MOZI HÍREK – Neil Gaiman pontosan felsorolta, hogy szerintem milyen típusú emberek panaszkodtak a The Sandman sokszínűségére. Azt mondja, hogy el kellene olvasniuk a képregényeket.
Neil Gaiman majdnem annyi időt töltött az online trollokkal való küzdelemmel, mint amennyit a Netflixen futó Sandman-sorozatának népszerűsítésével, mióta a fantasy-sorozat idén debütált. Még most is, hogy az első évad már néhány hónapja lement, a második pedig már a fejlesztés felé tart, Gaiman még mindig próbálja elmagyarázni, hogy a sorozatban hozott szereposztási döntések mind a képregényeiben találhatók. Ha az embereket érdekli, talán el kellene olvasniuk azokat, mielőtt megosztanák véleményüket az interneten.
Amikor a The Sandman megérkezett a Netflixre, egyesek komoly kritikával illették, amiért a karaktereket fekete színészek játszották, egyes karakterek nemét megváltoztatták, stb. stb.
Bár Gaiman bevallottan igyekezett nem reagálni a panaszok nagy részére, folyamatosan azon kapta magát, hogy harcolni kényszerül. Igyekezett elterelni a figyelmet a kicsinyes panaszokról, hogy kiket kellett volna és kiket nem kellett volna szerepeltetni a sorozatban, és hogy az emberek egyszerűen csak élvezzék a sorozatot. Nemrég megerősítette az álláspontját a nem bináris sztár, Mason Alexander Park, illetve Kirby Howell-Baptiste szerepének castingja kapcsán, amikor az Inverse-nek nyilatkozott. A következőket mondta:
„Ó, és néha az emberek kiabálnak velünk, hogy kitaláltuk ezeket a meleg karaktereket, akik nem szerepelnek a képregényekben.”
„Mire mi azt mondjuk: >>Olvastátok a képregényeket?<<. Erre ők: >>Nem.<< Mire mi: >>A képregényekben melegek voltak.<< Erre ők: >>Nagyon woke-ok vagytok, senki sem fogja nézni a szörnyű sorozatotokat.<< Aztán négy hétig a világ első helyén voltunk. Erre ők: >>Ezek mind robotok! Utálunk titeket. Woke-ok!<< Ez egy furcsa butaság. Ezek a panaszkodók nem szeretik a melegeket, nem szeretik a feketéket, és nem szeretik a nőket. És ha megnézed a profiljukat, nem szeretik a vakcinákat, nem szeretik a demokratákat, és nem szeretnek szavazni.”
Miért is zavar egyeseket a képernyőn látható sokszínűség?
Ez az örök kérdés, amire messze nem létezik mindenki számára kielégítő válasz. Hollywood igyekszik a kisebbségi csoportokat láthatóbbá tenni, a bőrszíntől kezdve a nemekig és a szexuális identitásig. Ennek során számos szereposztási döntés okozott súrlódást egyes személyek részéről, és ahogy az várható volt, a közösségi médiában általában.
Ma már nagyon kevés olyan film és tévéműsor készül, amelyben ne lenne legalább egy fekete vagy ázsiai főszereplő, egy LMBTQ+ közösséggel azonosítható karakter, egy kiemelkedő női szereplő és így tovább.
Ez általában véve egy jól fogadott változás az iparágban. Ám amikor ez azzal jár, hogy a karaktereket megváltoztatják, hogy megfeleljenek egyes paramétereknek, az az a pont, ahol a közösségi média sötét fordulatot vesz. Egyes érvelések szerint az egyenlőség és a sokszínűség a filmekben nem csak azt kellene, hogy jelentse, hogy veszünk egy jól bevált karaktert, és megváltoztatjuk, hogy megfeleljen egy dobozba illő feladatnak. Talán inkább többet kellene tenni új ikonikus karakterek létrehozásáért.
Forrás: Inverse
