A brazil CADE a szaúd-arábiai versenyhivatal után a második állami szervezet, ami elfogadta, hogy a Microsoft felvásárolhatja az Activision Blizzardot.
A VGC idézte, hogy a CADE mivel magyarázza a redmondi cégnek adott zöld utat. Ezt magyarra fordítva közöljük: „”Tekintettel a Call of Duty hatalmas népszerűségére, arra lehet következtetni, hogy ha az Activision Blizzard játékai nem lennének többé elérhetőek a Sony konzoljain, a PlayStation-felhasználók dönthetnének úgy, hogy Xboxra vagy akár PC-re váltanak, hogy továbbra is hozzáférjenek a franchise játékaihoz. Másrészt az is ésszerű feltételezés, hogy ha a közelgő Call of Duty-játékok kizárólag a Microsoft ökoszisztémájára korlátozódnának, a PlayStation márkájához hűséges játékosok egyszerűen elhagyhatnák a sorozatot, és keresletüket más, kedvenc konzoljukon elérhető játékok felé terelnék. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy a Microsoft potenciálisan kifizetődőnek tartja az Activision Blizzard játékaira vonatkozó kizárólagossági stratégia bevezetését még akkor sem, ha egy ilyen irányú döntés az eladások, a felhasználók, sőt, a Call of Duty népszerűségének jelentős részének feláldozásával járhat. Egy ilyen stratégia ugyanis elméletileg hozzájárulhatna az Xbox-eladások fellendítéséhez, a Game Pass előfizetői bázisának bővítéséhez és a Microsoft ökoszisztémáján belüli hálózati hatások erősítéséhez, így rövid távon ellensúlyozhatná a játékok értékesítéséből származó bevételkiesést.
Az exkluzív játékok a Microsoft és a Sony Interactive Entertainment közötti verseny egyik mércéje, bár eddig egyetlen cég sem fejlesztett vagy szerzett olyan exkluzív játékot, amely döntően valamelyik konzol javára billentette volna a mérleget. Ennek oka, hogy a saját fejlesztésű exkluzív játékok kevésbé népszerűek és kevesebb bevételt jelentenek mint a harmadik féltől származó AAA-játékok, amelyek Xboxon és PlayStationön is elérhetőek. Mint már láttuk, a Nintendo jelenleg nem támaszkodik az Activision Blizzardtól származó tartalmakra. A Sony viszont számos előjellel rendelkezik – a világ vezető márkájának ereje több mint 20 éve, széleskörű tapasztalat az ágazatban, a legnagyobb felhasználói bázis, a legnagyobb telepített konzolbázis, az exkluzív játékok robusztus katalógusa, partnerségek több kiadóval, márkahű fogyasztók stb. – amelyeknek hozzá kell járulniuk a PlayStation versenyképességének megőrzéséhez egy lehetséges, a [felvásárlási] művelet utáni forgatókönyvben még az Activision Blizzard tartalmaihoz való hozzáférés esetleges elvesztése esetén is.
Továbbá fontos kiemelni, hogy a CADE tevékenységének központi célja a verseny védelme mint a brazil fogyasztók jólétének előmozdításának eszköze, és nem egyes versenytársak sajátos érdekeinek védelme. Végül is nem lehet szem elől téveszteni azt a tényt, hogy a 12.529/2011. sz. törvény által védett jogi eszközök birtokosa a kollektivitás, és nem a versenytárs/gazdasági szereplő mint egyéni jogalany. Ebben az értelemben bár elismerjük, hogy a PlayStation konzolok felhasználóinak egy része (a Sony-tól) úgy dönthet, hogy az Xbox-ra tér át abban az esetben, ha az Activision Blizzard játékai – és különösen a Call of Duty – kizárólagosan a Microsoft ökoszisztémájába vándorolnak, az SG/Cade nem gondolja, hogy ez a lehetőség önmagában veszélyt jelentene a konzolpiac egészének versenyére,” írta a regulátor.
Eközben a hazai pályán, az Egyesült Államokban a FTC, az amerikai szövetségi kereskedelmi bizottság legkésőbb november végén fog döntést hozni a közel 70 milliárd dolláros megállapodásról, írja a Dealreporter. A vizsgálatuk egyelőre személyzeti szinten folyik, de várhatóan az elkövetkező hetekben a Versenyhivatalon keresztül a biztosok elé fog jutni. A munkatársaknak állítólag jelentős aggályaik vannak, és emiatt számos, a tranzakciót ellenző versenytárssal, köztük a Sonyval és a Google-val is tárgyalt.
Az európai versenyfelügyelet november 8-áig adott ideiglenes határidőt az ügylet jóváhagyására, vagy az Egyesült Királyságban található verseny- és piacfelügyelet, a CMA példáját követhetik, hogy egy második, részletesebb vizsgálati szakasz kezdődjön el…