TECH HÍREK – A növekvő számú perrel szemben a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI ragaszkodik ahhoz, hogy a szerzői jogvédelem alatt álló tartalmak felhasználása az LLM-ek képzésére tisztességes felhasználás.

Alig néhány héttel azután, hogy a New York Times beperelte azzal a váddal, hogy „több millió” szerzői jogvédelem alatt álló hírcikket másolt és használt fel a nagy nyelvi modellek, mint például a ChatGPT betanításához, az OpenAI azt mondta a brit Lordok Háza kommunikációs és digitális különbizottságának (a The Guardian után), hogy a rendszerei felépítéséhez szerzői jogvédelem alatt álló anyagokat kell használnia, mert különben nem működnek. Ennyi, és kész, „deal with it”.

Az OpenAI ChatGPT chatbotjához hasonló AI-rendszerek alapját képező nagy nyelvi modellek (Large-language models-LLM-ek) hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek online forrásokból, hogy „megtanulják”, hogyan működjenek.

Ez akkor válik problémává, amikor a szerzői jog kérdései kerülnek a képbe. A The Times perében például az áll, hogy a Microsoft és az OpenAI „a The Times újságírói munkájába történt hatalmas befektetések kihasználására törekszik azzal, hogy engedély vagy fizetés nélkül helyettesítő termékek létrehozására használja fel azokat”.

Nem ők az egyedüliek, akik kifogásolják ezt a megközelítést. Egy 17 szerzőből álló csoport, köztük John Grisham és George R. R. Martin 2023-ban keresetet nyújtott be az OpenAI ellen, „szisztematikus, tömeges lopással” vádolva azt.

A Lordok Háza előtt tartott előadásában az OpenAI nem is tagadja a szerzői jogvédelem alatt álló anyagok felhasználását. Ellenben azt állítja, hogy ez mind tisztességes felhasználás – és egyébként is, egyszerűen nincs más választása!

„Mivel a szerzői jog ma gyakorlatilag mindenféle emberi kifejezésre kiterjed – beleértve a blogbejegyzéseket, fényképeket, fórumbejegyzéseket, szoftverkódfoszlányokat és kormányzati dokumentumokat -, lehetetlen lenne a mai vezető AI-modelleket szerzői jogvédelem alatt álló anyagok felhasználása nélkül betanítani” – írják.

„A képzési adatoknak a több mint egy évszázaddal ezelőtt készült, köztulajdonban lévő könyvekre és rajzokra való korlátozása érdekes kísérletet eredményezhet, de nem biztosítana olyan mesterséges intelligencia-rendszereket, amelyek megfelelnek a mai polgárok igényeinek.”

Kérdéses, hogy mennyire meggyőző ez az érvelés. Ha valakit például letartóztatnának egy bankrablásért, nem hiszem, hogy nagy súlya lenne a zsaruknál, ha azt mondaná nekik, hogy csak így tudta biztosítani magamnak az igényeinek megfelelő pénzösszeget. Ez bevallottan kissé leegyszerűsítő. Lehetséges, hogy az OpenAI ügyvédei sikeresen érvelhetnek azzal, hogy a szerzői jogvédelem alatt álló anyagok engedély nélküli felhasználása az LLM-ek képzéséhez a tisztességes felhasználás határain belül marad. Ám a szerzői jogvédelem alatt álló művek felhasználásának indoklása az eredeti alkotó zöld lámpája nélkül végső soron arra fut ki, hogy „De mi nagyon-nagyon szerettük volna!!”

A tisztességes felhasználás központi eleme a ChatGPT fejlesztőinek álláspontja, miszerint a szerzői jogvédelem alatt álló anyagok felhasználása valójában nem sért semmilyen szabályt. A felsőházhoz benyújtott beadványában azt állította, hogy „az OpenAI betartja az összes alkalmazandó törvény követelményeit, beleértve a szerzői jogi törvényeket is”, és ezt a pontot egy ma kiadott frissítésben tovább mélyítette.

„A mesterséges intelligenciamodellek képzése nyilvánosan elérhető internetes anyagok felhasználásával tisztességes felhasználásnak minősül, amit a régóta fennálló és széles körben elfogadott precedensek is alátámasztanak” – írta az OpenAI. „Úgy véljük, hogy ez az elv méltányos az alkotókkal szemben, szükséges az innovátorok számára, és kritikus az USA versenyképessége szempontjából.

„Azt az elvet, hogy a mesterséges intelligencia modellek képzése tisztességes felhasználásként megengedett, támogatja az akadémikusok, könyvtári egyesületek, civil társadalmi csoportok, startupok, vezető amerikai vállalatok, alkotók, szerzők és mások széles köre, akik a közelmúltban nyújtottak be észrevételeket az amerikai szerzői jogi hivatalhoz. Más régiók és országok, köztük az Európai Unió, Japán, Szingapúr és Izrael törvényei is engedélyezik a modellek szerzői jogvédelem alatt álló tartalmakon történő képzését – ez előnyös az AI innováció, a fejlődés és a befektetések szempontjából.”

Az OpenAI a felsőházi beadványában azt mondta, hogy „folytatja a további mechanizmusok kidolgozását, hogy a jogtulajdonosok számára lehetővé tegye a képzésből való kilépést”, és különböző ügynökségekkel folytat megállapodásokat, mint például az Associated Press-szel 2023-ban aláírt megállapodást, amely reményei szerint „hamarosan további partnerségeket eredményez”.

Legyünk őszinték: ez eléggé az „inkább bocsánatot kérek, mint engedélyt” elvnek tűnik. Talán az ügynökségek és az üzletek bölcsebben teszik, ha aláírnak valamilyen megállapodást, mielőtt a bíróság kimondja, hogy az AI-cégek azt csinálnak, amit akarnak…

Forrás: OpenAI, The Guardian

We build AI to empower people, including journalists.

Our position on the @nytimes lawsuit:
• Training is fair use, but we provide an opt-out
• "Regurgitation" is a rare bug we're driving to zero
• The New York Times is not telling the full storyhttps://t.co/S6fSaDsfKb

— OpenAI (@OpenAI) January 8, 2024