TESZT – Ez a játék egy 1992-ben megjelent Super Famicom RPG volt, amiből 2005-ben egy 3D-s PS2 remake készült -Minstrel Song- alcímmel, és ennek felújítása jött ki a nyugaton 17 évvel később. Itt legalább jogos az ilyen arcfelvarrás, ami a The Last of Us első részének abszolút felesleges volt; a Square Enix a JRPG-i közül egy szokatlan IP-hez nyúlt hozzá, de ezt viszonylag jól tette.

 

A Romancing SaGa -Minstrel Song- egy lenyűgöző felújított kiadásban tér vissza, új játékelemekkel és minőségjavító funkciókkal! Készülj fel egy még mélyebb történetre és egy még izgalmasabb kalandra!

 

 

Más út

 

A Final Fantasy II-ben volt eltérő a szintlépési mechanizmus, és többnyire a SaGa címek sem azt a sémár követik, hogy X tapasztalati pont elérésekor Y-nal javul Z statisztika. Nyolc különböző karakter van, és mindenki a világ eltérő pontján lát hozzá a sztorihoz (ők Albert, Aisha, Gray, Claudia, Jamil, Barbara, Barbarian, Hawke), mind eltérő karaktertípussal. A karakterünk és annak neme ki(nem)választása után mindenki egyedi intrót kap, majd Mardiasban neki lehet látni a küldetéseknek és mellékküldetéseknek. Minden esetben lesz egy lantos (talán így lehet a minstrelt megfelelően fordítani), aki a három, háborúban elesett ősről beszél: le kell győzni Saruint, amihez a sorsköveket (Fate Stones) kellene megtalálni. A nagy területen van fast travel, de a narratíva nem mindig tiszta arról, hogy hova kell menni. Nincsenek a térképen jelzések a küldetésekről, így aki eltéved, akarva-akaratlanul grindolni fog, miközben megtalálná a célpontot. Eközben a csapat folyamatosan változhat, ugyanis maximum öt főből állhat (a cserélgetést a lantosnál lehet elvégezni, akár őt is meg lehet győzni a csatlakozásról), és nem szabad sokszor eltaknyolni 0 HP-vel a körökre osztott csaták során, ugyanis ha nem megyünk egy szállóra megpihenni, idővel elfogy a karakter életpontjai (nem HP!), ami azt jelenti, hogy annak a karakternek annyi. A főszereplőnk esetében ez egy Game Overrel ér fel.

Érdemes megjegyezni, hogy a harcok után mindig újra maximum HP-nk lesz, de cserébe a harcok (az ellenfelek láthatóak a térképen!) nem egyszerűek, és ezzel tolja a játékost afelé, hogy kibalanszolt csapattal rendelkezzen. Kis ugrás a karakterfejlődésre: a statjaink (pl. sebesség, egészség…) véletlenszerűen növekednek a harcok után, a karakterek pedig több fegyvert is magával vihet egyszerre, és az azonos típus különleges támadást eredményezhet, ami eleinte a fegyver elkopásához vezethet (és ekkor a kovácsnál helyre kell rakni). A kiegyensúlyozottság fontos: az eltérő karakterosztályok újakat nyitnak, illetve új képességeket szereznek idővel. Kissé bonyolult, de nem véletlenül tért el a Final Fantasy III is a szokatlan II-es szintlépéses rendszertől: túlzottan eltért a SaGa a trendtől.

 

 

A la conquete

(mert a Taxi 2 soundtrackje szól)

 

A Romancing SaGa -Minstrel Song- Remastered korosnak hat felújítva is. Nem vitás: a játékipar legtöbb AAA terméke nem engedi el a játékos kezét, de ez a játék a ló túloldalára esett. Mardiast fel lehet fedezni, de ha nem valami izgalmas, csak frusztráló tud lenni, hogy folyamatosan terhelés alatt van minden és mindenki és értelmetlennek hat az egész. (Ismerős?) A mellékküldetések túlnyomó többsége pedig a tipikus keresd meg ezt a tárgyat és hozd ide nekem típusúak. 1992-ben talán frissnek hathatott, de ma inkább úgy érződik, hogy a játék nem találja a helyét, és nem véletlenül nem emelt át mindent a folytatás ebből a részből. Persze, a rajongóknak ez tetszik, de rajtuk kívül inkább az ellenkezőjét érték el a fejlesztők.

A játék tempóját nem véletlenül lehet PlayStationön az R3-mal duplájára emelni (ilyesmi talán a Final Fantasy pixel remasterekben is volt; azok hamarosan PS4-re és Switchre is megjelennek), de a bevált jobb analóg karos kamerakezelés kimaradt kényelmi funkcióként. A rögzített kameraállások nem passzolnak ide, a művészeti stílus pedig szintén furcsa: egy 3D-s játékban a 2D-s sprite-ok rekreálása nem tekinthető kellemes élménynek, hiába a kifinomított textúrák tömkelege. Ki kell mondani, hogy ez még mindig csak egy PS2-es játék, és többnyire úgy is néz ki. Legalább a soundtrack kellemesnek nevezhető, így azt bűn lenne kritizálni: akár önmagában is érdemes meghallgatni.

 

 

Nem romantikus sága

 

A Romancing SaGa -Minstrel Song- Remastered azért kap egy hetest, mert az eredeti próbált újítani, és a PS2-es remake ezt a gondolatmenetet tovább vitte, a remasterelt újrakiadás pedig folytatta a gondolatmenetet. A kísérletinek tekinthető termék nem rossz, így kissé szubjektív lehet, hogy kinek milyen értékelés jut az eszébe. A rajongóknak értelemszerűen ez ajánlott vétel, mert hozza, amit kell, de azt leszámítva ez egy jó játék. Emiatt egy hetest kap, de aki a hagyományosabbnak nevezhető JRPG-ken nőtt fel (vagy ilyesmit keres), ne ugorjon rá az első adandó alkalommal. Legalább PC-n nincs benne a Denuvo nevű rák, holott a Square Enix majdnem mindenbe bele szokta tenni (még abba is, amibe nem kéne). Na lehet fogadni, hogy egy, esetleg két napon belül ismét felbukkan-e valami karakterhalmaz az elkövetőjétől.

-V-

---

Kiadó: Square Enix

Fejlesztő: Square Enix, Bullets

Stílus: JRPG

Megjelenés: 2022. december 1.