Két külsős (tehát nem közvetlenül a Sony által birtokolt) IP-t nevezett meg a redmondi cég az Egyesült Királyság piac- és versenyfelügyeleti hivatalának, a CMA-nak benyújtott 111 oldalas válaszában. (Tegnap az amerikai kereskedelmi szövetségi bizottságnak, az FTC-nek benyújtott 37 oldalas válaszukról írtunk – nekik megered a kezük, annyi szent…)
„A kizárólagossági stratégiák nem ritkák a játékiparban, és más piaci szereplők is saját tartalmakhoz való hozzáféréssel rendelkeznek. Mind a Sony, mind a Nintendo exkluzív first-party játékai a legkelendőbbek közé tartoznak Európában és világszerte. A Sony jelenlegi exkluzív tartalma olyan kiemelkedő first-party címeket foglal magában, mint a The Last of Us, a Ghosts of Tsushima, a God of War és a [Marvel’s] Spider-Man.
A Sony a kifejezetten exkluzív tartalmak mellett olyan megállapodásokat is kötött külsős kiadókkal, amelyek megkövetelik az Xbox „kizárását” azon platformok közül, amelyeken ezek a kiadók terjeszthetik játékaikat. Néhány kiemelkedő példa ezekre a megállapodásokra: Final Fantasy VII Remake (Square Enix), Bloodborne (From Software), a hamarosan megjelenő Final Fantasy XVI (Square Enix), és a nemrég bejelentett Silent Hill 2 Remake (Bloober Team). A Nintendo exkluzív tartalmai között olyan világszerte ismert és ikonikus franchise-ok szerepelnek, mint a Super Mario, a Zelda, a Xenoblade, a Pokémon és az Animal Crossing,” írja a Microsoft.
Csakhogy ez már megint a mások szemében a szálka keresése, miközben egy gerenda áll ki a Microsoft szeméből. A Starfield nem lesz PlayStation 5-ön, és nem kizárt, hogy soha nem lesz natív port belőle (még az Xbox Game Passos, felhőből futó verziót is ki lehet zárni), és a Sony nem véletlenül tart attól, hogy a Microsoft 68,7 milliárd dolláros tranzakciója az Activision Blizzard Kingért lezárulhat, mert hiába mondja a redmondi techcég, hogy tíz évig a PlayStationön tartaná a Call of Duty-t, egy tollvonással áthúzhatja a Microsoft az egészet.
A Microsoft tehát amiatt panaszkodik, amit ő maga is elkövet.
Forrás: WCCFTech
