Újabb pert kapott a redmondi techcég a nyakába, miközben az európai és az Egyesült Királyságért felelős piaci felügyelők is tapogatóznak a 68,7 milliárd dolláros tranzakció kapcsán.
A Bloomberg Law írt arról, hogy a játékosok trösztellenes pert indítottak a Microsoft ellen (ennek dokumentumja itt olvasható), mert szerintük nem lenne vetélytársa a cégnek, ha övék lehetne az Activision Blizzard King. A keresetet tíz személy nyújtotta be San Franciscóban, és ők az Activision Blizzard játékain játszanak több platformon is. Csak egyikük nevezte meg a PlayStationt az általa használt platformként.
„A Microsoft már most is az iparág egyik legnépszerűbb és legnagyobb videojáték-ökoszisztémáját irányítja. A tervezett felvásárlással a Microsoft páratlan pozíciót szerezne a játékiparban, így a legnagyobb számú „kötelező” játékkal és ikonikus franchise-zal rendelkezne. Az Activision Blizzard Microsoft általi tervezett felvásárlása jelentős veszélyt jelent a felperesekre és a nagyközönségre nézve, mivel a tervezett felvásárlás jelentősen csökkentheti a versenyt az érintett termékpiacok mindegyikén, és veszteséget okozhat a felpereseknek és a nagyközönségnek magasabb árak, kevesebb innováció, kevesebb kreativitás, kisebb fogyasztói választék, csökkent termelés és egyéb lehetséges versenyellenes hatások formájában, amelyek megfosztják a felpereseket és a nagyközönséget a verseny üdvös előnyeitől,” írják a keresetben.
Felsorolták a Microsoft összes felvásárlását és összeolvadását 2014 óta, és a 2020-as ZeniMax Mediával zárul a lista (ennek leányvállalata a Bethesda), de a Rare-nél kisebb hibát ejtettek, ugyanis ezt a stúdiót a dokumentum szerint 2022-ben szerezte meg a redmondi óriás. Ez téves, ugyanis a Rare 2002 óta az Xbox Game Studios része. A keresetben még azt is olvashatjuk, hogy a Microsoft ezzel redukálná a dolgozók választási lehetőségeit, ami azért is lehet probléma, mert az Activision Blizzard ellen is több per és eljárás indult. A Microsoft szóvivője pedig a szokásos reakcióval élt (bővíti a versengést, több lehetőséget ad a játékosoknak és fejlesztőknek, ahogy a techcég több emberhez akar több játékot elvinni).
Eközben a CMA (az Egyesült Királyság verseny- és piacfelügyeleti hatósága) közzétette a tanulmányát, amit több mint 2600, a közösségtől két októberi hét során kapott emailből írt össze. A 2600-ból kb. 500-at nem vettek figyelembe, ugyanis „abuzív, más tartalommal nem rendelkező volt, üres, érthetetlen, vagy nem angol nyelvű volt, esetleg nem az Egyesült Királyságból származó fogyasztóktól érkezett”, de a másik 2100 megfelelt a CMA kritériumainak, és a szabályzó szerint a kommentelők kb. háromnegyede támogatná a tranzakciót. A CMA végső jelentésének legkésőbb március elsején meg kell jelennie.
A támogatók indokai közül néhány példa: a Sony és a Nintendo erősebb a Microsoftnál a konzoljátékok terén, és az egyesülés segítene a Microsoftnak versenyre kelni velük, a Microsoft nem tenné az Activision Blizzard tartalmát kizárólag az Xboxra, mert jelentős potenciális bevételtől esne el a rivális platformoktól; a felvásárlás csak egy reakció a Sony üzleti modelljére, amely történelmileg a népszerű cross-platform játékfranchise-okhoz, például a Final Fantasyhez és a Silent Hillhez való exkluzív tartalom vagy korai hozzáférés biztosítását jelentette; illetve a Microsoft így jobb vezetést tehet az Activision Blizzard élére, illetve ösztönözheti, hogy a Call of Duty-n kívül más játékokba is többet fektessen be. Az ellenzők pedig azt állítják, hogy a fúzió konszolidációhoz vezetne, és káros precedenst teremtene a játékiparban a nagy kiadók felvásárlásával ahelyett, hogy a szerves növekedést ösztönözné; a Microsoft a Call of Duty-t kizárólag az Xbox-exkluzívvá teszi, ahogyan azt a Bethesda játékaival tette, miután felvásárolta a ZeniMax Mediát; a Microsoft meg tudná szerezni a többjátékos előfizetések piacát, mivel megengedheti magának, hogy veszteségesen adjon hozzá játékokat a Game Passhoz, és a cég már most is domináns a felhőalapú játékokban, így az egyesülés hatással lehet az új belépők jövőjére ezen a területen.
A Reuters pedig arról írt, hogy az Európai Bizottság egy 91 oldalas kérdéscsomagot küldött ki a tranzakció kapcsán, és nagy eséllyel sok fejlesztő és kiadó megkaphatja a pakkot. Az antitröszt szervezet ilyen kérdéseket tesz fel: A jobb minőségű Activision Blizzard játékok Xbox-exkluzívok lesznek? A kiadó játékainak ára növekedni fog a vetélytárs platformokon? A játékok később jelennek meg a többi platformon? Lesznek Xbox-exkluzív tartalmak és funkciók? A Reutersnek írt közleményében pedig a Sony-t bírálta megint a Microsoft (piaci vezetőként nevezve őket; aggódik a Call of Duty miatt; ugyanaz a játék mind a két konzolgyártó termékcsaládján ugyanazon a napon jelenik meg, illetve a játékosoknak több hozzáférést akarnak adni a játékokhoz, nem pedig kevesebbet).
Így állunk most.
Forrás: WCCFTech, Gamesindustry, Gamesindustry
