TESZT – A Magyarországon Tini Nindzsa Teknőcök néven ismerős franchise visszatért a beat’em up stílushoz, amiben amúgy a legjobb volt a nyolcvanas, kilencvenes évek során. A több alkalommal is rebootolt négy teknős mellé mások is beszállnak a bunyóba, ami ezúttal is barátokkal tekinthető igazán kiemelkedő produktumnak, igaz, egyedül is korrekt alkotásként érdemes kezelni.

Ez egy kiváló játék, de csak annak, aki nem a modernebb úgymond élmények iránt érdeklődik.

Hatoscsatorna

Nos, nem a DIGI TV utódjaként tekinthető csatornára gondolok, hanem a Channel 6-re, ahol egy tudósítás balul sül el: a Szabadság-szobrot Shredder (magyarul, ha nem csal az emlékezetem, Zúzóként nevezték meg a képregényekben…) és bandája (eredetileg Fürge-láb harcosok) saját formájára alakítja. Így a négy teknős (Leonardo, Raffaello/Raphael, Donatello, illetve Michelangelo), továbbá Splinter (Szecska mester) és April O’Neil útnak ered… ja, természetesen a hokimaszkos Casey Jones sem marad ki. Tizenöt pálya vár a csapatra, és egy oldschool beat’em upot tessék elképzelni, de a kilencvenes évek nagy címeihez képest sokkal nagyobb összetettséget és lehetőséget kapunk. Például ott egy tutorial, ami huszonegy eltérő mozdulat elsajátításában fog hatalmas segítség lenni. A régebbi játékokhoz képest például a dash kiemelendő újítás: ezzel bizonyos támadások elől ki tudunk oldalazni, és bizony nagyon rövid időn belül alkalmazni fogjuk, mivel a Teenage Mutant Ninja Turtles: Shredder’s Revenge (majd a végén leírom rendesen is) tempója eszeveszettül gyors. A jó időzítést mihamarabb megtanulni nagyon eredményes lesz. Viszont vannak levegőből indítható támadások, plusz meg is ragadhatjuk ellenfeleinket, akik adott esetben pont ezek valamelyikét hordozzák magukon gyenge pontként.

Karaktereinknek amúgy van egy különleges támadása, és minél több sebzést viszünk be, annál nagyobb hatása lesz, és a végén egy harmadik szinten lehet, ám az sem nagyon fogja teljesen kitölteni a képernyőt, így érdemes lesz stratégikusabban alkalmazni azt. Ellenfeleink között pedig azért van változatosság rendesen; a Fürge-láb harcosokon túl pl. Baxter figuráit, esetleg az X Dimenzióból származó lényeket. Érdemes a színüket figyelembe venni, mert ezek a fegyvereiket és az általunk alkalmazandó stratégia azonosítását segítik. A játék segíteni fog, és olyan érzésünk is lehetne ettől, mintha az 1990-es évek elején-közepén néznénk mondjuk a német Pro7 szombat reggeli rajzfilmblokkját. Hazánkban nem volt ilyen akciórajzfilmesdi, mert ömlesztve voltak a programok, de nyugaton ennek keletje volt, sőt, van. A bossfightok esetében nem csak az elvárt, népszerűbb karaktereket láthatjuk, de néhány mozdulatot szerintem nem egyszerű kikerülni, de Bebop és Rocksteady (szerintem nekik nincs magyar nevök!) talán túlzottan gyakran voltak alkalmazva. Eh, semmi sem tökéletes.

Többen jobb

Akár hatan is játszhatunk együtt, és bizony így kifejezetten szórakoztatóvá válik a Teenage Mutant Ninja Turtles: Shredder’s Revenge. Mi van akkor, ha valaki kifekszik (és ez be fog következni, ugyanis szerintem egészen kaotikus élmény keletkezik, és talán ezt nevezném a játék egyik negatívumának)? Nos, ekkor egy pizzát kínálhatunk bajtársunknak, de ezzel saját bőrünk épségét fogjuk kockáztatni. Ne felejtsük el egymás tenyerébe csapni, ugyanis ezek buffokat biztosíthatnak. Amúgy eddig nem is nagyon mondtam, hogy van egy arcade mód, ahol néhány életünk van, és ezzel kell végigmenni (tehát echte játéktermi), és van a sztori mód, ahol egy világtérképet kapunk, és ha kifogyunk az életekből, újra lehet próbálni a pályákat, s így a titkokat is esetleg megtalálhatjuk, a karaktereinket is fejleszthetjük (több támadás, több életerő), úgyhogy ez ügyesnek hangzik. És akkor még ott vannak az NPC-k is. Leszámítva az easter eggeket, az ő kéréseik teljesítése is hasznos tud lenni. Itt jön be a másik negatívum: egyetlen sztorimódos elmentés van, miért nincs három? Jó, egy végigjátszás általában három óra alatt elintézhető, de sok dolog miatt lehet és érdemes is újra nekiülni, de a történet rövidsége elviszi itt a harmadik negatívumot. A kihívásokra törekvőknek ezúton kívánok sok szerencsét a ne sebződj meg achievementek/trófeák eléréséhez.

6, de fejre állítva

A Teenage Mutant Ninja Turtles: Shredder’s Revenge lazán megérdemel egy kilencest. A grafika pontosan az a kiváló pixeles stílus, ami során legutóbb kiemelkedően jó volt a franchise (a Turtles in Time alcímű rész hatása tetten érhető a játékmenetben is). Részletes, kidolgozott minden, a karakterek animációja tetszetős és kifinomult, és nagyok sok esetben az eredeti szinkronhangok visszatértek. De nem csak a vizualitás a jó, hanem az audiovizualitás: a soundtrackben Tee Lopes mellett Raekwon, Mike Patton, vagy Ghostface Killah (tehát van egy kis Wu-Tang beütés…) szolgáltatja a talpalávalót (ökölalávalót?), így a 90-es évek stílusa megvan. Szóval szórakoztató kooperatívan, változatos, részletes audiovizualitás, remekül kidolgozott pályák, gyors harcok, és ezzel szemben nehéz több játékosnál nyomon követni, hogy pontosan mi is történik, túl rövid a sztori, és talán jobb lett volna egynél több elmentés. A játék lazán megérdemli a kilencest, ajánlott vétel.

-V-

Kiadó: Dotemu

Fejlesztő: Tribute Games

Stílus: Beat’em up

Megjelenés: 2022. június 16.