBC, The Washington Post
🚀💫♥️ Yesss!!! ♥️💫🚀 pic.twitter.com/0T9HzUHuh6
— Elon Musk (@elonmusk) April 25, 2022
